 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Demonstrációk a munkásőrség ellen
|
1989. szeptember 29., péntek - Népszavazás döntsön a Munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról, a pártok munkahelyi jelenlétéről és arról,hogy a köztársasági elnöki intézményt az országgyűlési választások után vezessék be. Többek között ezeket követelték pénteken a főváros különböző helyszínein tartott tömegdemonstrációkon az SZDSZ és a Fidesz képviselői.
Hodosán Róza, az SZDSZ nőbizottságának tagja, a Bem-téri
rendezvény szónoka arról szólt, hogy nem szándékuk a gyűlöletkeltés
és a fenyegetőzés. Egy erőszaktól és agresszivitástól mentes félelem
nélküli hazát szeretnének. Szükségesnek mondta, hogy a munkásőrség
váljék meg fegyvereitől és tagjai csak a munkahelyeken
tevékenykedjenek. A jelenlévő mintegy 250 fős tömeghez ezt követően
Szántó György, az MSZMP Budapesti Reformkörének képviselője kísérelt
meg szólni, nem sok sikerrel. A közbekiáltások, hangos nemtetszés
nyilvánítások ebben megakadályozták.
Az SZDSZ aktivisták a gyűlés közben aláírásgyűjtő akciót
kezdtek, hogy elérjék az általuk meghatározott négy kérdés
népszavazásra bocsátását.
A Bem-téren összegyűltek egy része ezt követően átvonult a
Munkásőrség Országos Parancsnokságának Somló úti székháza elé, hogy
átnyújtsa petícióját. Az újabb csatlakozókkal mintegy 800 főre
növekedett tömeghez előbb Lévai Levente, az SZDSZ, majd Deutsch
Tamás, a Fidesz képviselője szólt. Főként a munkásőrség
feloszlatásának szükségességét hangsúlyozták, javasolva, hogy a
munkásőrség legyen fegyver nélküli baráti társaság. Tagjai közül
azok, akik továbbra is szeretnének hasonló feladatokat ellátni,
lépjenek a néphadsereg és a rendőrség kötelékébe. Az egybegyűltek
eközben olykor meglehetősen szélsőséges hangnemben fejezték ki a
munkásőrség iránti ellenszenvüket. A felszólalásokat követően
átadták a követeléseiket tartalmazó petíciót a munkásőrség
képviselőinek. Borzák Lajos, a munkásőrség szóvivője átvette a
petíciót, s többek között kifejezte reményét, hogy a nép, a
Parlament és a kormány megnyugtató módon rendezni fogja a
munkásőrség helyzetét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|