 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Újra megjelenik az Igazság
|
--------------------------
München, 1990. június 22. (SZER, Magyar híradó) - Ismét
megjelenik az Igazság, a híres ötvenhatos lap, amelyet Obersovszky
Gyula és Gál József még november 4-ike után is kiadott. A megújult
lapról Várkonyi Balázs számol be:
- Az embernek, mikor már végképp úgy érzi, elég a sebek
szaggatásából, elég a nemzeti tragédiák és traumák megidézéséből, a
halottak elsiratásából, a régmúlt, jelen idejűvé kényszerítéséből -
mikor tehát úgy érzi: elég ebből, mert éppen jelenidejű esélyeinket
rontja a fájdalom dajkálása -, akkor kézbe kell venni egy lapot: az
Igazság címűt, hogy megértse, ebben nincs elég, ebben nincs sok,
egyszerűen meg kell tanulnunk emlékeinket őrizni úgy, hogy ernyedtté
mégse legyünk ezáltal; meg kell tanulnunk összebékíteni magunkban a
szomorú múltat, a nem tudom milyen jövővel.
De most jelen van. És anakronizmusnak tűnik tán, hogy még mindig
ötvenhat, még mindig a továbbélő halottak, tragédiáink késztetnek
figyelemre és emlékezésre. Mégis: az Igazság című lap
újraindulásának előhírnökét, az 1956-ot idéző, úgynevezett előszámot
olvasva nem nehéz belátni: joga van az emlékezésre és a bennünket
emlékezésre kényszerítésre azoknak, akik megélték nemzeti
forradalmunkat, akik igazságba öltöztették a szót, hogy tudósítson
akkori dolgokról - nemcsak az akkoriaknak.
Bár elvérzett a forradalom, amikor a lap még megjelent már
jajkiáltás vette át benne a korábbi forradalmi napok krónikás
szerepét, már azt üvöltötte csak, hogy veszélyben a haza, és már azt
kérdezte csak: meddig, meddig bírják a végső után is kitartók? -
aztán már nem kérdezett semmit, már jajkiáltás sem volt. Végül semmi
sem volt, csak szétveretés, felszámolás, börtön, száműzés és vér -,
de erről már nem tudósított lap hitelesen. (folyt.)
1990. június 22., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|