|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.
|
Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát, s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja, úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott közösségének kebelében. Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen rászólnának a magyar illetékesekre. A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára. A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni. A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|