|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Rabár Ferenc a válsághelyzetről
|
-------------------------------
Washington, 1990. október 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Mi a véleménye a magyar kormánynak a közlekedési sztrájkról, a kialakult hangulatról? Thassy Jenő:
- A vonal túlsó végén a budapesti kormánytanács irodája, Rabár Ferenc pénzügyminiszter van a telefonnál. Jelentést kaptunk Budapestről és a vidéki városokból az ottani taxisofőröknek az akciójáról és az elkeseredett hangulatról, amely bizonyos fokig olyan messze elment, hogy a Kádár-rendszer alatti jobb állapotokat emlegetik. Mi az Ön véleménye erről?
- A hangulat valóban nagyon elkeseredett, és ezt a benzináraknak a felemelése okozta. A benzináremelés egy gazdaságilag elkerülhetetlen lépés volt a kormány részéről. Azt hiszem, hogy az egész világon tudják, hogy a kuvaiti válság miatt a benzinárak kétszeresére emelkedtek a közelmúltban. A magyar kormány ezt a lépést nagyon sokáig halasztotta. Magyarországon a benzinár nem szabadár, hanem hatósági ár, és most elkerülhetetlenné vált az áraknak a felemelése, annál is inkább, mert a Szovjetunióból jövő szállítások akadoznak. A harmadik negyedévben egyharmaddal kevesebb olaj érkezett, és a negyedik negyedévben még kevesebbet várunk.
A benzináremelés mértéke az tulajdonképpen nem a jelenlegi igen magas olajárakhoz alkalmazkodott, hanem egy 25-29 dolláros barrelenkénti árra volt alapozva. Olyan mértékű volt, hogy Magyarországon mintegy 60-64 százalékos áremelést tett szükségessé.
A taxivállalat dolgozói, a magántaxisok és általában a szállításból és a fuvarozásból élők érthetően megrázkódtatásként értékelték ezt az áremelkedést. Természetes, hogy tiltakoznak ellene, hiszen arra kényszeríti őket, hogy átgondolják, átkalkulálják a ráfordításaikat és ennek megfelelően tarifaemelésre is fognak kényszerülni. Természetes, hogy a mai feszített gazdasági helyzetben a tarifaemelés egyben egy keresletcsökkenést is fog okozni, és ezt nagyon nehezen tudják elviselni. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Rabár Ferenc a válságról - 1. folyt.
|
A gazdasági megrázkódtatás tehát valóban nagyon kemény volt, és lélektanilag is és gazdaságilag is indokolt, hogy ezzel szemben egy tiltakozás alakult ki. A gazdasági indokoltságot úgy értem, hogy azok, akik ebből élnek, kénytelen lesznek valóban mindent újra átkalkulálni és átgondolni.
- Mit tud a kormány tenni a segítségükre? Budapesten valószínűleg - meg nem erősített számadatok szerint - körülbelül 20 ezer taxi van, New Yorkban talán 8 ezer, és a lakosságnak a száma hatszorosa majdnem a budapestinek.
- Igen.
- Van-e mód a taxiengedélyek csökkentésére?
- Természetesen. Nagyon sok minden más lehetőség is van arra. Nem az áraknak a visszaállításával, mert ez lehetetlen. Hiszen hogyha a benzinárakat visszaállítanánk az eredeti szintre, akkor ez annyit jelentene, hogy a világpiaci ár és a hazai ár közötti különbözetet támogatásként kellene a kormánynak megadni. Ez a támogatás pedig másként azt jelenti, hogy azt valakitől el kellene vonni. A társadalom minden rétege a teherviselőképesség határán van, és másokat nem tudunk ezzel tovább terhelni, tehát az árakhoz nem tudunk hozzányúlni.
Ugyanakkor a kormány kész arra, hogy nyugodt körülmények között, nem zsarolásnak a hatása alatt tárgyaljon a taxisoknak kiadott koncepciókról, tárgyaljon arról, hogy az ebből élőknek a terheit hogyan lehet más vonatkozásban csökkenteni, tehát minden szempontból kompromisszumra kész.
Egy dolgot nem tehet a kormány: a zsarolás hatásának nem engedhet, mert az teljesen lejáratná azt hiszem nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt, hanem a hazai közvélemény előtt is. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Rabár Ferenc a válságról -2. folyt.
|
- Miniszter úr Az egyik kifogása a taxisoknak, és ez még az áremelés előtt volt, hogy a 20 forintos alapdíj messze túl alacsony. Még el sem indította a motort, máris ráfizetett. Hogy lehet ezt ellensúlyozni?
- A díjtételeknek a megállapítása, a tarifának a meghatározása az már réges régen nem a kormány feladata. Azon már túl vagyunk, hogy ilyen dolgokat központilag határozzunk meg. Gyakorlatilag ők teljesen szabadok a tarifa meghatározásában, és a tarifa fokozatainak a megállapításában. Itt a kérdés - ahogy említettem - inkább az, hogy a megemelkedett tarifa miatt keresletcsökkenésre számítanak. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy a keresletcsökkenés mértékét csak a gyakorlat fogja tudni megmondani.
Ugyanígy csak a gyakorlat tudja megmondani, hogy Magyarországon, pontosabban Budapesten 17 ezer taxira van-e szükség, vagy 15 ezerre, vagy 12 ezerre. A piac sajnos így működik, hogy ezt csak a gyakorlat, a tapasztalat, a dolgoknak a megérése tudja meghatározni.
- A külső felmérés Magyarország helyzetéről rendkívül kedvező, és úgy tűnik, hogy a kormány ez alatt a fél év alatt sok mindent elért. Belülről nézve és a pillanatnyi fájdalmakat átszenvedve egész más a szemlélet és a hangulat. Hogy lehetne áthidalni ezt a nagy szakadékot?
- Szerintem egyféleképpen: a lakosságnak az állandó, következetes és nagyon őszinte tájékoztatásával. Ez a tájékoztatás nem mindig volt egyenletes. Ennek oka volt a külső körülményeknek, olyan külső körülményeknek a megjelenése, amelyek a kormány számára is váratlanul jöttek. De kétségtelen, hogy az új külső megrázkódtatások, tehát az olajválság, a kuvaiti helyzet, a szovjet kereskedelem összeomlása és az aszály együttvéve olyan helyzetet teremtettek, amelyek sokkal rosszabbak a kiinduló helyzetnél, és azt a különbséget indokolják, amely a kormány kezdeti optimizmusa és a jelenlegi szemlélete között valóban létezik. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Rabár Ferenc a válságról - 3. folyt.
|
Ugyanakkor meggyőződésem, hogyha az egyes társadalmi rétegekkel következetesen és folyamatosan tórgyalunk, hogyha azokat nagyon őszintén tájékoztatjuk, akkor a magyar népet meg lehet győzni, még akkor is, hogyha ezek az intézkedések fájdalmasak, kellemetlenek, és sokszor az elviselhetőség határát súrolják. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|