 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula nyilatkozata a Magyarorszégon tartózkodó NDK- állampolgárok kiutazásáról (2.rész)
|
A ,,határzár,, feloldását végül egy héttel elhalasztották, mert
az NDK még egy kísérletet tett arra, hogy propagandakampánnyal
hazatérésre bírja állampolgárait. A kampány azonban nem járt
sikerrel; nemhogy csökkent, de még növekedett is az NDK-ból
Magyarországra érkezők száma. (Az NDK időközben ugyanis továbbra sem
korlátozta állampolgárainak magyarországi utazásait.) Az egyhetes
halasztás után a magyar kormány most bejelentette a korábban
elhalasztott intézkedést.
A döntést motiváló körülmények sorából Horn Gyula kiemelte:
Magyarország mindvégig egyértelműen leszögezte, hogy senkit sem fog
akarata ellenére távozásra bírni, azaz kitoloncolni. Másik fontos
körülmény, hogy hazánk nem tekinti menekülteknek az
NDK-állampolgárokat - akik egyébként ilyen kérelemmel nem is
fordultak a magyar szervekhez. A döntést sürgette, hogy határon
kialakult helyzet hovatovább tarthatatlanná vált, veszélyeztette az
állam biztonságát is. A döntés kulcselemei közé tartozik továbbá
hogy Magyarország nem fogadhatja el az NSZK útlevelek érvényességét
az NDK-állampolgárok esetében. Ez súlyos politikai presztízskárokat
okozott volna az NDK számára, mivel tagadná fennhatóságát saját
állampolgárai felett. Mindezeket a körülményeket a magyar
külügyminiszter közölte tárgyalópartnereivel berlini útja során.
Horn Gyula nyilatkozatában tagadta azokat az NSZK-sajtóban
elterjedt híreket is, miszerint Magyarország ,,fejpénzt,, követelne
a kiutazó NDK-állampolgárok után. Ezek a képtelen találgatások
nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyar népet is sértik.
Magyarország soha senkitől semmiféle fejpénzt sem kért - és nem is
kapott.
A magyar diplomácia vezetője befejezésül reményét fejezte ki,
hogy az intézkedés miatt nem szenvednek károkat a sokrétű, kölcsönös
érdekeken nyugvó magyar-NDK kapcsolatok. (MTI)
1989. szeptember 10., vasárnap 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|