 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Hans-Dietrich Genscher programja (1. rész) - érkezés, avatóbeszéd
|
1989. június 9., péntek - Péntek délelőtt Magyarországra érkezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere és Wolfgang Mischnick, a Szabaddemokrata Párt parlamenti csoportjának elnöke. Kíséretükben van Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagykövete. A nyugatnémet diplomácia vezetője a Friedrich Naumann Alapítvány budapesti irodájának megnyitása alkalmából egy napos, nem hivatalos látogatásra érkezett Budapestre.
A vendégek a Ferihegyi repülőtérről egyenesen az ünnepélyes
megnyitó színhelyére, az Átrium Hyatt szállodába mentek, ahol
Wolfgang Mischnick bevezető szavai után Hans-Dietrich Genscher
mondott beszédet. Az NSZK külügyminisztere a nagyszámú hallgatóság
előtt csaknem háromnegyed órás előadásában az európai egyűttműködés
új fejleményeit elemezve, s a kontinens tartós békéjének
megteremtéséről szólt.
Mindenekelőtt hangoztatta: Európa ma egy új korszak küszöbén
áll. Gyorsan változó világunkban történelmi esélye van annak, hogy
uralkodóvá válik a nyíltság, az együttműködés, a párbeszéd, a
sokféleség, a pluralizmus, s a kontinens megszabadul az ideologikus
indíttatású ellenségképtől, megteremti a kooperatív biztonságot.
Keleten és Nyugaton egyaránt tudják, hogy Európa jövőjét nem a
rozsdásodó és széthulló vasfüggöny, hanem a közösségvállalás és az
együttműködés fogja jellemezni.
Ez ma már nem pusztán távoli álom, hanem olyan reális cél, amely
közös erőfeszítést igényel. A Kelet és a Nyugat közös akaratán
múlik, hogy már az elkövetkezendő években megrajzolják egy új és
jobb Európa körvonalait. A most kibontakozó kontúrokat - a szónok
véleménye szerint - a nyugat-európai integráció, a szocialista
országokban erőre kapó reformfolymat és a kelet-nyugati
kapcsolatokat jellemző fokozódó közeledés rajzolja ki.
A jövőformáló folyamatok egyes elemeit sorra véve a
külügyminiszter úgy vélte: a szocialista államok demokratizálódási
és reformfolyamata egész Európa számára esélyt jelent. Hozzájárulhat
ahhoz, hogy ezek az országok alkalmasabbá váljanak az
együttműködésre, s reformjaik révén ,,megnyerjék a jövőt,,.
Magyarország a maga gazdag közép-európai történetével ezen a nehéz
úton halad; erőfeszítései megérdemlik a Nyugat elismerését és
támogatását - mondotta. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 15:57
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (2. rész) - avatóbeszéd
|
Ezzel kapcsolatban Genscher határozottan leszögezte: ,,nem
akarjuk keleti szomszédaink destabilizálódását. Azt akarjuk, hogy a
jogállamiság, a prluralitás, polgáraik beleszólása révén a
kikényszerített stabilitás helyett a bizalom alapján jussanak el a
stabilitáshoz. Keleti szomszédaink jövőjének esélyei nem
választhatók el egész Európa jövőjének biztosításától,,. Szólt
arról, hogy e folyamatok láttán az NSZK tudatában van különleges
felelősségének. Ezért Mihail Gorbacsov küszöbönálló látogatása
alkalmából újabb ösztönzést kívánnak adni a szovjet-NSZK
kapcsolatoknak, aminek központi jelentősége van Európa számára. A
szovjet állami és pártvezető látogatása várhatóan nem csak az NSZK,
hanem egész Európa érdekeit is szolgálja majd.
A nyugateurópai integrációról szólva úgy vélte: e folyamat
előrehaladása, a közös belpiac kialakítása közvetlen érdeke Közép-
és Kelet-Európa államainak is, és Magyarország ezt idejekorán
felismerte. Az Európai Közösség dinamikus fejlődése lehetővé teszi,
hogy az együttműködés révén ösztönözze a vele szomszédos államokban
a reformfolyamat kibontakozását. ,,Ennek érdekében simulékonyan és
bürokratikus béklyók nélkül kellene tartalommal megtölteni az
Európai Közösség és a KGST egyes országai között már megkötött vagy
tervezett kereskedelmi és együttműködési szerződéséket,,. Az
érvényben lévő mennyiségi korlátozások liberalizálása bizonyos
áldozatokat követel az EGK-tól. Ez azonban döntő, és végeredményben
gazdasági szempontból minden érintett fél számára előnyös lépés
lehet egy nagyobb európai gazdasági egység irányában - vélekedett
Genscher.
A külügyminiszter foglalkozott az emberi jogok alakulásával is,
magállapítva, hogy az egyén elidegeníthetetlen jogainak és a
kisebbségek jogainak helyzete elvélaszthatatlan Európától. Enélkül
nem alakulhat ki a kontinensen sem igazi béke, sem bizalom. Hasonló
jelentősége van kulturális értékek cseréjének is. Ennek kapcsán
elismeréssel szólt arról, hogy Budapest ,,egyenesen szinonímájává
vált a nyílt kulturális találkozásoknak a megosztott Európában,,.
Genscher e kapcsolatok erősítése érdekében felvetette egy
összeurópai TV-műhold létrehozásának ötletét, illetve az Eurovízió
és az Intervízió közötti együttműködést is. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 16:03
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (3. rész) - avató beszéd
|
Hans-Dietrich Genscher beszéde után a megnyitón felszólalt Kótai
Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője
is. Hangsúlyozta, hogy a most hazánkban megnyíló alapítvány része
lesz a történelmi hagyományokból táplálkozó magyar-német kulturális
kapcsolatoknak. Az alapítvány jó ügyet, az európai együttműködés
erősítését szolgálja.
A magyar reformfolyamatról szólva Kótai Géza elmondta: hazánk
történelmi modellváltás előtt áll, amikor a politika színpadán
fellépő erők már nem csak álmodják, hanem formálják is a jövőt; most
még van idő lépést tartani a száguldó idővel. A Magyarország előtt
álló történelmi lecke, hogy olyan, nemzeti sajátosságokra épülő
értékrendszert teremtsen, amely szervesen kapcsolódik hazánk
ezredéves múltjához, ugyanakkor befogadja az emberi civilizáció
valamennyi értékét, elsősorban a demokráciát, a humanizmust.
Különösen fontos, hogy a magyar megújulás törekvéseit nem
megkövesedett dogmák vezérlik, az MSZMP is felismerte, hogy felül
kell emelkednie tegnapi önmagán. A szónok örömmel nyugtázta, hogy a
magyar reformkísérlet keleten és nyugaton egyaránt támogatásra
számíthat. Ezzel kapcsolatban kiemelte annak jelentőségét, hogy a
Német Szövetségi Köztársaság nem csak szavakban fejezi ki
rokonszenvét hazánk átalakulásával kapcsolatban, hanem támogatja is
azt. A magyar-NSZK kapcsolatokat egyébként joggal példaértékűnek
lehet nevezni. A két országot összekötő kontaktusok a társadalmi
élet valamennyi területét átfogják. E kapcsolatrendszernek
nélkülözhetetlen eleme az MSZMP és az NSZK különböző pártjai közötti
együttműködés. Az MSZMP erre a hagyományos együttműködésre építve
formalitásoktól mentes kapcsolatok kialakítására törekszik. Ebben
mind Hans-Dietrich Genscher, mind Wolfgang Mischnick jó partner. A
