 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Centenáriumi majális (2.rész)
|
Interjú Nagy Sándorral
A szervezett dolgozók az első, 1890-es május elsejei tüntetés
óta - a második világháború időszakát és az azt megelőző néhány évet
kivéve - mindig megtartották felvonulásukat itthon csakúgy mint a
világ számos más országában. Az idén azonban a magyar
szakszervezetek sehol sem szerveztek felvonulást, s Budapesten
nagygyűlést sem tartottak. Ennek okáról kérdezte az MTI munkatársa
Nagy Sándort, a MSZOSZ elnökét.
Nagy Sándor rámutatott: a szövetséghez tartozó,önmagukban is a
megújulás folyamatát élő szakszervezetek szeretnék elfeledtetni a
korábbi, felülről szervezett, s az állampárt részvételével tartott
hivatalos május elsejéket. Az idén meg különösen, még a látszatát is
kerülni akarták annak, hogy valamiféle erőszakoltnak tűnő
megmozdulást kívánnának rákényszeríteni a dolgozókra.
A jövőben - vélte a szövetség elnöke - valószínüleg vissza lehet
majd térni e szakszervezeti hagyományhoz. Ehhez azonban le kell
tisztulniuk a ma még átalakulóban lévő szakszervezeti
struktúráknnak, meg kell erősödniük a hagyományos szakszervezeti
tevékenységnek. Azt ugyanis, mondta Nagy Sándor, látni kell, hogy a
régi hivatalos május elsejei demonstrációk minden rossz emléke
ellenére, még ma is sokakban él az az igény, hogy a dolgozók
szabadon, önmaguk által választott módon, de kifejezhessék
szolidaritásukat a munkásosztály nemzetközi ünnepén. Nagy Sándor
szerint ennek az igénynek a meglétét támasztja alá az, hogy az idei
kétnapos városligeti majálisnak is csaknem félmillió résztvevője
volt, s nem kevésbé az, hogy nagyon sokan hiányolták a dolgozók
hagyományos május elsejei megmozdulását. A szövetség elnöke nem
tartotta kizártnak, hogy ha a szakszervezetekben zajló változások
megteremtik a feltételét, a szakszervezetek már jövőre megszervezzék
évszázados múltú felvonulásukat május 1-jén. (folyt.köv.)
1990. május 1., kedd 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|