|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
A taxisok és a benzin probléma
|
------------------------------
München, 1990. október 26. (SZER, Magyar Híradó) - A taxis demonstrációról, okairól és lehetséges következményeiről hallgassák meg Vadász János kommentárját.
- A benzin árának drasztikus felemelése már jó ideje, mondhatni a levegőben lógott. A kormány napirendjére került, mihelyt kiderült, hogy a Szovjetunió olajszállításai jó részét nem hajlandó teljesíteni és a hiányzó mennyiséget a világpiacon keményvalutáért kell megvenni. És elkerülhetetlenné vált, amikor az öbölválság miatt égbe szökött az olaj világpiaci ára. A kegyelemdöfést megadta az a szovjet követelés, hogy január 1-jétől már a szovjet olajat is keményvalutáért, világpiaci áron kell megvásárolni.
A kormány szemlátomást halogatta a döntést, de előbb-utóbb szembe kellett néznie vele. Az egyetlen alternatíva a benzin árusítás korlátozása lehetett volna. Nehéz feltételezni, hogy az kisebb tiltakozást váltott volna ki és végső soron azt is a benzin árának felemelése követte volna. Egyszerűen arról van szó, hogy egy döntő energiahordozó kényszerű, külső körülmények miatt rendkívül megdrágult egy energiában szegény ország számára. Tehát az energiával takarékoskodni kell. Önkéntes takarékoskodást azonban még nem jegyzett fel a gazdaságtörténet.
Egy piacgazdaságban, vagy legalábbis a piacot építő gazdaságban a takarékoskodást csak a magasabb ár érvényesítheti. Ha valami megdrágul, kevesebbet vesznek belőle igénybe. Nem véletlenül a benzin nyitotta meg a sort. Mert ennél az árucikknél ez az összefüggés közvetlenül és nyomban érvényesül. De sorra kell kerülnie a vegyiparnak, amelynek termékei sok nyersolaj felhasználását igénylik és általában minden energiaigényes terméknek illetve ágazatnak. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A taxisok és a benzin probléma - 1. folyt.
|
Ebből következik, hogy a kormánynak nehéz döntések, konfrontációk sorával kell szembenéznie. És nem csupán ennek a kormánynak, hanem bármilyen kormánynak, amely a piaci átalakulást az életképes gazdaság kiépítését következetesen végig kívánja vinni. Először történetesen a taxisokkal került szembe. Holnap talán a vegyipari érdekcsoporttal, holnapután esetleg a szovjet piacra berendezkedett gépipari lobbyval kell megmérkőznie. Mégpedig úgy, hogy a kormány döntései minden fordulóban nemcsak szűk szakmai csoportok, hanem azokon keresztül sok-sok ezer ember pillanatnyi érdekeibe ütköznek.
A taxisok a törvénnyel nem egészen egyeztethető módon, de kétség kívül nagyon hatásosan szervezték meg tiltakozó akciójukat. Tiltakozásukat meg lehet érteni. Ha drága a benzin, fel kell emelniük a viteldíjat. Ha drága a viteldíj, jóval kevesebben ülnek taxiba. Jövedelmük csökken, jelentős részük a szakma elhagyására kényszerül. Jóllehet, a fővárosi taxisok jó ideje éppen amiatt panaszkodnak, hogy túlságosan sokan vannak és ezért keresnek kekveset. De mindegy.
Tételezzük fel, hogy ebben a konfrontációban érvényesítik tiltakozásukat. Marad a mesterségesen alacsony benzinár. Mi történik? Ezután is hatalmas mennyiségben fogy az az árucikk, amellyel takarékoskodni kellene és amelyből amúgy is csak nagyon korlátozott mennyiség áll rendelkezésére. Továbbá: ha a kormány most, az első alkalommal takarodót fúj, sokkal nehezebb, talán tarthatatlan helyzetbe kerül a következő menetekben, amikor más érdekcsoportokkal szemben kell érvényesítenie azt az elvet, hogy mesterséges árakkal vagy költségvetési támogatásokkal, akár az államháztartás, akár a fizetési egyensúly terhére nem lehet többé szakmákat, ágazatokat, vállalatokat eddigi méreteikben fenntartani. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A taxisok és a benzin probléma - 2. folyt.
|
A kormány a hibát akkor követte el, amikor azt hitte, hogy a gazdasági kibontakozást, egy hatékony piacgazdaság életrehívását konfrontációk vállalása, fájó, népszerűtlen döntések meghozatala nélkül, szinte észrevétlen adagolás útján meg lehet valósítani.
Most a külső körülmények rákényszerítették a kormányt, hogy meginduljon az egyetlen úton: a göröngyös úton. És ezen az úton végig kell mennie. Bármilyen szabadon választott kormánynak, amely radikális kibontakozást kíván, végig kell mennie. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|