magyar fővárosban most megnyíló Friedrich Naumann alapítvány a
kapcsolatok elmélyítését szolgáló szándék újabb bizonyítéka. Kótai
Géza meggyőződését fejezte ki, hogy az alap minden várakozást
kielégítően funkcionálhat majd a magyar fővárosban is, s ehhez az
MSZMP részéről minden támogatást felajánlott. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 16:16
|
Vissza »
|
|
Az ózdi kohászok helyzetéről tárgyalt a vasasszakszervezet elnöksége (3. rész)
|
A vita után a testület több módosító javaslattal jóváhagyta az
elnökségi állásfoglalást. Ebben összegezik az ózdi vállalat által
tett eddigi intézkedéseket és azokat a munkahelyteremtési akciókat,
amelyek csaknem kétezer dolgozót érintenek, s amelyekhez több mint
egymilliárd forint támogatást igényelnek. Ismertették a külföldi
működőtőke bevonására vonatkozó tárgyalásokat NSZK-beli, olasz,
belga, amerikai és brazil cégekkel. Az állásfoglalás elítéli az
állami szervek egymásra mutogatását a feladatok megoldásánál, s
megállapítja; az OKÜ példája éppen ezt bizonyítja, miként nem szabad
megoldani egy vállalatnál a szerkezetátalakítást. Az elnökség
sürgeti a kormányt, hogy tegyen mielőbb megfelelő intézkedéseket a
borsodi térségben új munkahelyek teremtésére, s biztosítson
kedvezményeket ahhoz.
A vasasszakszervezet képviselői néhány napon belül Ózdra
utaznak, hogy az ottani kollektívával személyesen is megbeszéljék a
kialakult helyzetet, s együtt keressék a megoldást. (MTI)
1989. június 9., péntek 16:30
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (4. rész) - Mischnick sajtóértekezlet
|
- A Szabaddemokrata Párt és a Friedrich Naumann Alapítvány
gazdag tapasztalatait szeretné minden magyarországi érdeklődőnek
átadni a most megnyílt budapesti képviselet - tájékoztatta az
ujságírókat Wolfgang Mischnick a délelőtti ünnepség után tartott
sajtóértekezletén. A szabaddemokrata politikus, aki a párt
parlamenti csoportjának elnöki tiszte mellett az alapítvány élén is
áll, elsősorban azt körvonalazta, hogyan illeszkedik a tervezett
magyarországi tevékenység az alapítvány egészének céljaiba,
munkájába.
Az 1958-ban életrehívott alapítvány a névadó Friedrich Naumann
politikai munkásságára támaszkodva a liberális szellemiság egyetemes
értékeinek terjesztését tekinti céljának. Széles körű felnőttképzési
rendszert alakított ki, középpontjában a kritikusan gondolkodó,
öntudatos állampolgár, valamint a piacgazdaság eszményével. Ennek
keretébe illeszkedve kivánnak segítséget nyújtani a magyarországi
pluralizmusban helyüket és uj formákat kereső szervezeteknek a
párttá válás folyamatában. E célt szolgálják a hamarosan
megrendezendő tanfolyamok például a választási kampányok
szervezéséről, a leghatékonyabb vezetőképzésről, vagy akár új
szövetkezeti formák kialakításáról.
Nem titkolt célja az alapítványnak az is - fűzte hozzá Wolfgang
Mischnick -, hogy elősegítse egy magyarországi liberális párt
létrejöttét. A tapasztalatok ugyanis az erők szétforgácsolása ellen
szólnak, ami pedig csakis úgy kerülhető el, ha a liberális erők nem
több, hanem egyetlen pártban tömörülnek. Nem jelenti ez azt, hogy az
FDP bárkire is rá kivánja kényszeríteni v é leményét - húzta alá
Mischnick. Megemlítette - amit a sajtóértekezlet résztvevői maguk is
láthattak -, hogy a megnyitó utáni szünetben Hans-Dietrich
Genscherrel egyetemben az SZDSZ képviselőivel megbeszélést
folytattak.
Egy kérdésre válaszolva szólt arról, hogy az FDP évtizedek óta
vallja: a nyugati szövetséghez tartozás mellett nyitottnak kell
lenni a Varsói Szerződés tagjai irányában is. Hogy az alapítvány
elsőként Magyarországon nyit irodát, annak oka: megitélésük szerint
Kelet-Európában itt a legjobbak a pluralista fejlődés esélyei
politikai és gazdasági téren egyaránt. Vonatkozik ez a kölcsönös
kapcsolattartásra, valamint az EGK-hoz fűződő viszonyra is.
(folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 17:20
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (5. rész) - Mischnick sajtóértekezlet
|
A magyarországi fejlemények ugyanakkor aligha itélhetők meg
egyetlen rövid látogatás, vagy turistaút alapján. Ezért az
alapitvány budapesti képviseletének fontos szerep jut a
tájékozódásban illetve az NSZK-beli tájékoztatásban is. Az
érdeklődés óriási, ezt jelzi az a rendkivüli figyelem, amely Pozsgay
Imre NSZK-beli utját kisérte - fűzte hozzá. A helyszíni
tapasztalatok alapján remélhetően hiteles felvilágosítást adhatnak
majd az NSZK-ban azoknak is, akik esetleg kétségbevonják, hogy igazi
pluralizmus van-e születőben Magyarországon.
Egy további kérdésre válaszolva elmondta: ha az MSZMP képviselői
kérnének tanácsot a választásokkal kapcsolatban, az alapítvány és az
FDP ugyanolyan készséggel adná át ismereteit, mint bárki másnak.
A magyarországi kapcsolatról részletesebben szólva megemlítette,
hogy az EGK és Magyarország között ő maga is közvetített. A junius
18-i Európai Parlamenti választások után, amikor is van remény az
FDP megerősödésére a tizenkettek e testületében, még inkább
lehetőség nyílik majd arra, hogy a nyugatnémet szabaddemokraták
sikraszálljanak a magyar érdekekért. Feladatban nem lesz hiány: le
kell kűzdeni bizonyos fenntartásokat, meg kell győzni a
szövetségesek némelyikét. Példának Mischnick a vizum-kérdést,
illetve ezzel kapcsolatban a francia álláspontot hozta fel.
(folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 17:27
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (6. rész) - Megbeszélések a Külügyminisztériumban
|
Hans-Dietrich Genscher és Wolfgang Mischnick délután
megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminiszterrel. A találkozón
a magyar diplomácia vezetője a nemzetközi élet fejleményeinek
tükrében áttekintést adott a magyar belpolitikai élet időszerű
kérdéseiről. Utalt arra, hogy a Kínában lezajlott események, illetve
a lengyel választások tapasztalatai alkalmat adnak számos olyan
következtetés levonására, amelyet hasznosíthatunk hazai
törekvéseinkben. Mind a kínai, mind a lengyel fejlemények hatással
vannak ugyanis a magyar reformfolyamatra, és sajnálatos módon nem a
megújulás malmára hajtják a vizet, inkább a reformtól idegen erők
pozícióit erősítik. Ez arra kell hogy sarkallja a változást
szorgalmazó erőket, hogy továbbra is kiálljanak a reform gyors,
következetes megvalósítása mellett. A magyar belpolitika egyik,
mindinkább időszerűvé váló kérdése az általános választások kiírása.
Horn Gyula szerint erre várhatóan egy éven belül sor kerül. A
választásokon az MSZMP egyike lesz az induló pártoknak, és
természetszerűleg azt a célt tűzi ki, hogy a kormány rúdja mellett
maradjon. Az sem zárható ki azonban, hogy a politikai versengés
eredményeként megváltoznak a jelenlegi hatalmi viszonyok. A
választásokig hátra lévő 10-12 hónap alatt még jókora munka áll a
magyar reformerek előtt; mindazon alkotmányozással, törvénykezéssel
kapcsolatos feladatot el kellene végezni, amely megalapozná egy
esetleges visszarendeződés elkerülését, illetve a lengyelországihoz
hasonló helyzet kialakulását, amikor is a választások eredményeként
a kormányzat jelentős tényezői kiszorultak, s az ellenzék sem kíván
valójában a kormány rúdja mellé állni.
Külpolitikai kérdéseket érintve Magyarország egyik fő
feladatának nevezte az európaisághoz való felzárkózást. Ebben hazánk
számára Nyugat-Európa az etalon. Megnehezítik a felzárkózást a
politikai kultúra hiányosságai, illetve a politizálás hagyományának
hiánya. Ez az egyik fő forrása az ortodox politikai
megnyilvánulásoknak, ami feszültségeket szül belpolitikai
életünkben.
A szocialista világhoz fűződő kapcsolatunkról szólva Horn Gyula
hangoztatta, hogy a jó viszony fenntartása szövetségeseinkkel
alapvető érdekünk. Magyarország kapcsolatrendszerében arra
törekszik, hogy elősegítse a szocialista országok közötti
együttműködés reformját. Ennek szellemében például javaslatokkal
készül a Varsói Szerződés júliusi bukaresti értekezletére.
(folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 17:34
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (7. rész) - Megbeszélések a Külügyminisztériumban
|
A kétoldalú kapcsolatokat érintve a külügyminiszter rendkívül
jónak értékelte az NSZK-val való együttműködést. Az NSZK élen jár
Magyarország és a fejlett tőkés országok együttműködésében. Hazánk
továbbra is számít együttműködési készségére, mind a kereskedelmi,
mind pedig a korszerű együttműködési formák fejlesztésében.
Horn Gyula elismeréssel szólt azokról a leszereléssel
kapcsolatos erőfeszítésekről, amelyeket az NSZK kormánya, a Szabad
Demokrata Párt, azon belül is Hans-Dietrich Genscher és Wolfgang
Mischnick tett az elmúlt időszak kedvező folyamatainak elmélyítése
érdekében. Különösen fontos Magyarország számára, hogy a hagyományos
leszerelés kérdéseiben számos ponton hasonló nézeteket vall a két
ország. Erre a nézetazonosságra a jövőben is érdemes építeni.
Hans-Dietrich Genscher a tájékoztatás kapcsán úgy vélte, a
magyar belpolitika jelenlegi állapotában olyan politikai mechanizmus
kialakítása vált szükségessé, amellyel megelőzhető a különféle
politikai erők szétforgácsolódása, atomizálódása. E folyamat
veszélyei ugyanis jól ismertek, egyebek mellett erre int a Weimari
Köztársaság figyelmeztető példája. Elmondta, hogy a magyar
reformoknak sikert kívánnak az NSZK-ban. Meggyőződéssel vallják:
napjainkban az emberiségnek együttműködő Európára van szüksége, nem
pedig egy ideológiai antagonizmusokkal megosztott kontinensre.
A magyar reformfolyamatok gazdasági hátteréről szólva a
külügyminiszter azt a meggyőződését hangoztatta: a reform
finanszírozását, és a múlt hibáinak finanszírozását együtt nem lehet
megoldani, e kettő együtt képtelenség. Reményét fejezte ki, hogy e
gondolathoz az NSZK barátainak egyetértését is megszerezhetik, s a
Magyarországnak nyújtandó segítségtől sem zárkóznak el. Ennek
gyakorlati megvalósításához további két- és többoldalú
külügyminiszteri találkozókat javasolt Hans-Dietrich Genscher. Ezzel
kapcsolatban a két külügyminiszter megállapodott: szeptemberben lesz
Horn Gyula amúgy is esedékes NSZK-beli látogatása. A találkozó
alkalmat ad arra is, hogy az NSZK kancellárjának az év végén
esedékes magyarországi látogatátát is előkészítsék. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 17:40
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (8. rész) - Találkozó Grósz Károllyal
|
A két külügyminiszter aláírta a stuttgarti magyar kulturális és
tájékoztatási központ létesítéséről szóló megállapodást.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a Központi Bizottság
székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert és Wolfgang Mischnicket.
