|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
Bős-Nagymaros leállítása BBC ------------------------ London, 1989. május 25. (Pártos Gábor) Panoráma Németh Miklós Prágából Bécsbe ment, hogy megtárgyalja a bős-nagymarosi vízerőműrendszer építésének jövőjét. Prágában megállapodott, hogy csehszlovák-magyar vegyes bizottság fogja megvizsgálni a vízlépcsőrendszer hatását a környezetre. A csehszlovák és az osztrák kormányt mindenekelőtt az érdekli, hogy mi történik, ha Magyarország nem építi meg a maga részét a rendszerben. Csehszlovákia megütközéssel vette tudomásul már a munkálatok két hónapra történt felfüggesztését is, amelyet a magyar kormány a környezetvédők növekvő nyomására határozott el. Attól tart, hogy a kéthónapos felfüggesztés és tanulmányozás után Magyarország végképp feladja a tervet. Csehszlovákiának nyomós okai vannak a magyar döntés elmarasztalására. A magyar Országgyűlés hét hónappal ezelőtt óriási szótöbbséggel jóváhagyta a tervet, és mindenki azt hihette, hogy ez a magyar parlament végső elhatározása volt. Még ez év februárjában Magyarország kezdeményezésére a két ország úgy döntött, hogy 15 hónappal megrövidíti az építkezés idejét. A rendszer első lépcsője Bősnél - szlovákul Gabcsikovónál - már csaknem elkészült, és jövő év júliusában az első turbina megkezdheti az áramtermelést, de a bősi erőmű csak az esetben tudna hatékonyan működni, ha a nagymarosi gát megtörné a Duna hullámainak áramlását Bős alatt. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros leállítása - 12/1. folyt.
|
Csehszlovákia már felvetette a kártérítés kérdését arra az esetre, ha Magyarország tényleg leállítja az építkezést. Három milliárd dollárt emlegetnek beavatott körökben, és Magyarország nem tagadhatná meg a fizetést, mert az 1977-ben megkötött szerződést nem lehet egyoldalúan felmondani. A nemzetközi jog szerint kormány-, sőt rendszerváltozás sem menti fel a szerződéses feleket kötelezettségeik alól. Magyarország Ausztriának is adósa. Osztrák bankok segítették ki a súlyos pénzzavarokkal küzdő magyar kormányt három évvel ezelőtt 590 millió dollárral, amire a nagymarosi gát megépítéséhez volt szükség. A kölcsönt Magyarországnak 20 év alatt kellett volna visszafizetnie Ausztriának a vízerőműben termelt áram kétharmadával. Az osztrák cégekkel aláírt szerződések egyik kikötése, hogy amennyiben nézeteltérésre kerül sor, vagy valamelyik félnek kártérítést kell fizetnie, az ügy eldöntésére az osztrák bíróság illetékes, amely osztrák törvények alapján ítélkezhet. A Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő kártérítés is szerepelt magyar politikusok, köztük Grósz Károly érvelésében, hogy immár olcsóbb lenne megépíteni a vízlépcsőrendszert, mint nem megépíteni. Viszont úgyszólván lehetetlen a költségeket kiszámítani, hiszen nemcsak építkezési költségekről van szó, hanem a környezetvédelem érdekében tett beruházásokról is és további összegekről, amelyekre szükség lenne az ivóvíz tisztaságának biztosítására. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros leállítása - 12/2. folyt.
|
A közvélemény nyomása annyira megerősödött Magyarországon az építkezés folytatása ellen, hogy a magyar kormány aligha tudná vállalni a felelősséget a kérdés végső eldöntéséért. Ezért valószínűleg népszavazást fog elrendelni. Ha a nép a terv feladása mellett dönt, Magyarországnak kártérítést kell fizetnie. Magyarország legfeljebb abban reménykedhet, hogy Csehszlovákia és Ausztria viszonylag szerény összeggel beéri, mert Magyarország végsősoron azzal érvelhet, hogy egyetlen ország sem áldozhatja fel környezetének egyensúlyát a nemzetközi kötelezettségek oltárán. +++
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|