Rendszerváltás és az MTI

	Menekültek jogai
Köln, 1989. augusztus 31. (DLF, Kommentár) - A spekulációk zűrzavarából, amely az NDK polgárok Magyarországról való kiutazásának lehetőségei körül kavarog, kezdenek kibontakozni egy valószínű megoldás körvonalai. Ez a háttere azoknak az előkészületeknek, amelyeket a nyugatnémet-osztrák határon tettek nagy számú NDK menekült befogadására. Ugyancsak ebből a szempontból van jelentősége az osztrák szervek bejelentésének, miszerint: mérlegelik, hogy ideiglenesen megszüntetik a vízumkötelezettséget az NDK polgárai számára, hogy lehetővé tegyék átutazásukat; valamint annak a jelentésnek, ami arról számol be, hogy Horn Gyula magyar külügyminiszter Kelet-Berlinbe utazott, ahol a menekültkérdésről folytat tárgyalásokat. A hírek alapján arra következtethetünk, hogy van már valamilyen megoldás az NDK polgárok kiutazásának lehetővé tételére. - Bár még semmiféle megegyezés híre nem került nyilvánosságra, Magyarország e kérdésben való jogi lehetőségeinek vizsgálata alapján valószínű, hogy a megegyezési formula kidolgozására csak két lehetőség nyílik. Az első, hogy minden cáfolat dacára ismét csak a Vöröskereszt lép fel közvetítőként. Bár a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodó NDK polgárok kiutazása után mind Bonn, mind pedig Budapest kijelentette, hogy ez a Vöröskereszt segítségével lebonyolított akció a jövőben nem fog megismétlődni, ma a magyar Igazságügyi Minisztérium menekültkérdésekben illetékes főosztálvezetője, Timaronczki Péter (?) a Deutschlandfunknak adott interjújóban meglepetésre ismét a Vöröskereszt jelentőségét hangsúlyozta. (folyt.) 1989. augusztus 31., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Menekültek jogai - 1. folyt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szervezet kiállíthat utazási dokumentumokat a menekültek számára és azután azt mondotta: "Ez egy olyan ügy, amelyben a Vöröskeresztnek önmagának kell döntenie. Ha azonban a kiutazási dokumentumok kibocsátása mellett döntene, ez ellen Magyarországnak nem lenne kifogása." A célzás félreérthetetlen, de jelenleg még nem biztos, hogy minderre a legfelsőbb vezetés is áldását adja-e. Ezért nem szabad megfeledkezni a második lehetőségről sem. Ez az volna, hogy Magyarország a menekültek NDK-ban kiállított dokumentumait újraértékeli és úgy értelmezi, hogy ezek feljogosítják őket az ország elhagyására. Tisztán jogi szempontok alapján Magyarországnak erre lehetősége lenne. Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában a nemzetközi jog nyugatnémet szakértője, Rosch (?) professzor is felhívta a figyelmet. Ez esetben Magyarországnak ki kellene jelentenie, hogy a polgári és politikai jogokról 1969-ben megkötött ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségei magasabb rendűek, mint az NDK-val ugyanebben az évben aláírt pótjegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek. Ebben a jegyzőkönyvben jelentették ki ugyanis, hogy az NDK dokumentumok nem jogosítanak fel harmadik országba való kiutazásra. Mivel azonban az ENSZ-egyezményt Magyarország korábban ratifikálta, elsősorban ehhez kell magát tartania. Bármi legyen is a magyar döntés, jelenleg a legtöbb jel arra mutat, hogy e két lehetőség - Vöröskereszt útlevél vagy NDK személyigazolvány - egyikét fogják választani. Az NDK presztizsét, amelyre Magyarország továbbra is figyelmet fordít, mindkét megoldás kevésbé sértené, mintha Budapest elismerné azokat az útleveleket, amelyeket a mmagyarországi nyugatnémet követség állított ki az NDK polgárok számára. +++ 1989. augusztus 31., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »