|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: újabb NDK-menekültek a prágai nagykövetségen (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. augusztus 17. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK prágai nagykövetségén csütörtökön negyvenkilencre emelkedett azoknak a menedékkérő NDK-állampolgároknak a száma, akik íly módon akarnának áttelepülni a másik német államba. A Deutschlandfunk rádióállomás bonni illetékesekre hivatkozó délutáni jelentése szerint a csehszlovákiai nyugatnémet diplomáciai képviseleten attól kezdve jelentkezett mind több személy az NDK-ból, amióta az NSZK a nagyközönség elől ideiglenesen lezárta budapesti nagykövetségét. A nyugatnémet Vöröskereszt - képviselőjének bonni bejelentése szerint - csütörtökön 30 ezer márka értékben küldött Budapestre anyagi segélyszállítmányt az NDK-menekülteknek.
A magyar fővárosban 171, Berlinben 116, Varsóban pedig 1 NDK-állampolggár tartózkodik az ottani NSZK-képviseleten. A nyugatnémet fővárosban - szintén a Deutschlandfunk közlése szerint - illetékes helyen bejelentették, hogy augusztus első felében több mint 1100 olyan NDK-állampolgár kereste fel az NSZK bécsi nagykövetségét, akinek Magyarországról sikerült Ausztriába átjutni a határon. A mérvadó nyugatnémet újságok megértést kérnek Magyarország nehéz helyzete iránt a menekültkérdés kezelésében. A Hannoversche Allgemeine Zeitung című befolyásos, nagy példányszámú tartományi napilap vezércikkben méltányolja Horn Gyula külügyminiszternek a tévében elhangzott szavait arról, hogy Magyarország nem válhat NDK-menekültek számára Nyugatra nyíló kapuvá. Valóban nem lehet túlzott elvárásokkal élni ezzel a számos egyéb nehézséggel küszködő kis délkelet-európai országgal szemben, és aktív szerepet igényelni tőle egy olyan kérdésben, amelynek gyökere a német megosztottságra nyúlik vissza. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: újabb NDK-menekültek a prágai nagykövetségen (2.rész)
|
Magyarország amúgy is minden szocialista szomszédjánál korábban vezetett be olyan reformokat, amelyek az emberiesség megalapozását szolgálják. A hannoveri lap másfelől figyelmeztet, hogy Budapest csakis olyan megoldást választhat, amely nem rontja meg viszonyát az NDK-val, tehát semmiképpen nem vállalkozhat olyan ,,nyugati kapu,, szerepére, ami valamiféle precedens lenne a Varsói Szerződésben. A szövetségben - véli a lap - Magyarországot némely szomszédja amúgy is elég erős nyomás alatt tartja, akár mert elutasítja a magyar reformokat, akár mert megrémült Magyarország példás politikájától az emberi jogok területén. Budapesten egyetlen felelős politikus sem teheti túl magát a realitásokon, hiszen bármennyi problémája van is a szövetségnek és a KGST-nek, nyilvánvalóan még elég működőképes ahhoz, hogy esetleg tartós hatást érjen el Magyarország vonatkozásában. Ehhez - a tartományi lap elemzése szerint - még erőszakot sem kell alkalmaznia, rendelkezésére állnak egyéb eszközök a reformokkal szemben. Márpedig ezek kudarca ellentétes lenne az NSZK érdekeivel - már csak az NDK-ra való tekintettel is - írja a kancellári hivatallal jó kapcsolatokat ápoló nyugatnémet újság. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén amellett foglal állást, hogy a menkültügyben Magyarországot meg kell kímélni rajta kívül álló külső megterhelésektől, és a belnémet kérdéseket valóban belnémet alapon kell megoldani. Tehát a magyarok Bonntól várhatják el azt, hogy valamiképpen enyhíti a Nyugatra való kijutás ,,magyar kerülőútjának,, csábítását. Nem szabad megengedni, hogy Budapestnek kára legyen abból, hogy a felek képtelenek lesznek a kérdés kielégítő rendezésére, illetőleg Magyarország iránt felébred szövetségeseinek bizalmatlansága. Ezért ugyanis végül Keletnek és Nyugatnak közösen kellene megfizetnie az árát, mert Magyarország éppen közöttük kívánna hídszerepet betölteni - írja a tekintélyes frankfurti lap. +++
1989. augusztus 17., csütörtök 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|