A találkozón részt vett Horn Gyula. A megbeszélések után Grósz
Károly interjút adott a Magyar Televíziónak, a Magyar Távirati
Irodának és a Népszabadságnak.
Az MSZMP főtitkára elmondta, hogy a Friedich Naumann Alapítvány
budapesti irodájának felállítását az MSZMP kezdeményezte.
Meggyőződését fejezte ki, hogy az alapítvány célja, programja teljes
mértékben beleillik abba a vállalkozásba, amely előtt ma hazánk áll;
a politikai kultúra, a politikai érdektagoltság meghonosítása új
ismereteket követel meg, s az alapítvány jelentősen segítheti ezt a
folyamatot. Az alapítvány céljai közé tartozik, hogy ismereteket
közvetítsen, új témakörökben kutasson, kezdeményezze a különféle
politikai irányzatok párbeszédét, együttműködését. Amolyan oktatási,
politológus műhely lesz.
A kétoldalú kapcsolatokról Grósz Károly elmondta: e témakörben
is nyílt, őszinte párbeszédet folytatott vendégeivel. A
megbeszélésen elsősorban a magyar-NSZK politikai kontaktusok
alakulását érintették, de számos nemzetközi kérdést is megvitattak.
Így például véleményt cseréltek a Kelet-Európában lezajló
eseményekről, a szovjet peresztrojkáról, illetve a lengyel
fejleményekről. Az MSZMP részéről biztosították a vendégeket, hogy a
párt továbbra is támogatja a magyar külpolitika irányvonalát a
Nyugat-Európához fűződő kapcsolatok elmélyítésére.
A főtitkár ezután a sajtó képviselőinek belpolitikai témájú
kérdéseire válaszolt.
x A nap híre, hogy a legfőbb ügyész benyújtotta törvényességi
óvását Nagy Imre és sorstársai ügyében. Ismert az is, hogy az
Országgyűlés, illetve a Minisztertanács elnöke is részt vesz,
koszorút helyez el a június 16-ai gyászszertartáson. Önnek mi a
véleménye ezekről a fejleményekről?
- Én ezt természetesnek és a megbékélési törekvések fontos
mozzanatának tartom, hiszen Nagy Imre a magyar Országgyűlés elnöke,
illetve miniszterelnök is volt. Természetes, hogy az állam vezetői
leróják kegyeletüket a temetésen. A tiszteletadás ezen túl
mindnyájunk kötelessége, szívünk mélyéből fakad, őszintén tesszük.
(folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 19:57
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (9. rész) - Találkozó Grósz Károllyal
|
Ahogy a tényeket megismertük, rá kellett jönnünk, hogy mindaz,
amiben hosszú ideig hittünk, objektív tényekkel nem támasztható alá.
Ami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni, de a
végtisztességet megadni erkölcsi és politikai kötelességünk.
x Az elmúlt napok belpolitikai fejleményeihez tartozik újabb és
újabb politikai fórumok megjelenése. Szerdán zászlót bontott a
Demokratikus Magyarországért Mozgalom, szombaton az Új Márciusi
Front készül szabad fórummá alakulni. Miként értékeli ezeket a
fejleményeket?
- Az, hogy különböző politikai törekvések megjelennek a politika
színpadán, általában jó dolog. Ez egybeesik azzal a szándékkal,
amelyet az elmúlt év májusában fogalmaztunk meg a pártértekezleten.
Ami a Demokratikus Magyarországért Mozgalmat illeti, korábban nem
tudtam, hogy érlelődik egy ilyen törekvés. Bár nálunk általában
kialakult gyakorlat, hogy ha pártunk politikai vezetői vesznek részt
egy ilyen politikai tömörülés szervezésében, akkor a testületet
előre tájékoztatják. Tulajdonképpen én is az újságokból
informálódtam arról, hogy ez a mozgalom megalakult. Céljairól sem
sokat tudok; a felhívásából arra merek következtetni, hogy ez
valamiféle párttá szerveződés csírája. Egyelőre nagyon nehéz
számomra azonosítani ezt a mozgalmat; nyilvánvalóan a gyakorlat ad
választ arra, milyen politikai arculatot vesz fel.
