|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. november 20., kedd - Szavazással kezdte munkanapját
kedden a Parlament: mindenekelőtt arról döntött, hogy programját
kiegészíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásával. Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette,
hogy megalakult a Tiszamenti és a Tiszántúli Képviselőcsoport, amely
megválasztotta vezetőségét, és nyilatkozatot fogadott el.
Ezek után a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló előterjesztés, illetve a hozzá kapcsolódó mintegy 90 módosító indítvány került a képviselők asztalára. Szabad György annak a véleményének adott hangot, hogy az újonnan választott Parlament történetének leghosszabb szavazását éli meg, ezért türelmet kért a képviselőktől. Jóslata nem igazolódott be, mert a képviselők valamivel több mint kétórás szavazási procedúra után megalkották a törvényt. A viszonylag gyorsan elfogadott törvény nyilvánvalóan annak eredménye, hogy a Parlament a hétfői munkanapon elfogadta az ártörvény rendelkezéseit, amelyekkel a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szorosan összefügg. A képviselők a piaci szereplők gazdasági kapcsolatait rendező, a tisztességes piaci magatartás követelményeit formába öntő törvényt - a módosító javaslatokat figyelembe véve - 290 szavazattal, 2 ellenében, 1 tartózkodással fogadták el. A Parlament döntése értelmében a korszerű piacgazdaság kiépítésére irányuló törekvések sikere érdekében törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan - a fogyasztók érdekeit. A törvény preambuluma kimondja: a gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formákat is.
A törvény Gazdasági Versenyhivatal felállításáról is intézkedik. A hivatal országos hatáskörű állami költségvetési szervként működik majd, elnökét és két elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki - hat évre - és menti fel. A Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége a hagyományos áru- és szolgáltatási piacra terjed ki, határozatait a versenytanács hozza. A hivatal elnöke az Országgyűlésnek évente, a Parlament hatáskörrel rendelkező bizottságának külön felkéréssel, de legalább évente beszámol tevékenységéről. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 13:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (2. rész)
|
A törvény nyolc fejezete 67 paragrafust tartalmaz. Nem marad adós a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontásával; foglalkozik a fogyasztók megtévesztése, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával. A paragrafusok rendelkeznek a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzéséről, az érdekelt felek igényeinek érvényesítéséről és az eljárási szabályokról. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 13:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (3. rész)
|
Az Országgyűlés ezután határozatot hozott arról: felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság és Ausztrália között kötendő, a kettős adóztatás elkerülését célzó, valamint a beruházások kölcsönös védelmét szolgáló egyezményeket aláírja.
Az országgyűlési határozat elfogadása előtt Hack Péter (SZDSZ) szóvá tette: tisztázni kellene a köztársasági elnök, a Parlament és a kormány munkaviszonyát a nemzetközi szerződések megkötésével és megerősítésével összefüggésben, mert az Országgyűlés három héten belül immár harmadszor dönt olyan kérdésben, amelynek érdemi tartalmát nem ismeri, s ezzel lényegében átveszi a köztársasági elnök jogkörét. Javasolta, hogy a kormány terjesszen elő javaslatot e viszony tisztázására. Szabad György - egyetértve a felvetéssel - indítványozta, hogy az alkotmányügyi, valamint a külügyi bizottság tekintse át a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségeket, foglaljon állást a konfliktusok feloldását, a joghézagok áthidalását szolgáló tennivalókról, s ha úgy látja jónak, kezdeményezze ilyen jellegű előterjesztés benyújtását. (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 14:58
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (4. rész)
|
Az ülésnap délutánján - immár szokásosan - interpellációk és kérdések megtárgyalása következett.
Paszternák László (MSZP) a szervezett üdülés és az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1991. évi működési feltételei tárgyában interpellált a pénzügyi és a népjóléti tárca vezetőjéhez. A képviselő úgy vélte: a kedvezményes szakszervezeti üdültetés terén teljes a bizonytalanság, s kétségesnek látszik, hogy jövőre lesz-e egyáltalán ilyen jellegű üdülési és pihenési lehetőség.
A népjóléti tárca képviseletében válaszoló Kelemen András államtitkár elöljáróban elmondta: a mintegy 25 milliárd forint értékű üdülőingatlan-vagyont már zárolta a kormány, hiszen itt 90 százalékban állami tulajdonról van szó, amelyre a szakszervezet csak kezelői jogot kapott annak idején. Hozzátette: az ingatlanvagyon sorsa felől a továbbiakban majd a Parlamentnek kell döntenie.
Az államtitkár ugyanakkor világossá tette, hogy a népjóléti minisztérium a kedvezményes üdültetés fenntartása mellett van, s a tárca illetékesei már tárgyalnak e kérdésben a szakszervezeti kerekasztal képviselőivel. Tájékoztatásul mindehhez hozzáfűzte: a jövő évi üdültetéshez az állami költségvetés mindenképpen biztosítja a szükséges támogatást.
Az államtitkár válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.
A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény előkészítéséről érdeklődött interpellációjában Tabajdi Csaba (MSZP). Kiss Gyula tárca nélküli miniszter válaszában utalt arra: a kormányzat változatlanul kiemelkedő fontosságú belpolitikai kérdésnek tekinti a hazai kisebbségek ügyét, s csupán a feszített törvénykezési ütem miatt nem kerül az előterjesztés még ebben az évben a plénum elé. A miniszter - hangsúlyozva, hogy a törvénytervezet jelenleg a szakmai, tárcaközi egyeztetés fázisában van - ígéretet tett arra, hogy legkésőbb a jövő év áprilisáig a Parlament elé kerül a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény. (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 16:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (5. rész)
|
A kérdések sorát Kőrösfői László (MSZP) nyitotta meg, aki arról tudakozódott: van-e lehetőség, hogy az aszálykár enyhítését szolgáló hitelek lejártát 1991. augusztus végéig, az őszi vetésű gabonák árbevételéig módosítsák. Ez megítélése szerint csökkentené a bizonytalanságot s a hajlamot arra, hogy a nagyüzemek a valóságosnál nagyobb kárt mutassanak ki. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszának elején kijelentette: az aszálykár mértéke lényegesen kisebb, mint azt nyáron jelezték a gazdálkodók. Elmondta, hogy az aszálykáros nagyüzemeknek nem kell 1991. január 2-án visszafizetni a hiteleket, azokat a kereskedelmi bankok automatikusan meghosszabítják 1991 szeptemberéig. Válaszában utalt arra a kormányhatározatra, amely szerint a nagyüzemeknek akkor sem kell az összes hitelt visszafizetniük, legfeljebb 50 százaléka 1992. december végéig meghosszabbítható.
Csépe Béla (KDNP) a közvélemény előtt is ismert hátborzongató esetek, ,,a sátánizmus hatására elkövetett gyilkosságok,, kérdésében fordult az igazásügy-miniszterhez. Véleménye szerint a bűncselekmények hátterében egy antivallásos mozgalom, a sátánizmus áll, amely nyilvánvalóan összefügg az erőszak hirdetésének más, nemcsak megtűrt, hanem egyesek számára nyereséget hozó űzelmek, a horrorfilmek, a horrorirodalom terjesztésével is. A képviselő az erőszakot hirdető filmek, könyvek reklámozásának betiltását, forgalmazásuk korlátozását, s a sátánizmust valló csoportok felderítését sürgette. Balsai István igazságügy-miniszter válaszában kijelentette, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszerében létezik jogi eszköztár ezek felderítésére, ugyanakkor fontosnak tartotta annak tisztázását, hogy valóban működik-e ilyen mozgalom, szervezet hazánkban, vagy az elkövető fiatalkorúak kóros pszichikuma játszott-e közre az események e szörnyű kimenetelében. Az ismert esetekkel kapcsolatban a vizsgálati feljegyzésből idézett, amely szerint nem merült fel semmi bizonyíték arra, hogy a terheltek közvetlen kapcsolatban lettek volna sátáni szektával. ,,Jó okunk van feltételezni - fogalmazott a miniszter -, hogy ilyen szervezet nem létezik hazánkban.,, Figyelmeztető jelnek tartotta ugyanakkor: a terheltek közvetlen környezetének tudomása volt arról, hogy a fiatalok fokozott érdeklődést tanúsítanak a sátánizmus tanai iránt. Sokan és sokat segíthetnének tehát az ilyen szörnyű esetek elkerülésére. Az erőszakra bujtogató termékek forgalmazásának szabályozása az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik - tette még hozzá a miniszter. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 17:15
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (6. rész)
|
Daróczy Zoltán (MSZP) a határátkelőhelyek fejlesztéséről, számuk gyarapításáról érdeklődött. A képviselő egyebek között arra volt kíváncsi, hogy van-e lehetőség Nyírábrányban nemzetközi közúti határátkelőhelyet nyitni. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szólt arról, hogy jelenleg 75 határátkelőhely működik az országban, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 43 új igényt tart nyilván. Az átkelőhelyek számának bővítése nemcsak a pénzügyi fedezettől, hanem a szomszédos államok szándékától is függ. Magyar részről nem lenne különösebb akadálya annak, hogy Nyírábrányban akár már a jövő év elejétől megindulhasson a nemzetközi személyforgalom, a román illetékesek azonban e felvetésre mindeddig nem reagáltak.
Kovács Pál (MSZP) a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének szabályozatlanságát vetette fel. Botos Katalin válaszában elmondta, hogy a törvénytervezetnek több változata készült, amelyet külső szakértőkkel is egyeztettek. A legpontosabban körvonalazott javaslatot már eljuttatták a földművelésügyi miniszterhez. Remélhetően a pénteki - hatpárti - egyeztető ülés után a tervezet olyan állapotban lesz, hogy a kormány elé terjeszthetik. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)
|
A Parlament rövid idő alatt végzett a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosításával, s elfogadta a népi ülnökök jelöléséről és megválasztásáról szóló rendelkezéseket. A részletes vitában egyedül Hack Péter fejtette ki módosító javaslatait, amelyek közül az első a népi ülnökök jelölésére jogosultak körét, a másik a népi ülnökök visszahívását érintette. A szabaddemokrata képviselő szerint elegendő, ha az állampolgárok, illetve a helyi önkormányzatok jelölnek népi ülnököket, a társadalmi szervezeteket külön nem szükséges ilyen közjogi funkcióval felruházni. Másik javaslata szerint a népi ülnökök visszahívására vonatkozó javaslat jogát nem szabad az igazságügy-miniszter kezébe adni, már csak a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéből kiindulva sem. Ezért a kezdeményezés jogát a bíróság elnökének kell megkapnia. Ez utóbbi javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az eredeti előterjesztés módosult abban is, hogy ezentúl a tulajdonjoggal kapcsolatos perekben nem működnek közre népi ülnökök. A már törvényerőre emelkedett jogszabály szerint az 1985-ben megválasztott népi ülnökök megbízatása 1991. március 31-ig tart. (folyt. köv.)
1990. november 20., kedd 17:17
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (8. rész)
|
A közalkalmazottak és számos képviselő sürgetésére kezdte meg kedden - a tervezettnél korábban - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását a Parlament. Jóllehet, az előterjesztést széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel készítették elő - ahogyan ez a miniszteri expozéból is kiderült -, többek szerint módosításokra, finomításokra szorul. A legélesebben az SZDSZ egyik képviselője fogalmazott, amikor úgy vélte: az egész ismerete nélkül döntenek egy-egy részről. Azaz: előbb a közszolgálati törvényt kellett volna megalkotni általános keretszabályként, s csak azután a köztisztviselők, a rendőrség, a pedagógusok és más szakma képviselőinek jogállásáról szóló törvényeket. Több honatya főként munkajogi kérdéseket feszegetett. Volt, aki úgy ítélte meg, hogy a szakmai mércét túl magasra állították az előterjesztők, ebből átmenetileg engedni kellene, mások az előmeneteli lehetőségekkel és a javadalmazással voltak elégedetlenek. Némely hozzászólásban több volt a múlt bírálata, mint a jelen törvényjavaslatról kialakított vélemény ismertetése.
A törvényjavaslat vitája végül is minden elnöki bejelentés nélkül félbeszakadt. A plenáris ülés záróakkordjaként a plénum személyi kérdésekben döntött: új tagokat választott az önkormányzati bizottságba. Ezután a testület elfogadta a kormány javaslatát: sürgősséggel tárgyalja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztést. (MTI)
1990. november 20., kedd 17:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|