 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
1956-os reagálások, Lipták Béla nyilatkozata
|
München, 1989. június 17. (SZER, Hallgatók fóruma) - Sík Mária
köszönti hallgatóinkat
- Az 1956-os mártírok méltányos újratemetésével nagy
igazságtalanságai, bűnei még nincsenek sem feledve, sem elföldelve.
Telefonüzenetet idézünk: - Dél-Magyarország és Szentes városa
emlékezik a tragikusan meggyilkolt - kórházi betegágyán agyonvert -
Lakos József szentesi rendőrkapitányra és családja tragédiájára. Az
alternatív csoportok a május 19-ikén felvett jegyzőkönyv szerint
elhatározták, hogy július 8-ikán koszorúzási emlékünnepélyt tartanak
és minden év március 8-ikát, a gyilkosság napját, Lakos József
emlékének szentelik. A kórházi ágyán meggyilkolt mártír
kálváriájával több lap foglalkozott már: a Dél-Magyarország, a
Somogy és a Budapesten megjelenő Mai nap, amely képes riportban
számolt be a 43 évvel ezelőtti gyilkosságról.
- Hallgatónk sajnos megszakadt telefonüzenetéhez még hozzáfűzöm
- az Új világ című Los Angeles-i hetilapban Fercsei János újságíró,
aki annak idején az Igazságnak, a Kisgazdapárt hetilapjának a
riportere volt, és aki felderítette a gyilkosság körülményeit, már
1985 decemberében beszámolt a Lakos család történetéről, ebből
idézünk: "Futó Dezső képviselő több ízben interpellált a magyar
parlamentben a Lakos-gyilkosság ügyében. Az 50-es években hosszabb
időre elhurcolták. Seifert Zoltán igazságügyi államtitkár is
felszólalt, hogy állítsák bíróság elé a gyilkosokat. Seifert egyszer
majdnem agyonverték és később menekülésre kényszerült. Kovács Béla,
a Kisgazdapárt főtitkára többször említette a Lakos ügyet. Őt a
Parlament kapujából hurcolták el Szibériába. Sok évi szenvedés után
halálos betegen engedték haza, pár hónappal az 56-os forradalom
előtt. 1957-ben Pécsett halt meg.
A következő telefonáló a felelősségre vonás kérdését veti fel.
- Mikor vonják vissza azokat a kitüntetéseket, amelyeket a
forradalom eltiprásában résztvevők mellére aggattak? A "Szocialista
Hazáért" érdemrend anyagi előnyökkel jár, mikor szüntetik be ezeket?
(folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|