Rendszerváltás és az MTI

	Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (1. rész)
1989. június 29., csütörtök - Példátlan méretű demonstrációval hívták fel a figyelmet a mezőgazdasági termelést fenyegető csődre, követelték a kormányzattól a vészhelyzet elhárítását a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok: Péter-Pál napján szerte az országban kivonultak a fő közlekedési utakra kombájnjaikkal, szállítójárművekkel, műhelykocsikkal. Az akciót, amelyet előzetesen bejelentettek, félreérthetetlenül figyelmeztetésnek szánták, hangsúlyozva: nem aratósztrájkról van szó. A megmozdulásra egyébként is a kora reggeli órákban került sor, amikor a gépekkel a harmat fölszáradtáig nem állhatnak be a táblákba. A termelők követelték az új termésű gabonák árainak átlagosan 30 százalékos növelését - ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már februárban indítványozta a kormánynak -, mert a gabonatermelés jövedelmezősége ma kritikán aluli. ,,Inkább most egy órát álljunk sort a betakarítógépekkel, mint később több órát kenyérért Megélhetést a paraszti munkából A népet akarjuk eltartani, nem a bankokat ,, - ilyen feliratok virítottak az arató cséplő gépekre, a teherautókra erősített transzparenseken. S nemcsak a gabonáról, hanem a mezőgazdasági termelés egészéről van szó, tudatták a sokfelé osztogatott röpcédulákon, jelezve, hogy a mezőgazdasági termelés költségei már-már elviselhetetlenek - mértéktelenül emelkednek az ipari árak, mind drágább a műtrágya, a növényvédőszer, a gép -, a gazdaságok nagy részében nem jut pénz a fejlesztésre, s nemcsak a paraszti jövedelem van veszélyben, hanem a megnyugtató belföldi ellátás és az agrárexport is. Baranyában, ahol a gabona területi aránya a legmagasabb (meghaladja a 70 százalékot), s ezért jövedelmezősége meghatározó, rendkívül körültekintően szervezték meg a tűntetést. A hegyes-völgyes tájakon kizárólag olyan helyeken állították fel a gépcsoportokat, ahol messziról belátható útszakaszok vannak, és sem kanyarok, sem bukkanók nem akadályozták a torlaszok korai felismerését. Valemennyi záróponton egy-egy rádióskocsit is elhelyeztek a termelőszövetkezetek, s a folyamatosan szolgáltatott közúti információk révén sikerült elejét venni a torlódásoknak. Az agrárdemonstráció résztvevői nehezményezték az egység hiányát, ugyanis az 58 baranyai tsz közül kilenc - elsősorban a ,,gazdag,, mohács-környéki szövetkezetek - nem vállalták a szolidaritást a többiekkel, s távol maradtak az állami gazdaságok is. (folyt.köv.) 1989. június 29., csütörtök 11:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (2. rész)
Nem csatlakozott az agrárdemonstrációhoz Győr-Sopron megye, egyszersmind az ország legnagyobb szántóterületi gazdasága, a Lajta-hansági Állami Tangazdaság, s a szigetközi termelőszövetkezetek többsége sem. A többi gazdaság betakarító egységei 7 helyen foglalták el gépeikkel a főútvonalakon a félpályát; az M1-es nemzetközi út Győr és országhatár közötti szakaszán két helyen. A külföldi autósok megértését német és szlovák nyelvű röplapokon kérték a forgalmi akadályért. Vas megyében 52 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság, mintegy 200 mezőgazdasági gépet vonultatott fel a jelentősebb főutak öt pontjára. Ebben a megyében is meghatározó jelentőségű a gabonatermelés, amely az öszes szándóterület 60 százalékára terjed ki, ám a tüntetők itt sem csupán a fölvásárlási ár emelését követelték, hanem a közgazdasági szabályozók megváltoztatását, s tiltakoztak a magas banki kamatok miatt. Zalában a megye 53 termelőszövetkezete közül 47 képviseltette magát a megmozduláson; a tüntetők 12 helyen találkoztak, s egy-egy csoport 15-20 gépből állt. A 7. számú főúton reggel 7-től 8 óráig tartott a demonstráció, az alacsonyabb rendű utakon 120 perces volt. Veszprém megyében 31 gazdaság 80 arató géppel és szállító járművel vonult az utakra. A transzparenseken a gabonatermelés gyenge jövedelmezősége mellett olyan megmagyarázhatatlan tényekre is felhívták a figyelmet, mint hogy a tsz-ek drágábban tudják megvenni a korpát, mint amennyiért tőlük az értékes búzát megvásárolják. Komárom megye 27 termelőszövetkezete közül 25 vett részt az aratási demonctrációban; a felvonulás mindenütt szervezett volt, s a tüntetőket a legtöbb helyen rokonszenv fogadta annak ellenére, hogy a félpályára szűkült utakon tizenegy helyen is számottevően lelassult a forgalom. A megyei tsz szövetségnél - ahonnan az akciót irányították -, elmondták: azt is latolgatják, hogy egész éven át bojkottálják a gépek és egyéb ipari eredetű anyagok vásárlását. Véleményük szerint, ha az egész magyar gazdaság összefogna, rá lehetne kényszeríteni az ipart a reálisabb árakra. (folyt.köv.) 1989. június 29., csütörtök 12:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (3. rész)
Az ország egyik legjobb gabonatermesztő vidékének számító Fejér megyében annak ellenére, hogy a terméshozamok mindig magasabbak az országos átlagnál, a jövedelmezőség visszaesése és a költségek növekedése miatt már a termőterület csökkentésére kényszerültek a gazdaságok. Az agrárolló további nyílására jellemző, hogy alig néhány év alatt ötszörösére nőttek a kombájnárak. Az egyre kilátástalanabb helyzet ellen tiltakozva 61 termelőszövetkezetből 57 vonult gépeivel az utakra. Somogyban a 76 tsz-ből 60 vett részt a demonstráción, továbbá két állami gazdaság, és a kaposvári cukorgyár. Tizenegy helyen sorakoztak föl a gépek, összesen 70 kombájn, számos traktor, tehergépkocsi. A megállított autósoknak szórólapokat adtak, ismertetve a Péter-Pál napi akció célját, azt, hogy magasabb felvásárlási árat, de nem drágább kenyeret akarnak, hiszen ma is nyitott kérdés: hogyan lesz a 4 forintos búzából 14 forintos kenyér. Pest megyében összesen nyolc helyen vonultak fel csütörtök reggel a kombájnok, traktorok, hogy a gabonaáremelések és a mezőgazdaságot hátrányosan érintő közgazdasági szabályzók ellen tüntessenek. Megközelítően 60-70 gép vett részt a demonstrációban. A főváros határában a budaőrsi Sasad, a biatorbágyi Benta-völgye és a töki Egyetértés kombájnjai a 100-as út M1-es útba torkolló szakaszánál foglalták el az úttest egyik részét, az M5-ös út közelében pedig a gyáli és a bugyi Szabadság Tsz gépei vonultak föl együttesen. Bács-Kiskunban 83 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vett részt kombájnokkal, traktorokkal a tiltakozó felvonuláson. A nagy gabonatermelő megyében az úton járók - hazai és külföldi autósok, tehergépkocsi vezetők - mindenütt megértést és rokonszervet mutattak a tűntetők iránt. Hajdú-Bihar megye 75 gabonatermelő gazdaságából 65 értett egyet azzal, hogy a felvásárlási árak emelését követelő demonstrációt tartsanak Péter-Pál napján. Csütörtökön reggel négy közlekedési csomópontban sorakoztak föl a kombájnok reggel 7 és 8 óra között. Heves megyében az 53 termelőszövetkezet közül 49 csatlakozott az országos akcióhoz, s több mint 170 kombájn figyelmeztető felvonulását szervezték meg. Csongrád megyében hat helyszínen - a városok környékén - vonultak fel mintegy 170 munkagéppel a termelőszövetkezetek aratóbrigádjai. Békés megyében nyolc közlekedési csomóponton lassították a forgalmat a gabonaárak emelését követelő aratók; a megye 80 termelőszövetkezetéből 64 vett részt a tüntetésen 300 géppel. (folyt.köv.) 1989. június 29., csütörtök 12:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Gabonatermelők Péter-Pál napi demonstrációja (4. rész)
Szolnok megyében, ahol az országos demonstrációt kezdeményezték, csütörtökön reggel a megye útjainak 22 csomópontjára 300 géppel vonultak ki a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A megye gazdaságainak nagyobb részében a kalászosok termelése meghatározó - 150 ezer hektár a termőterület - s így az ágazat minimális jövedelmi szintje, helyenként vesztesége, a gazdálkodás egészére nyomasztóan hat. Borsod-Abaúj-Zemplém 90 termelőszövetkezete, továbbá egy állami gazdaság, és számos kistermelő csatlakozott az országos megmozduláshoz; a figyelmeztető akcióban csaknem 200 betakarítógéppel vettek részt. A gazdaságok kilátásba helyezték, hogy ősszel az eddiginél kevesebb gabonát vetnek. Nógrádban, ahol a területi adottságok miatt kisebb a gabonatermesztés aránya, mint más vidékeken, szintén az utakra vonultak a termelők. Jó okkal, mert - mint hírül adták - már tavaly sem volt nyereségük a búzán, s ha a szabályozók nem változnak, drasztikusan csökkenteni fogják a vetésterületet. (MTI) 1989. június 29., csütörtök 12:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »