|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós tárgyalásai - 1. folyt.
|
Úgy gondolom Németh Miklós ennek ellenére sem jött el üres kézzel Prágából. Sikerült elérnie, hogy közös bizottság felülvizsgálja a terveket. Mint tudjuk a csehszlovákok eddig minden újratárgyalás lehetőségétől mereven elzárkóztak. Most, ha más nevet adtak is a gyereknek, mégiscsak asztalhoz ülnek. Kezdetnek ez is valami, és az is, hogy a legfenyegetőbb mondatot a Rude Pravo kihagyta abból a cikkből, amelyet a pozsonyi Pravdától vett át, nem beszél azonnali kenyértörésről. Másrészről a magyar tárgyalófél helyzete nem annyira kilátástalan Prágával szemben, mint az első pillantásra tűnik. Ha Budapesten elhatározzák, hogy a nagymarosi tározót pedig nem építik meg, akkor Csehszlovákiának ehhez a döntéshez - ha fogcsikorgatva is -, de igazodnia kell. Kártalanítást persze követelhet. Ha azonban az meghaladja a méltányos összeget, az ügy nemzetközi bírósághoz kerül. Itt évekig várhatnak a döntésre. Ez nem érdeke Prágának. Ausztriában ugyanakkor politikai és gazdasági problémának tekintik az ügyet, így is kezelik. Maradjon meg a jó viszony Magyarországgal, amelyen egyébként elég sokat keresnek az osztrákok, az érintett vállalatok pedig kapjanak kártalanítást. Ezzel a háttérrel fel a közös a Világkiállításra. Ez a pragmatikus felfogás kétségtelenül kedvező számunkra még akkor is, ha az osztrákokat méltán nyomhatná a rossz lelkiismeret, sokan és sokszor figyelmeztették őket a vízlépcsőrendszer anyagi támogatásának erkölcstelen voltára. És még valami: Németh Miklósnak tudnia kell, hogy ezeket a számára csöppet sem kellemes utazásokat Kádár Jánosnak és Grósz Károlynak köszönheti. Az egyik meghozta a katasztrófális döntést, a másik folytatta, sőt meggyorsította annak megvalósítását. +++
1989. május 26., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|