Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Menekültügy - nemzetközi jog

----------------------------



Washington, 1989. szeptember 5. (Amerika Hangja) - Európai
szerkesztőségünk mikrofonjánál Benedek Gábor, aki arról tudósít, mit
szól a nemzetközi jog a keletnémet disszidensek ügyéhez:

    Az NSZK-ban feszült izgalommal figyelik, hogyan próbálnak
Nyugatra menekülni az NDK lakosainak zömükben fiatal ezrei és ezrei
Magyarországról. Akad nyugatnémet tévénéző, aki a Budapestről és a
magyar-osztrák határról érkező képriportok láttán szinte nem hisz a
szemének.

    Igaz is: képzeljük el, hogy valaki - mondjuk - 5 évvel ezelőtt
sci-fi novellát ír, és abban elmeséli: 200 ezer NKD-beli turista
megy nyaralni Magyarországra, és ezek közül sok ezren elhatározzák,
hogy nem térnek haza, hanem ha másképp nem megy, üres kézzel, egy
szál ruhában Ausztrián át elvándorolnak az NSZK-ba. És ebben részben
cselekvő, részben azzal, hogy szemet huny, segíti őket a Magyar
Népköztársaság kormánya.

    Pár éve azt mondták volna egy ilyen mesére, hogy ostobaság. De
most pontosan ez történik, és nemcsak a nyugati világ tévéműsorai
számolnak be nap mint nap az ügyről, hanem természetszerűen az NSZK
sajtójának kommentátorai, vezércikkírói szintén rendkívüli figyelmet
szentelnek a példátlan népvándorlás problematikájának. A
vezércikkírók általában meghajtják az elismerés zászlaját a
budapesti kormány humanitárius magatartása előtt. (folyt.)


1989. szeptember 5., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.

Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti
hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és
vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a
magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség
jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát,
s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja,
úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki
Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott
közösségének kebelében.

    Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az
NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és
Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn
között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti
humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen
rászólnának a magyar illetékesekre.

    A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló
népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem
messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés
egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a
göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára.

    A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte
cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a
keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem
hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését
Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni.

    A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést
kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas
záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E
záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes
szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki
olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek.
(folyt.)


1989. szeptember 5., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Menekültügy - nemzetközi jog - 2. folyt.

Ez a szerződés tehát 1969-ben hatályba lépett. De aztán 1976
március 23-ikán életbe lépett a polgári és politikai jogokról szóló
világszervezeti paktum, amelynek részese Magyarország is, az NDK is.
E paktum 12-ik szakaszának második bekezdése pedig így rendelkezik:
mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, azt az országot is,
amelynek állampolgára.

    Rauschnigg professzor megállapítja, hogy a nemzetközi
szerződések érvényéről szóló úgynevezett bécsi egyezmény értelmében
később létrejött megállapodások hatályon kívül helyezik régebben
létrejött szerződések minden olyan rendelkezését, amely nem fér
össze egy későbbi megállapodással. Tehát az 1976-ban életbe lépett
világszervezeti paktum fényében az 1969-ben kötött magyar-keletnémet
vízumszerződés titkos záradéka semmisnek tekinthető.

    Igaz, hogy a világszervezeti paktum 12-ik szakaszának harmadik
bekezdése kimondja a második bekezdésben rögzített alapjogot, a
minden ország szabad elhagyásának jogát, a paktum részesei
törvénnyel korlátozhatják, ha ezt a közrend, a nemzetbiztonság, a
közegészségügy érdeke vagy más hasonló ok szükségessé teszi. De -
fűzi hozzá Rauschnigg professzor - a keletnémet turistáknak
Magyarországról Nyugatra távozása nem érintheti Magyarország
közrendjét, nemzetbiztonságát, közegészségügyét.

    Mármost a tudós fejtegetéseinek nyomán felmerülhet a kérdés,
vajon miért minősítették titkosnak, nem közlésre valónak a
magyar-keletnémet vízumegyezmény azon záradékát, amely arra
kötelezné a magyarokat, hogy garantálják: keletnémet utazók ne
távozhassanak Magyarországról olyan országba, amelyre úti okmányuk
érvénye nem terjed ki, vagyis ne utazhassanak Nyugatra. (folyt.)


1989. szeptember 5., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Menekültügy - nemzetközi jog - 3. folyt.

A titoktartásra csak egy magyarázat van: a keletnémet kormány
szégyellnivalónak, takargatnivalónak érezte az állampolgárt a rezsim
foglyává alacsonyító rendelkezést. De a magyar kormány a titkos
szöveget utóbb megállapodásellenesen mégis eljuttatta az ENSZ
székhelyére, és a szöveg annak rendje és módja szerint megjelent a
világszervezet hivatalos szerződésgyűjteményének 1975-ben közzétett
986-ik kötetében.

    Ez arra vallhatna, hogy Budapest is szégyennek tartotta a
záradékot, de nem saját szégyenének, és mint mondtuk,
megállapodásellenes fumigálásával mintegy azt akarta tudtul adni a
világnak, hogy ha a magyarok megakadályozzák is a keletnémetek
továbbutazását, ez nem a magyaroktól kiinduló embertelenség, hanem a
kommunista blokkbeli tagság, keletnémet presszió fájdalmas
következménye. +++


1989. szeptember 5., kedd


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD