|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 2., szerda - A politikai egyeztető tárgyalások szakértői bizottságaiban folyó munka politikailag legfontosabb három témájával, a párttörvénnyel, a választásokkal és az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos MSZMP-álláspontról tájékoztatták szerdán délután a hazai és a külföldi újságírókat a Központi Bizottság székházában. Tunyogi László, a KB munkatársa vállalta az alkalmi szóvivő tisztét, hangsúlyozva, hogy időszerű és indokolt a közvélemény hiteles, pontos tájékoztatása a tárgyalások eredményéről.
Fejti György, az MSZMP PIB tagja, a Központi Bizottság titkára emlékeztetett arra, hogy a három tárgyalófél előzetes megállapodásának megfelelően a tárgyalássorozat a plenáris ülések kivételével zárt ajtók mögött folyik. Az elég jelentős érdek- és nézetkülönbségek ütköztetése, a kompromisszum-kereséshez nélkülözhetetlen ,,színjátéktól mentes,, munkakörülmények megteremtése miatt ennek kizárólag pragmatikus, tárgyalástechnikai okai vannak. Téves az a hiedelem, hogy e gyakorlatnak a szellemi atyja és erőszakos végrehajtója az MSZMP tárgyalódelegációja lenne. Mára érkezett a munka olyan fázisába, hogy sor kerülhetett a tájékoztatásra - hangoztatta. Ezután a párttörvénnyel kapcsolatos kérdésekről informálta az újságírókat. Előrebocsátotta, hogy a törvény szövegének 90 százalékában megegyeztek, s várhatóan megszületik a megállapodás. Az MSZMP képviselőinek megítélése szerint az igen jelentős nézetkülönbségek ellenére is nagyobb az esély a megállapodásra, mint az eredménytelenségre. A továbbiakban arról szólt, hogy három pontban mutatkozik jelentős nézeteltérés a tárgyalásokon. Az MSZMP felfogása szerint a párt vagyona sem politikai sem jogi megítélés szempontjából nem tartozik a háromoldalú tárgyalássorozat tárgykörébe. A párt saját tagjainak tartozik elszámolással. Ugyanakkor azonban ha a pártok bejegyzése vagyonnyilatkozat megtételéhez kötött, akkor az MSZMP nem zárkózik el attól, hogy a bírósághoz benyújtsa azt. Az MSZMP-nek az áll érdekében, hogy - más kérdésekhez hasonlóan - nyílt politikát folytasson ebben a kérdésben is. Hozzátette: már folyik a párton belül a teljes vagyon nyilvántartásának pontosítását szolgáló munka. Az MSZMP az ország nehéz gazdasági helyzetét felismerve úgy döntött, hogy lemond azon ingatlanok kezelői jogáról is a köz javára, amelyeket egy új szerepfelfogású párt nélkülözni tud. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
E döntéseket azonban kizárólag saját elhatározásából kívánja meghozni. Az MSZMP osztja az Ellenzéki kerekakasztal és a harmadik tárgyalófél nézetét, hogy minden törvényes keretek között müködő pártnak belátható időn belül biztosítani kell a müködéséhez szükséges alapfeltételeket. Ebben szerepet kell vállalnia a parlamentnek, illetve a kormánynak is. Ennek érdekében javasolta egy szakértői bizottság létrehozását a kormány illetékeseinek bevonásával, a pártok képviselőinek részvételével, amelyik meghatározná, hogy mit tekintsenek alapinfrastruktúrának és mit a működés elemi feltételrendszerének. Vitatott kérdés a tárgyalásokon a pártok munkahelyi működése. Fejti György leszögezte: az MSZMP a teljes jogegyenlőség híve, s ebben semmilyen törvényi diszkriminációt nem tud elfogadnia. Úgy véli, hogy nem szükséges szabályozni a pártok felépítésének, szervezeti rendjének kérdéseit - ez alapvetően belügy. Az MSZMP ma tradicionálisan munkahelyi elven épül fel, s ezen hajlandó változtatni. Radikálisan módosítani kívánja e pártszervezetek feladatkörét, azonban nem támogat semmiféle adminisztratív tilalmat. Néhány közhatalmi intézményben ugyanakkor hajlandó megfontolás tárgyává tenni, hogy meghatározott időn belül megszünteti a struktúrákatt. Vita alakult ki a pártok müködési finanszirozásának szabályozásáról is. Az MSZMP részletes szabályozást tart szükségesnek, a teljes nyilvánosság mellett. Véleménye szerint egy párt akkor lehet következetesen szuverén, hogyha müködését nem külföldi forrásokból finanszirozza. Különösen elfogadhatatlan lenne ilyen támogatás felhasználása a választások idején. Fejti György vágül kijelentette: bár elég nagyok még a nézetkülönbségek, ez nem akadálya a tárgyalások folytatásának, a kiegyensúlyozott kompromisszumok létrejöttének. Ehhez mindhárom fél jóhiszeműsége, megegyezési készsége szükséges. Tóth András, a KB osztályvezetője a választási törvény előkészítésével foglalkozó politikai egyeztetésről tájékoztatva elmondta, hogy számos kérdésben előkészítették a megállapodást, másokban közelítették az álláspontokat, s egy sor kérdésben az eltérő nézetek, törekvések ütköztetéséig jutottak. Utalt arra, hogy a békés átmenet kulcskérdése a szabad választások megtartása, amelyben mindhárom fél egyetért. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (3. rész)
|
