Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros
Bős-Nagymaros leállítása Amerika Hangja ------------------------ Washington, 1989. május 24. Reggeli híradó Kedves hallgatóink Most bécsi tudósítónk, Simányi Tibor következik: - Miután a magyar parlament - ellentétben a múlt év őszi határozattal - most elhatározta, hogy leállítja a nagymarosi vízilépcsőrendszer építését, felmerül a kérdés: hogyan kíván a magyar kormány külföldi kötelezettségeinek eleget tenni? Ez természetesen elsősorban azokat az osztrák vállalatokat érinti, amelyek szerződést kötöttek a budapesti kormánnyal. E szerződések értelmében ezek az osztrák vállalatok technológiával, gépek szállításával és helyszíni munkával vettek volna részt a nagymarosi vízilépcső megépítésében, s ellenértékként az erőmű áramot szállított volna Ausztriának. Az építkezés leállítása új helyzetet teremtett. A helyzet igaz, még nem végleges, mert meg kell várni, milyen eredménnyel zárul a tervezett nyári referendum. Azonban minden valószínűség szerint nem épül meg a nagymarosi vízilépcső. Túlságosan nagy vele szemben az ellenállás, de nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is. Itt egyre erősödik a Zöld mozgalom, s amikor két évvel ezelőtt a magyarországi, nagymarosi ellenzék egyoldalas hirdetést adott fel a legnagyobb osztrák napilapban a Die Pressében - amiről annak idején beszámoltunk - és előadta érveit, akkor az osztrák környezetvédők teljes súlyúkkal magyar elvbarátaik mellett állottak ki. Különösen azért, mert éppen ezek az osztrák környezetvédők akadályozták meg kevéssel azelőtt, hogy egy osztrák duna-szakaszon, Hainburg mellett vízierőművet létesítsenek, amely az ottani, és a Duna mentén már alig fellelhető vízitalaj megsemmisítését vonta volna maga után. (folyt.) 1989. május 24., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros leállítása - 1. folyt.
Az osztrák környezetvédők azzal az érvel is siettek a magyarok segítségére, hogy antidemokratikus és álszent dolog lenne megakadályozni Ausztriában egy vízierőmű építését - de tűrni, hogy azt Magyarországon építsék meg, s ezért Ausztria még áramot is kapjon. Azonban szerződés az szerződés - és különösen nemzetközi szerződéseket kell betartani, nehogy egy kormány abba a hírbe jusson: megbízhatatlan, és elhatározásai kiszámíthatatlanok. Ezért aztán a budapesti parlamenti határozat után az a Zöld-ajánlat érkezett Bécsbe, hogy a magyar kormány tegyen eleget szerződésileg vállalt kötelezettségének - vagyis szállítson 1996 és 2015 között évi 1,2 milliárd kilowattóra áramot Ausztriának - de ne olyat, amit Nagymarosban termelnek. Azonban a nyujtott, vagy nyujtandó osztrák hitelek villamos árammal való visszafizetése az éremnek csak egyik oldala. Ugyanis osztrák építkezési vállalatok azzal is érvelnek, hogy a szerződések alapján munkaerőket fogadtak fel, akiket most el kellene bocsátaniuk, s ebből természetesen hatalmas kár származna mind a vállalatokra, mind a munkaerőkre nézve. A magyar ajánlat erre is tud választ. Ez egyszerű és így hangzik: a nagymarosi szerződést aláíró osztrák vállalatok kapjanak megbízásokat az 1995-ös közös világkiállítás előkészítésére. Ezek a vállalatok építsék ki a magyar infrastruktúrát, és építsenek Magyarországon környezetvédelmi berendezéseket. (folyt.) 1989. május 24., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros leállítása - 2. folyt.
Mindez persze még nem államközi ajánlat, de jellemzi a helyzetet. Osztrák részről még sem hivatalosan, sem félhivatalosan nem foglaltak állást - azonban nagyon valószínű, hogy a magyar és az osztrák tárgyalófelek kompromisszumos megállapodásra jutnak, hiszen a bécs-budapesti közös világkiállítás egyre inkább előtérbe kerül. +++ 1989. május 24., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »