|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A közép-ázsiai Kazahsztán parlamentje szuverénnek nyilvánította a köztársaságot. Ez a Szovjetunió 15 köztársaságából a tizennegyedik mely legalábbis részleges függetlenséget követel Moszkvától. A nyilatkozat a köztársaság természeti kincseit is sajáténak nyilvánítja és betilt minden nukleáris próba robbantást területén. A Szovjetunió fő próbarobbantási területe a köztársaságban fekvő Szemipalatyinszk közelében van.
Gorbacsov elnök ma kezdi meg látogatását Madridban. Spanyolország várhatóan egymilliárd dolláros gazdasági hitelt ajánl fel Moszkvának. Gorbacsov elnök Felipe Gonsalez spanyol miniszterelnökkel tanácskozik majd és beszédet intéz a spanyol parlalment két házának közös üléséhez.
Tudósítónk szerint a spanyol kormány az ország európai politikában játszott egyre fontosabb szerepe tanújeleként kezeli a látogatást.
Iszmail Kadare, akit a legnagyobb élő albán írónak tartottak, illetve tartanak megkapta a politikai menedékjogot Franciaországban. A francia külügyminiszteer közölte, hogy Kadare néhány nappal ezelőtt kérte a menedékjogot és jelenleg titkos helyen van családjával. Kadare aki gyakori látogató volt Franciaországban közölte, hogy azért jutott erre a döntésre, mert keserűen csalódott abban, hogy az albán vezetőség nagyobb demokráciára irányuló reformokat hajtson végre. Közleménye éppen akkor került napvilágra, amikor a hat balkáni állama külügyminiszterei befejezték tiranai tárgyalásaikat. A balkáni találkozó zárónyilatkozatában szorosabb kötelékek kialakítását kérik Európával és kifejezik azt az elkötelezettségeket is, hogy tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat.
Budapesten taxisofőrök kocsijaikkal eltorlaszolják a hídakat tiltakozásul az éjféltől mintegy 65 uszkve 70 százalékos benzináremelés miatt. A parlament előtt is összegyültek taxikkal, ahol Siklós Csaba közlekedésügyi miniszter közölte velük, hogy az áremeléseket nem lehet visszacsinálni, szükséghelyzetet teremtett a szovjet olajszállítás csökkentése. A taxisofőrök azonban folytatni akarják tiltakozásukat. A benzinkutaknál pánikszerű vásárlás történt az áremelés életbelépte előtt és attól tartanak, hogy az áremelés fokozni fogja az inflációt, amelyik már jelenleg is több mit 30 százalékos. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. október 26. (BBC, kora reggeli híradás)
Milyen álláspontot foglaljon el a Nyugat Gorbacsov elnök kontra a szovjet köztársaságok államszervezeti konfliktusában - teszi fel a kérdést a Times szerkesztőségi cikke. Egyfelől a Nyugat rendkívül méltányolja Gorbacsov elnököt. Másfelől azonban természetes rokonszenvvel figyeli a sok évtizedes szovjet elnyomás igáját lerázni kívánó köztársaságok önrendelkezési törekvéseit. A reálpolitika a nyugati vezetők zömét mégis Gorbacsov támogatására készteti. A két nukleáris szuperhatalom szövetségén alapuló új világrend kilátása túlságosan vonzó ahhoz, hogy üdvözöljék a Szovjetunió esetleges széthullását 15, vagy még több, sokkal labilisabb nemzetre. Az a tény, hogy a Szovjetunió nem tudja valóban elkötelezni magát decentralizált piacgazdaságra, meg kell, hogy kérdőjelezze azonban a Nyugat számára Gorbacsov támogatását. És közben a Nyugat csak azt teheti, hogy külső szemlélőként éljenez a valódi reformereknek, akár a Kremlben vannak, akár a köztársaságokban. Így a Times.
A Financial Times Gorbacsov elnök egyik különmegbízottja, Jevgenyíj Primakov szerepét elemzi. Kissingerhez hasonlítja, aki a lap szerint Nixon nem hivatalos külügyminisztereként működött a vietnami háború idején. A közelmúltban tett közel-keleti útja - mármint Primakovnak - szöget ütött a fejekben - írja a Financial Times - nem bolygatta-e meg a nemzetközi összefogást arrta, hogy Irakot kiűzzék Kuvaitból. Primakov, Gorbacsov elnök különmegbízottjaként annyira az előtérbe került - teszi hozzá a lap -, hogy az már Sevardnadze külügyminiszter rovására megy. Ez pedig nem megnyugtató fejlemény, egyebek között azért, mert Baker amerikai külügyminiszter mindent megtett, hogy Sevardnadzéval valóban jó kapcsolatokat építsen ki és kölcsönös bizalmat. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|