A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1966 óta egyéni választó kerületi rendszer van, és az MSZMP véleménye szerint erre a bázisra kell építkezni. A parlamenti képviselői helyek döntő többségét mintegy 300 egyéni választókerületben kellene eldönteni, és 50 képviselői helyet az országos pártok között felosztani az aránytalanságok kiküszöbölésére. Az MSZMP javaslata szerint minden törvényes politikai pártnak és minden állampolgárnak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően jelöltet állíthasson. A párt kétfordulós választási rendszert képzel el, amelyben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az első fordulóban a győzelemhez abszolut többségre volna szükség. A másodikban elég lenne a relativ többség. Az MSZMP tárgyalócsoportja egyébként úgy értékeli a bizottságban végzett eddigi munkát, hogy több tekintetben közös a szándék, megegyezési készség nyilvánult meg. A helyzet alkalmas arra, hogy a tárgyalási fordulókon tovább közeledjenek a felek álláspontjai - hangsúlyozta Tóth András. Az alkotmányozás problémakörét egy szélesebb jogalkotási folyamatba ágyazva ismertette Kilényi Géza igazságügyminiszter helyettes. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekről kijelentette: ma már világosan látszik, hogy az uj alkotmányt nem a jelenlegi összetételü országgyülés, hanem a demokratikus választásokat követően összehivandó uj parlament fogadja el. Utalt arra, hogy az országban kibontakozott egy fontos törvényalkotási folyamat, amely összhangban az uj alkotmány szabályozási koncepciójával, a demokratikus jogállam megteremtésére irányul. A kormány eltökélt abban, hogy a már elfogadottak mellett további törvényekkel segiti ezt a folyamatot. Ennek jegyében dolgozott ki az igazságügyi tárca egy alkotmánymódositási törvényt, amelynek középpontjában a köztársasági elnöki intézmény bevezetése és a köztársasági elnök jogkörének meghatározása állt. A professzor kijelentette: e munkabizottságban lényegesen kevesebb előrehaladás történt, mint a többi bizottságban. A tárgyalópartnerek készséggel elismerik a már elfogadott törvényeket, azt, hogy a tervezetek európai mércével mérve is jó törvényekhez vezetnének, de politikai megfontolásból ellenzik, hogy a jelenlegi összetételü országgyülés alkossa meg azokat. Ismételten kétségbe vonják a parlament legitimitását. Kilényi Géza rámutatott: ilyen alapon viszont az ellenzék legitimitása is megkérdőjelezhető. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 20:46
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (4. rész)
|
Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybiróság létrehozása nem egyéb, mint az MSZMP kisérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a törvénytervezet értelmében az elnököt nem a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok választanák meg. Ez a demokratizmus legmagasabb foka lenne, s az igy megválasztott elnök legitimitációja nem kérdőjelezhető meg. Az alkotmánybiróságról szólva hangsulyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben egy tekintélyes köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet, s az anarchia elkerülését is szolgálná a funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló álláspontot alakított ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapodás, konszenzus nélkül viszi mindkét tervezetet a Parlament elé. Ugyanis még mindig kisebb ennek a veszélye, mint a taktikai okokból folytatott állóháború. Az újságírók kérdéseire adott válaszok tovább elemezték a bevezetőkben elmondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet szabad és demokratikus választásokra számítani, ha a két törvény nem születik meg. A párttörvény léte szükséges ahhoz, hogy törvényes keretek között bejegyzett, legitim pártok indulhassanak a választásokon. A többpárti választás megtartásához pedig megfelelő választójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak ítélte, hogy - már nem először - olyan témákat is kiszivárogtatnak a tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a személyével kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka annak, hogy bizonyos taktikai változások tapasztalhatók a tárgyalásokon. Megfogalmazása szerint ennek hangoztatása része annak a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási törekvésnek, amely nem létező véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe belemagyarázni. Az MSZMP tárgyalódelegációja a tanácskozások előtt egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a megfelelő párttestület szabja meg. A további válaszokból kitűnt az is: az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő hónapokban a köztársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremoniális elnökre van szükség, hanem a közepesnél valamivel erősebb, hatékonyabb jogosítványokkal rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör összeegyeztethetetlen a Parlament elnökének tevékenységével. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|