|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
- Kormánydöntés - 1. folyt.
|
A magyar diplomácia külön gondja, hogy pontosan az a két ország viselkedik velünk szemben ellenségesen, amellyel a legtöbb közös problémánk van: Csehszlovákia és Románia. Ez még feltehetően csak egyik és hosszú távon talán nem is a legfontosabb következménye az NDK menekültekre vonatkozó magyar döntésnek, hogy ezek a határvonalak élesedtek. Miután más népek számára példaként is szolgál - lám önállóan, a nemzetközi jog és a humanizmus követelményeinek megfelelően is lehet -, feltehetően nőni fog a változásokat követelő társadalmi nyomás a kelet-berlini és prágai kormányra is. Ennek jelentőségéről nálunk, ahol ez a folyamat lényegében a maroknyi ellenzék makacs követelésére indult el, nem kell szót vesztegetni. Ami a lépés nyugati vonatkozását illeti, a legfontosabbat említettem: visszajelentkeztünk az európai kultúrnépek családjába. Magyarország erkölcsi tekintélye Stokholmtól Rómáig, Bécstől Londonig olyan mértékben nőtt, mint 1956 óta soha. És ebben fontos szerepe van annak a magyar társadalomnak, amely - megint csak ez a kifejezés - európai kultúrnéphez méltóan viselkedett a keletnémet menekültekkel szemben. Mindenütt hangsúlyozták ezt a segítőkészséget, megértést, szeretetet, amely a magyar társadalom részéről megnyilvánult a bajbajutottakkal szemben. Az így szerzett erkölcsi tőke súlya felbecsülhetetlen. Helyes, hogy Horn Gyula a leghatározottabban visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek ezt aprópénzre - értsd: nyugatnémet márkára - akarták váltani. Itt többről van szó. A magyar diplomácia jó érzékkel, talán a Lengyeleknél is jobb érzékkel kezelte ezt a kérdést. Persze nem lenne őszinte, ha nem mondanánk meg: bízunk abban, hogy a magyar társadalom viselkedése, a kormány politikája nyomán - bár nem ezért tette - nőni fog a nyugati, mindenekelőtt a nyugatnémet segítőkészség gazdasági nehézségeink megoldására. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|