- Az Új Márciusi Front eredeti célkitűzéseit ismerem, azt a
magam részéről támogattam is, helyesnek is tartottam, hiszen
fennállása óta mindig nagyon konstruktívan közelítette meg a
társadalmi problémákat. Bizonyára így lesz ez a jövőben is.
x Ön szerint mit jelent az, hogy e két mozgalomnak az élén az
MSZMP Politikai Bizottságának két tagja áll?
- Nem vagyok benne biztos, hogy ez a megfogalmazás így pontos. A
Demokratikus Magyarországért Mozgalom szervező bizottságának élén -
ha jól értesültem - valóban Pozsgay Imre áll, míg Nyers Rezső az Új
Márciusi Front vezetésében vesz részt, ami nem egészen ugyanaz. Ha a
párt politikai törekvéseit egy társadalmi törömülés támogatja, az
jó. Ha azonban a párttal szemben alakul ki egy alternatív szervezet,
az nem felel meg a párt érdekeinek, hiszen megosztja a párt
vezetését. Én az Új Márciusi Frontnál ilyen törekvéseket nem
tapasztaltam, tehát a magam részéről helyeslem, hogy a Politikai
Bizottság egyik tagja egy ilyen politikai szerveződésben aktívan
részt vesz. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 20:00
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja (10. rész) - Találkozó Grósz Károllyal
|
- A Demokratikus Magyarországért Mozgalom esetében majd az élet
eldönti, hogy jó-e ez a pártnak. Amennyiben a párttal szemben
formálódik ez a politikai tömörülés és szervezetté válik, az
semmiféleképpen nem jó a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Az az én
felfogásom szerint egy pártszakadással egyenértékű lépés.
x Küszöbön állnak az MSZMP magas szintű tárgyalásai az Ellenzéki
Kerekasztallal. Hol tart a párbeszéd előkészítése?
- A szakértők már elkészítették a forgatókönyvet, az előzetes
megállapodást arról, hogy milyen témaköröket tárgyaljunk meg, milyen
összetételű legyen a tárgyaló-háromszög. Időpontjavaslatot is
tettünk; eredetileg szombatot ajánlottuk, partnereink június 19-e,
20-a körül tartják kívánatosnak a megbeszéléseket. Most is folyik a
konzultáció arról, hogy végül is mikor üljünk le tárgyalni. Mi
készen állunk; a szakértők által elkészített előzetes program
számunkra elfogadható, megítélésem szerint jó tárgyalási alap. Azt a
formát pedig, hogy a Parlament elnöke nyissa meg, illetve elnököljön
az eszmecserén, hasznos megoldásnak tartom. Remélem: konstruktív,
hasznos megbeszélések lesznek, hiszen mindannyiunk célja, hogy az
átmenetet a lehető legkisebb konfliktussal, a leghatékonyabb
együttműködésben vaalósítsuk meg. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 20:02
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja - Sajtóértekezlet (11. rész)
|
Összességében értékesnek és hasznosnak nevezte Hans-Dietrich
Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter azokat a
tárgyalásokat, amelyeket a magyar vezetés képviselőivel, Grósz
Károllyal, az MSZMP főtitkárával, Németh Miklós miniszterelnökkel,
Horn Gyula külügyminiszterrel és Pozsgay Imre államminiszterrel
folytatott. A látogatás, amelyre a Friedrich Naumann Alapítvány
budapesti képviseletének megnyitása adott alkalmat, egyúttal
lehetőséget nyújtott arra is, hogy Genscher és az alapítvány elnöke,
Wolfgang Mischnick, a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjának
vezetője találkozzon azoknak az újonnan szerveződő pártoknak a
képviselőivel is, amelyek részt kívánnak venni a magyar politikai
élet alakításában. Találkoztak egyúttal a magyarországi német
nemzetiségiek képviselőivel is. A megbeszéléseket általában a
nagyfokú kölcsönös megértés jellemezte - tájékoztatta Genscher a
nemzetközi sajtó képviselőit.
