Rendszerváltás és az MTI

	12. magyar békekonferencia (1. rész)
1989. július 1., szombat - A magyar modellváltás nem egy párt vagy néhány párt, hanem minden politikai társadalmi erő, az egész nép, az egész nemzet ügye, csak akkor sikerülhet, ha az egész társadalom programjává válik - hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a 12. magyar békekonferencián szombaton a Vas-, Fém- Villomosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. Hozzátette: ebben a folyamatban, az átmenetben nagy feladat hárul a magyar békemozgalomra. Rámutatott: a szocializmus hat évtizeddel ezelőtt kialakult modellje nem képes tovább fejlődni, gyökeres megújulásra szorul. Európai érdek, hogy demokratizálódási törekvésünk sikerrel járjon, mert hosszú távon is kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer csak demokratikus országok között lehetséges. Ehhez alapvető követelmény a kiszámítható és korrekt partneri viszony, márpedig a diktatúra soha nem lehet korrekt és kiszámítható partner, hiszen az másfajta logika szerint működik. Tapasztalatból is tudjuk, hogy a diktatúra nem toleráns, és retteg az emberek és eszmék szabad áramlásától. Szólt arról is, hogy vannak, akik aggódnak a magyar átalakulás miatt, mert nem látják a folyamatok végét, kétségeik vannak képesek vagyunk-e irányítani a változásokat. Vannak olyanok is, akik ellenségesen szemlélik ami nálunk történik; ezek a fundamentalisták kudarcunkban érdekeltek, mert igazolni akarják, hogy az és csak az a szocializmus, ami az ő országukban történik, ami jónéhány évtizeddel kialakult. Mint Szűrös Mátyás mondta, ezek az erők feltételezik, hogy az MSZMP, a magyarok elárulták a szocializmust, s azzal is vádolnak bennünket, hogy Magyarország veszélyezeteti az európai békét és biztonságot. A magyar program lényege a többszektorú vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság, a többpártrendszerű demokrácia megteremtése, vagyis a demokratikus szocialista Magyarország kialakítása - mondta befejezésül Szűrös Mátyás. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke bejelentette, hogy a tanácskozás munkájában 350-en vesznek részt. Utalt arra, hogy az előkészítés ezúttal sokkal szerényebb volt, mint korábban a mostani konferenciát nem előzte látványos békedemonstrációk sora. (folyt.köv.) 1989. július 1., szombat 10:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	12. magyar békekonferencia (2. rész)
Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mondott beszédet. Rámutatott, hogy a tanács pártoktól független mozgalomként kíván működni, konkrét ügyekben azonban kész az akciószövetségekre a régi és az új szervezetekkel egyaránt. Szólt arról is, hogy hazánk szövetségi rendszerhez tartozásának aktualitása nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy katonailag el nem kötelezett Magyarország megteremtésére törekedjünk egy tömbök nélküli semleges Európában. Ezt követően a küldöttek elfogadták azt a javaslatot, hogy a konferencia táviratban tiltakozzon a kínai vérengzések és a romániai falurombolás ellen. (folyt.köv.) 1989. július 1., szombat 10:59
Vissza »

	12. magyar békekonferencia (3. rész)
A békekonferencia küldöttei elfogadták azt is, hogy Bush amerikai elnök budapesti látogatása idején a moszkvai és a washingtoni nagykövetség épületei között békeláncot hoznak létre. A konferencia nyílt levélben javasolja az Országgyűlésnek a fegyveres erőkre és testületekre vonatkozó jogi szabályozás mielőbbi teljes körű áttekintését, úgy, hogy a nemzetközi normáknak megfelelő törvények korlátozzák az erőszak különféle eszközeinek esetleges alkalmazását. A vitában a Bokor Katolikus Bázis Közösség tagja megkérdőjelezte a hivatalos, állami pénzből fizetett békemozgalom kizárólagosságát, s konkrét cselekvési programként javasolta a szolgálati fegyverek kiadásának felülvizsgálatát, számának radikális csökkentését. A Magyar-Román Baráti Kör elnöke azt panaszolta, hogy már nevük hallatán is sokan soviniszta társulatnak titulálják őket, pedig ők a két nép barátságát kívánják előmozdítani. A Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat képviselője a Béketanács megszüntetését javasolta, mert szerinte nincsenek mögötte tömegek, csak világgá kürtölt programjai vannak a szervezetnek. Ez a felszólalás heves érzelmeket váltott ki a küldöttekből, sokan visszautasították az éles hangú megfogalmazást, néhányan pedig küldöttigazolványukat is visszaadták. A küldöttek végül elfogadták az Országos Béketanács programját, amely szerint a szervezet az alkotmányban rögzített nemzeti béketörekvések megvalósításának serkentésére és társadalmi ellenőrzésére, az önálló magyar biztonságpolitika folyamatos alakításában való részvételre törekszik, Magyarország nemzetközileg garantált semlegességét kívánja elérni, valamennyi tömegpusztító fegyver teljes felszámolását követi, s ennek keretében kezdeményezi Magyarország e fegyverektől mentes státuszának alkotmányos kinyilvánítását és megőrzését. A mozgalom síkra száll a harci gázok és vegyi anyagok karhatalmi használatának betiltásáért és az erőszakmentes feszültségmegoldás híve. Feladatának tekinti az egyetemes magyarság érdekeinek és értékeinek védelmét, a szomszéd népekkel való békés és hasznos együttélés társadalmi és nemzetközi előmozdítását. Feladatokat vállal a természeti, illetve az ember alkotta tárgyi és szellemi környezet harmóniájának megőrzésében, az egyéni és kollektív emberi jogok érvényesítésében. (folyt. köv.) 1989. július 1., szombat 18:05
Vissza »

	12. magyar békekonferencia (4. rész)
Az Országos Béketanács pártoktól független társadalmi szervezetként alakult újjá a konferencián, és világnézeti-ideológiai, politikai elkötelezettségre való tekintet nélkül közös cselekvésre hívja az országnak a békéért tenni kész lakosait, azok társadalmi közösségeit. A kongresszus elfogadta a társadalmi szervezet alapszabályát, nyitott országos választmányt hozott létre, megválasztotta tisztségviselőit és ügyvezető elnökségét. Az Országos Béketanács elnöke Sztanyik B. László, főtitkára Barabás Miklós. (MTI) 1989. július 1., szombat 18:06
Vissza »