|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (1.rész)
|
Moszkva, 1989. május 20. szombat (MTI-tud.) - Vita a Dunán címmel terjedelmes cikket szentelt a Bős-nagymarosi erőmű építése körüli bonyodalmaknak az Izvesztyija, kiemelve, hogy a Duna-menti országokban viharos fogadtatásra talált a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntése.
A Moszkvából, Budapestről és Prágából keltezett írás bevezetőül elmondja: tavaly ősszel az Országgyűlés az építés folytatása mellett foglalt állást. Idézi Horn Gyulát is, aki akkor úgy vélekedett, hogy a magyar-csehszlovák megállapodás felmondása az utóbbi negyven év példátlan eseménye lenne, és rendkívül károsan befolyásolná Magyarország nemzetközi tekintélyét. A lap beszámol arról, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső tervében a közvélemény nyomására az eredetihez képest jelentősen előtérbe helyezték a természetvédelmi szempontokat. Ezt követően a magyarok szempontjából különösen kedvező osztrák hitellel kezdődött meg az építkezés, amelynek készültségi állapota ma a magyar oldalon 40, Csehszlovákiában pedig 60 százalékos. - A tavalyi parlamenti döntés óta Magyarországon megváltozott a kormány összetétele, az ország pénzügyi helyzete rosszabbodott, s rendkívüli intézkedések szükségeltettek a fenyegető költségvetési deficit megszüntetésére. Ilyen körülmények között a jelentős befektetéseket igénylő dunai program a kritikák kereszttüzébe került. A kormányszervek, mindenekelőtt a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium nem tudták meggyőzően cáfolni a bírálatokat - olvasható a cikkben. Az Izvesztiyja szerint ezt használta ki az ellenzék, amely a környezetvédelmi és gazdasági problémából politikai kérdést csinált, s népszavazást követel az építkezés ügyében. Csatlakoztak hozájuk az ,,ortodoxok,, és a ,,reform ellenzői,, is. S miközben az MSZMP kiváró álláspontra helyezkedett, a parlamentben megszaporodott a Duna-védők száma. A napokban a kormány tanácsadó bizottsága az építkezés leállítását javasolta, - folytatódik az írás -, amit a minisztertanács el is fogadott. Végleges döntést a magyar Országgyűlés hoz két hónap, az újabb vizsgálatok befejezése után. Ezzel együtt a kormány a parlament belegyezésével tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával az államközi szerződés módosításáról. A lap itt idézi Havas Péter kormánybiztost, aki szerint a magyar adófizetőknek ez a leállítás többe kerül, mint magának az építkezésnek a befejezése. (folyt.)
1989. május 20., szombat 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (2. rész)
|
Több magyar sajtóorgánum kétségbe vonta ezt az állítást, és úgy vélekedett, hogy a kormány - elfogadva a társadalom véleményét és nem a presztízs megőrzésére törekedve - észszerű döntést hozott. Eközben Csehszlovákiában célegyenesbe érkeztek a munkálatok: Gabcsikovo a tervek szerint 1990. július 1-től áramot ad Csehszlovákiának és Magyarországnak. A szlovák kormány elnöksége rendkívüli ülésén csodálkozásának adott hangot az egyoldalú döntés kapcsán, hangsúlyozva, hogy a vízierőmű közös építkezés, s annak magyarországi leállítása komoly veszteségeket okoz a csehszlovák félnek. Az Izvesztyija közli azt is, hogy csehszlovák oldalon a korábbi ütemnek megfelelően folytatódik a vízierőmű építése, s emlékeztet arra, hogy az első blokk beindítását éppen magyar kérésre 15 hónappal előrehozták. Az újság idézi a csehszlovák külügyminisztert, aki a szerződés megtartását sürgette a magyar féltől, ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy Csehszlovákia kártérítési igénnyel lép fel. A lap beszámol arról is, hogy a magyar döntést rendkívüli ülésen vitatta meg az osztrák kormány is, amely után Lacina pénzügyminiszter közölte: az osztrák cégek veszteségeit nem az osztrák adófizetőkkel téríttetik meg, hanem Magyarországgal, határozottan igényt tartva az 1996 után tervbe vett, Magyarországról szállítandó évi 1,2 milliárd kilowattóra áramra is. +++
1989. május 20., szombat 11:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|