A rövid budapesti látogatás záróprogramjaként a Hilton Szállóban
megtartott sajtóértekezleten Genscher emlékeztetett arra, hogy az
NSZK-ban nagy figyelemmel kísérik a magyarországi reformfolyamat
alakulását. Megbeszélésein kiemelt helyet kapott e belső fejlődés és
a távalatok áttekintése. Nyugatnémet részről méltatták, hogy
Magyarország nem csak a gazdaság, hanem a politika és a társadalom
területén is a reform útjára lép. Ez - mondotta - megfelel a
nyugatnémet értékelésnek: csak az átfogó reformpolitika lehet
sikeres. Üdvözli az NSZK e reformpolitikát azért is, mert
meggyőződése: annak hatása túlnő Magyarországon, s jobb esélyt ad a
kelet-nyugati együttműködéshez.
Ismerik ugyanakkor a reform problémáit, a gazdasági nehézségeket
is. Az NSZK gazdasági téren törekszik az együttműködés
szélesítésére, s ugyanerre ösztönzi közös piacbeli partnereit is.
A nemzetközi kérdések sorában tájékoztatást adtak a NATO
csúcsértekezletéről, a bizalomerősítésről és a leszerelésről hozott
határozatokról. Ezek Genscher értékelése szerint (teljes összhangban
a nyugatnémet koncepcióval) arra irányulnak, hogy a kelet-nyugati
szembenállást az együttműködés váltsa fel.
Szólt arról, hogy budapesti látogatására nemzetközi szempontból
igen fontos időszakban került sor: röviddel a NATO-csúcsértekezlet
után, alig néhány nappal Mihail Gorbacsov bonni útja előtt, amely
nemcsak a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokra lesz hatással. Egész
Európa jövőjét befolyásolhatja az a közös nyilatkozat, amit az
európai békés együttműködésről aláírnak - mondta. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 20:10
|
Vissza »
|
|
Hans-Dietrich Genscher programja - Sajtóértekezlet (12. rész)
|
Kérdésekre válaszolva a nyugatnémet külügyminiszter leszögezte:
nem kívánja minősíteni, túl gyors-e a magyarországi reformfolyamat.
Ugyanakkor elismerésre méltónak találja azt a bátorságot, amellyel e
reformba Magyarország belevágott. Az is világos, hogy az elismerés
nem elégséges, ennélfogva az NSZK szeretne a sikerhez hozzájárulni.
Erre csak akkor van mód, ha megnyerik a nyugatnémet beruházók
bizalmát. Az NSZK érzi és vállalja a felelősséget, és minden tőle
telhetőt megtesz a reform sikerének előmozdításáért. Ugyanakkor
realisták vagyunk - mondotta Genscher - és tudjuk, hogy az NSZK
egyedül nem tudja elősegíteni a sikert. Genscher a NATO legutóbbi
csúcsértekezletén elfogadott határozatban, valamint Bush amerikai
elnök Mainzban elmondott beszédében az ilyen irányú közös nyugati
stratégia kialakulásának bíztató jeleit látja.
Egy további kérdésre Genscher elmondta, hogy az említett
szervezetek közül az MDF, az SZDSZ, a Szociáldemokrata Párt és a
Kisgazdapárt képviselőivel találkozott. A vízumkönnyítésekkel
kapcsolatos érdeklődésre csupán annyit mondott, hogy a téma szóba
került és a tárgyalások folytatódnak.
Hans-Dietrich Genscher pénteken az esti órákban elutazott
Budapestről. (MTI)
1989. június 9., péntek 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|