 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Az amerikai kormány a prágai tavaszról 6.
|
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország
hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió
vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK
hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai
kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági
reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben
tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból
és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert,
amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában
Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz
eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság
Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását
fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a
Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói
Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a
kommunizmus vívmányainak nevezett.
Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek
tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan
agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló
országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül
cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem
egyet letartóztattak és bebörtönöztek.
21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég
választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett
küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert
csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a
szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős
képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is.
(folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|