Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (1. rész)

1989. augusztus 2., szerda - A politikai egyeztető tárgyalások szakértői bizottságaiban folyó munka politikailag legfontosabb három témájával, a párttörvénnyel, a választásokkal és az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos MSZMP-álláspontról tájékoztatták szerdán délután a hazai és a külföldi újságírókat a Központi Bizottság székházában. Tunyogi László, a KB munkatársa vállalta az alkalmi szóvivő tisztét, hangsúlyozva, hogy időszerű és indokolt a közvélemény hiteles, pontos tájékoztatása a tárgyalások eredményéről.

Fejti György, az MSZMP PIB tagja, a Központi Bizottság titkára
emlékeztetett arra, hogy a három tárgyalófél előzetes
megállapodásának megfelelően a tárgyalássorozat a plenáris ülések
kivételével zárt ajtók mögött folyik. Az elég jelentős érdek- és
nézetkülönbségek ütköztetése, a kompromisszum-kereséshez
nélkülözhetetlen ,,színjátéktól mentes,, munkakörülmények
megteremtése miatt ennek kizárólag pragmatikus, tárgyalástechnikai
okai vannak. Téves az a hiedelem, hogy e gyakorlatnak a szellemi
atyja és erőszakos végrehajtója az MSZMP tárgyalódelegációja lenne.
Mára érkezett a munka olyan fázisába, hogy sor kerülhetett a
tájékoztatásra - hangoztatta.

    Ezután a párttörvénnyel kapcsolatos kérdésekről informálta az
újságírókat. Előrebocsátotta, hogy a törvény szövegének 90
százalékában megegyeztek, s várhatóan megszületik a megállapodás. Az
MSZMP képviselőinek megítélése szerint az igen jelentős
nézetkülönbségek ellenére is nagyobb az esély a megállapodásra, mint
az eredménytelenségre.

    A továbbiakban arról szólt, hogy három pontban mutatkozik
jelentős nézeteltérés a tárgyalásokon. Az MSZMP felfogása szerint a
párt vagyona sem politikai sem jogi megítélés szempontjából nem
tartozik a háromoldalú tárgyalássorozat tárgykörébe. A párt saját
tagjainak tartozik elszámolással. Ugyanakkor azonban ha a pártok
bejegyzése vagyonnyilatkozat megtételéhez kötött, akkor az MSZMP nem
zárkózik el attól, hogy a bírósághoz benyújtsa azt. Az MSZMP-nek az
áll érdekében, hogy - más kérdésekhez hasonlóan - nyílt politikát
folytasson ebben a kérdésben is. Hozzátette: már folyik a párton
belül a teljes vagyon nyilvántartásának pontosítását szolgáló munka.
Az MSZMP az ország nehéz gazdasági helyzetét felismerve úgy döntött,
hogy lemond azon ingatlanok kezelői jogáról is a köz javára,
amelyeket egy új szerepfelfogású párt nélkülözni tud. (folyt.köv.)


1989. augusztus 2., szerda 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (2. rész)

E döntéseket azonban kizárólag saját elhatározásából kívánja
meghozni. Az MSZMP osztja az Ellenzéki kerekakasztal és a harmadik
tárgyalófél nézetét, hogy minden törvényes keretek között müködő
pártnak belátható időn belül biztosítani kell a müködéséhez
szükséges alapfeltételeket. Ebben szerepet kell vállalnia a
parlamentnek, illetve a kormánynak is. Ennek érdekében javasolta
egy szakértői bizottság létrehozását a kormány illetékeseinek
bevonásával, a pártok képviselőinek részvételével, amelyik
meghatározná, hogy mit tekintsenek alapinfrastruktúrának és mit a
működés elemi feltételrendszerének.

    Vitatott kérdés a tárgyalásokon a pártok munkahelyi működése.
Fejti György leszögezte: az MSZMP a teljes jogegyenlőség híve, s
ebben semmilyen törvényi diszkriminációt nem tud elfogadnia. Úgy
véli, hogy nem szükséges szabályozni a pártok felépítésének,
szervezeti rendjének kérdéseit - ez alapvetően belügy. Az MSZMP ma
tradicionálisan munkahelyi elven épül fel, s ezen hajlandó
változtatni. Radikálisan módosítani kívánja e pártszervezetek
feladatkörét, azonban nem támogat semmiféle adminisztratív tilalmat.
Néhány közhatalmi intézményben ugyanakkor hajlandó megfontolás
tárgyává tenni, hogy meghatározott időn belül megszünteti a
struktúrákatt.

    Vita alakult ki a pártok müködési finanszirozásának
szabályozásáról is. Az MSZMP részletes szabályozást tart
szükségesnek, a teljes nyilvánosság mellett. Véleménye szerint egy
párt akkor lehet következetesen szuverén, hogyha müködését nem
külföldi forrásokból finanszirozza. Különösen elfogadhatatlan lenne
ilyen támogatás felhasználása a választások idején. Fejti György
vágül kijelentette: bár elég nagyok még a nézetkülönbségek, ez nem
akadálya a tárgyalások folytatásának, a kiegyensúlyozott
kompromisszumok létrejöttének. Ehhez mindhárom fél jóhiszeműsége,
megegyezési készsége szükséges.

    Tóth András, a KB osztályvezetője a választási törvény
előkészítésével foglalkozó politikai egyeztetésről tájékoztatva
elmondta, hogy számos kérdésben előkészítették a megállapodást,
másokban közelítették az álláspontokat, s egy sor kérdésben az
eltérő nézetek, törekvések ütköztetéséig jutottak. Utalt arra, hogy a
békés átmenet kulcskérdése a szabad választások megtartása, amelyben
mindhárom fél egyetért. (folyt.köv.)


1989. augusztus 2., szerda 20:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (3. rész)

A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1966 óta
egyéni választó kerületi rendszer van, és az MSZMP véleménye szerint
erre a bázisra kell építkezni. A parlamenti képviselői helyek döntő
többségét mintegy 300 egyéni választókerületben kellene eldönteni,
és 50 képviselői helyet az országos pártok között felosztani az
aránytalanságok kiküszöbölésére. Az MSZMP javaslata szerint minden
törvényes politikai pártnak és minden állampolgárnak meg kell adni
azt a lehetőséget, hogy a törvényben meghatározott feltételeknek
megfelelően jelöltet állíthasson. A párt kétfordulós választási
rendszert képzel el, amelyben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően
az első fordulóban a győzelemhez abszolut többségre volna szükség. A
másodikban elég lenne a relativ többség.

    Az MSZMP tárgyalócsoportja egyébként úgy értékeli a bizottságban
végzett eddigi munkát, hogy több tekintetben közös a szándék,
megegyezési készség nyilvánult meg. A helyzet alkalmas arra, hogy a
tárgyalási fordulókon tovább közeledjenek a felek álláspontjai -
hangsúlyozta Tóth András.

    Az alkotmányozás problémakörét egy szélesebb jogalkotási
folyamatba ágyazva ismertette Kilényi Géza igazságügyminiszter
helyettes. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekről
kijelentette: ma már világosan látszik, hogy az uj alkotmányt nem a
jelenlegi összetételü országgyülés, hanem a demokratikus
választásokat követően összehivandó uj parlament fogadja el. Utalt
arra, hogy az országban kibontakozott egy fontos törvényalkotási
folyamat, amely összhangban az uj alkotmány szabályozási
koncepciójával, a demokratikus jogállam megteremtésére irányul. A
kormány eltökélt abban, hogy a már elfogadottak mellett további
törvényekkel segiti ezt a folyamatot. Ennek jegyében dolgozott ki az
igazságügyi tárca egy alkotmánymódositási törvényt, amelynek
középpontjában a köztársasági elnöki intézmény bevezetése és a
köztársasági elnök jogkörének meghatározása állt.

    A professzor kijelentette: e munkabizottságban lényegesen
kevesebb előrehaladás történt, mint a többi bizottságban. A
tárgyalópartnerek készséggel elismerik a már elfogadott törvényeket,
azt, hogy a tervezetek európai mércével mérve is jó törvényekhez
vezetnének, de politikai megfontolásból ellenzik, hogy a jelenlegi
összetételü országgyülés alkossa meg azokat. Ismételten kétségbe
vonják a parlament legitimitását. Kilényi Géza rámutatott: ilyen
alapon viszont az ellenzék legitimitása is megkérdőjelezhető.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 2., szerda 20:46


Vissza »


Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (4. rész)

Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági
elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybiróság létrehozása nem
egyéb, mint az MSZMP kisérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel
kapcsolatban leszögezte: a törvénytervezet értelmében az elnököt nem
a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok választanák meg.
Ez a demokratizmus legmagasabb foka lenne, s az igy megválasztott
elnök legitimitációja nem kérdőjelezhető meg. Az alkotmánybiróságról
szólva hangsulyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos
megoldást tartalmaz. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy a jelenlegi
belpolitikai helyzetben egy tekintélyes köztársasági elnök
stabilizáló tényező lehet, s az anarchia elkerülését is szolgálná a
funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló
álláspontot alakított ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A
kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapodás,
konszenzus nélkül viszi mindkét tervezetet a Parlament elé. Ugyanis
még mindig kisebb ennek a veszélye, mint a taktikai okokból
folytatott állóháború.

    Az újságírók kérdéseire adott válaszok tovább elemezték a
bevezetőkben elmondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet
szabad és demokratikus választásokra számítani, ha a két törvény nem
születik meg. A párttörvény léte szükséges ahhoz, hogy törvényes
keretek között bejegyzett, legitim pártok indulhassanak a
választásokon. A többpárti választás megtartásához pedig megfelelő
választójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak
ítélte, hogy - már nem először - olyan témákat is kiszivárogtatnak a
tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a személyével
kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka
annak, hogy bizonyos taktikai változások tapasztalhatók a
tárgyalásokon. Megfogalmazása szerint ennek hangoztatása része annak
a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási törekvésnek,
amely nem létező véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe
belemagyarázni. Az MSZMP tárgyalódelegációja a tanácskozások előtt
egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a
megfelelő párttestület szabja meg.

    A további válaszokból kitűnt az is: az MSZMP nem tartja járható
útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő hónapokban a
köztársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremoniális
elnökre van szükség, hanem a közepesnél valamivel erősebb,
hatékonyabb jogosítványokkal rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör
összeegyeztethetetlen a Parlament elnökének tevékenységével. (MTI)


1989. augusztus 2., szerda 20:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD