|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól
|
London, 1989. június 22. (BBC, Panoráma) - Siklós István beszélget Pető Ivánnal, a Szabad Demokraták Szövetségének tagjával, aki egyben az Ellenzéki Kerekasztal szóvivője is. Munkatársunk első kérdése az volt, hogy a tegnapi tárgyalás miként, milyen keretek között zajlott le. - Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja az volt kezdetben, és hosszabb ideig, hogy kétoldalú tárgyalásokra van szükség. Az egyik oldalon ülnének a hatalom képviselői, az MSZMP, majd az Ellenzéki Kerekasztal és azok a szervezetek, amelyek a hatalom gyakorlásában nem államapparátusként, de részt vettek az elmúlt 40 évben, tehát a Hazafias Népfront, a szakszervezet és mások, amelyeket az MSZMP maga mellé kíván ültetni. Hosszabb ideig arról folyt a tárgyalás, hogy egyáltalán milyen formája legyen az asztalnak. Az MSZMP mindenféle szervezetet az asztal köré szeretett volna ültetni, kör alakú asztalt képzelt el, ahol egyenrangúak ezek a szervezetek, egyenként ülnek. Az Ellenzéki Kerekasztal megítélése szerint az lett volna ebben az MSZMP pozíciója, hogy mint igazságosztó, az obbjektív igazságot képviselje az ellenzék, illetve a Münnich Ferenc Társaság és más, hasonló szervezetek között. Ezért utasította el az Ellenzéki Kerekasztal ezt a formát. Röviden összefoglalva a dolgot ezért ragaszkodott a kétoldalú tárgyalás mellett, de végül is kompromisszumként elfogadta azt, hogy háromoldalú legyen a tárgyalás: az MSZMP által szorgalmazott, támogatott szervezetek üljenek a harmadik oldalon, de ne egyenként jelenjenek ott meg, hanem valamiféle közös álláspontot kelljen kialakítaniuk. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 1. folyt.
|
Úgy vélte az Ellenzéki Kerekasztal, hogy tulajdonképpen ebből inkább előnyök származnak a számára is és nem hátrányok, ha ez a forma megvalósul. És ez megvalósult. Ez egy korábbi periódus volt, ez már valamivel több mint egy héttel ezelőtt eldőlt, lezárult, hogy háromoldalú tárgyalások lesznek. - Most a legutóbbi ülésről. - Igen, a legutóbbi ülés, ami tehát tegnap - 21-ikén - volt, politikai tárgyalásokról és a gazdasági tárgyalásokról hangzottak el úgynevezett szándéknyilatkozatok. Itt az volt a tét az elmúlt héten, hogy az MSZMP elfogadja-e a gyakorlatban is az Ellenzéki Kerekasztalnak - és ebben a kérdésben lényegében hozzá csatlakozott az úgynevezett harmadik fél is - azt a kívánságát, hogy addig parlament elé ne kerüljenek törvénytervezetek sarkalatosnak nevezhető politikai és gazdasági kérdésekben, ameddig ezen a fórumon meg nem vitatják ezeket a témákat, és egyezségre nem jutnak. - Most ez meg is történt. - Az utolsó pillanatban megtörtént. Tegnap ünnepélyesen az MSZMP képviseletében Pozsgay Imre nyilatkozatban kijelentette, hogy visszavonták az e hónap végére már napirendre tűzött témákat. Talán ez nem egészen közérthető, különösen, akik nem Magyarországon követik az eseményeket, azok számára, de talán itthon sem, hogy miért volt ez olyan fontos: ha a parlament akár első olvasásban, akár csak mint koncepciót, valamilyen témát megvitat, akkor az már köti ezeknek a tárgyalásoknak a lehetőségeit, keretet szab, tehát tulajdonképpen a tárgyalások tétjét jóval kisebbé teszi. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 2. folyt.
|
Az Ellenzéki Kerekasztal azért tartotta fontosnak, hogy ez ebben a formában valósuljon meg, mert azt kellett tapasztalnia, hogy az MSZMP olyan törvénytervezeteket, illetve pontosabban a kormány olyan törvénytervezeteket visz a parlament elé, amelyek hosszú távra megszabhatják a fejleményeket. Megszabhatják, hogyan alakulnak a tulajdonviszony kérdései Magyarországon. Ez nemcsak a mostani kormány tevékenységének idejére meghatározott természetesen, hanem a következő kormányok tevékenységének idejére is. Ilyen probléma az alkotmányozással, a köztársasági elnökkel, az alkotmánybírósággal kapcsolatos problematika. Ha ez a parlament határozza meg, hogy milyen formában és ki lehet milyen hatáskörrel a köztársasági elnök, akkor az természetesen nem a választásokig meghatározó, hanem hosszabb távon. Tehát ezek lesznek azok a témák egyebek között - most nem tudtam felsorolni -, amelyek a következőkben a tárgyalások napirendjére kerülnek. Összesen 12 ilyen témát soroltak fel, 6 gazdaságit és 6 politikait a tegnapi megbeszélésen. - Ezek munkabizottságok elé kerülnek? - Igen. Úgy néz ki ebben a pillanatban - és hát valószínűleg ez lesz a realitás -, hogy három szintje van a tárgyalásoknak. Az egyik a plenáris ülés. Ez a legfelsőbb szint, ami tegnap, illetve tegnap múlt egy hete, hogy volt. Ez tulajdonképpen protokolláris megnyilvánulás, ahol szándéknyilatkozatszerűen fogalmazzák meg a legfőbb szándékaikat a felek. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 3. folyt.
|
A második szint egy gazdasági, illetve politikai témákkal foglalkozó bizottság, ahol legfeljebb koordinálásra és talán ha holtpontra jutnak a tárgyalások, akkor a holtpontról való elmozdításról folyó tárgyalásokra kerül sor. A harmadik szint munkabizottságok lennének, ahol már nagyon konkrét kérdésekről, törvényjavaslatokról esne szó. Összesen három olyan bizottság, illetve munkabizottság van, ahol nem konkrétan törvényjavaslathoz, vagy egy törvénybe foglalható témához kötődnek a tárgyalások. Az egyik ilyen a politikai témák közül való. Ez a fegyveres erőkhöz kapcsolódik. A politikai változások fegyveres erővel való befolyásolásának megakadályozásáról szólnának az itt folyó tárgyalások. Magyarul: a fegyveres erők depolitizálásának lehetőségeiről. Természetesen itt is a jogi lehetőségekről elsősorban és gyakorlatiakról is. - Ez előfeltétele lehet annak, hogy a szabad választások lebonyolíthatók legyenek? - Bízunk abban, hogy a szabad választásokig itt nagy előrelépést lehet tenni. Azt hiszem, mondhatom azt a többiek nevében is, akik az Ellenzéki Kerekasztalnál ülnek, hogy azért illúziónk nem lehet. Végül is ez a fegyveres erő, ami Magyarországon jelen van, s összefonódott a párttal és a politikai rendszerrel, rendeletekkel vagy intézkedésekkel egyik napról a másikra depolitizálhatók. Szimbólikus, valóságos lépéseket is lehet tenni, amelyek jelzik legalábbis azt, hogy az MSZMP ki kíván vonulni a hadseregből, illetve más fegyveres erőkből, és azokon a kritikus pontokon, amelyek a közvéleményt nagyon foglalkoztatják, jelentős változtatásokat tud eszközölni. Ilyen a Munkásőrség kérdése, ilyen a polgároknál lévő fegyverek, a fegyverviselés szabályozása. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 4. folyt.
|
Ezekben a kérdésekben - azt hiszem - nagyon egyértelmű lépéseket lehet tenni. Mondom: a rendőrség, illetve a hadsereg ügyében is sok minden történhet, de természetesen a választásokig hátralévő időben azért nem fordulhat meg a jelenlegi helyzet. - Összevéve: jelentős lépés történt a megoldás felé? - Igen. Ezt egyértelműen lehet mondani. Azt gondolom, hogy ilyen jelentős lépés nem történt még. Hiszen a tárgyalások megkezdése nagyon fontosnak tűnt egy héttel korábban, és sok minden fontos dolog akkor elhangzott, de ennyire jelentős lépés, mint most az, hogy az MSZMP leveteti a parlament e hónap végi üléséről azokat a témákat, amelyek ezen a fórumon megvitatásra kerülnek, ilyen jelentős lépés talán tavaly május óta nem történt. +++
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|