Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (1. rész) (OS)

1989. május 22., hétfő - A reformköri mozgalom platformja
(tervezet)

    Szegeden 1989. május 20-án az MSZMP tagok több mint száz
reformkörének 440 képviselője öt szekcióban eszmecserét folytatott
egy közös platform tervezet kimunkálása céljából. Valamennyi szekció
írásba foglalta javaslatait. Ezek alapján készült az alábbi
dokumentum, amelyet ezúton nyilvánosságra hozunk, a reformkörökben
és az MSZMP egész tagsága körében további vitára bocsátunk.

    A tanácskozás résztvevői kinyilvánították szándékukat, hogy e
platform tervezetet alapulvéve a következő hónapokban szorosan
együttműködnek egy részletesebb reformprogram pártkongresszust
megelőző kimunkálásában.


     I.


    Mai összetett világunk annak az ázsiai tipusú despotikus
posztsztálinista rendszernek a válsága, amely Magyarországon 1948
után épült ki, majd az 1956 utáni számos elmozdulás, finomítás,
reformtörekvés és átmeneti siker ellenére ma már működésképtelen. A
rendszer lebontása, demokratikus és szocialista irányultságú
meghaladása szükséges és sürgető.

    A reformkörök mind a múlt terhétől való megszabadulás, mind a
párt megreformálása, mind a válság leküzdése érdekében elvetik az
ideológiai dogmákat, a pragmatizmus öncélúságát. Javasolják egy
olyan ideológiai koncepció kimunkálását, amely tartalmazza az
európai és a magyar progresszió, a szocialista mozgalmak mellett a
polgári radikalizmus, liberalizmus és a népi mozgalom időtálló
értékeit is.

    Módszeresen felül kell vizsgálni az 1956. novembere óta
született ideológiai határozatokat. Rehabilitálni kell mindazokat,
akiket e határozatok szellemében hátrány ért.

    Az MSZMP reformköreinek országos tancskozása a múlt kritikus
felülvizsgálatakor szükségesnek tartja megerősíteni, hogy a magyar
külpolitika ragaszkodjon az ENSZ alapokmányához, az Európai
Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki záróokmányához.
Nincs egyetlen olyan nemzetközi politikai törekvésünk sem, amely
ellenkezne ezeknek az okmányoknak a betűjével és szellemével.
Fontosnak tartjuk, hogy hazánk megkülönböztetett jó viszonyra
törekedjen szomszédaival, külön is azokkal, amelyekkel közös
politikai, katonai szövetség tagja. (folyt. köv.)


1989. május 22., hétfő 19:39


Vissza »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (2. rész) (OS)

Bízunk abban, hogy törekvéseinknek senki sem tulajdonít
szándékunktól idegen tartalmat. A szembenálló katonai tömbök
egyidejű felszámolásával párhuzamosan - vagy megfelelő nagyhatalmú
garanciák megléte esetén - támogatjuk hazánk semlegességét.


     II.


    Az emberek aggódva látják az ország helyzetének romlását. A
válság hatásai sújtják a társadalom minden területét, nyomasztó
terheket raknak a lakosság egyes rétegeire, különösen a pályakezdő,
családalapító fiatalok, a nyugdíjasok, a többgyermekesek és más
hátrányos helyzetűek vállára. Súlyosbítja a helyzetet az eluralkodó
politikai és erkölcsi válság, a kiúttalanság érzete. A lakosság
romló egészségi állapota, az életkor csökkenése, a halálozási
mutatók növekedése, a természeti környezet felelőtlen pusztítása, az
elavult oktatáspolitika és az elhanyagolt településpolitika
kérdésessé teszi a nemzet jövőjét.

    A kialakult helyzetért az MSZMP-t - ezen belül döntően a nemzeti
sorskérdések, a régóta mutatkozó figyelmeztető jelek iránt
érzéketlen politikai vezetőket - súlyos felelősség terheli. A
pártállam, a kialakult gazdasági, politikai, társadalmi
berendezkedés a vezetők személyétől függetlenül is magában hordta a
struktúra működésképtelenné válásának, az 1948 utáni modell válságba
jutásának szükségszerűségét.

    A politikai reform és benne az MSZMP átalakítása nem járhat
sikerrel, ha elszakad a társadalom tagjainak mindennapi életét egyre
nehezebbé, kilátástalanabbá tevő folyamatoktól. Kudarcra ítélt
minden olyan törekvés, amely a makrostruktúra egészét az egyes
alrendszerek egyidejű, átfogó reformja nélkül kívánná
korszerüsíteni. A válságból kivezető utat a modell egészére
kiterjedő, rendszerszemléletű reformprogram kidolgozása és
következetes megvalósítása garantálhatja, amely átfogja a társadalom
minden szféráját, a gazdaságot, a politikát, a kultúrát, az
infrastruktúrát, az élet- és gondolkodásmódot, a makro- és
mikrostruktúrát egyaránt. A struktúraváltással növekednek a
társadalmon belüli feszültségek, nagyobb lesz a leszakadó rétegek
gondja. Ezek kezelésére konkrét elképzelések kellenek.

    A párt ,,vonuljon ki,, az államból, az államigazgatást
szakemberek végezzék. Történjen meg a népképviselet és az
államigazgatás elkülönítése. Átfogó közigazgatási reform szükséges.
Az állam vonuljon vissza saját illetékességi körébe. Szűnjön meg a
társadalmi szféra egészét átfogó állami ellenőrzés és beavatkozás.
(folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 19:44


Vissza »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (3. rész) (OS)

A kultúra és az infrastruktúra költségeinek biztosításánál meg
kell szűntetni a rendkívül sok kárt okozó maradékelv érvényesítését.
Véget kell vetni a hamis ideológiai elvek alapján évtizedeken
keresztül folytatott értelmiségellenes politikának. Biztosítani kell
a tudomány, a kultúra és a művészet autonómiáját, a szellemi
szabadságot.

    Jelenlegi válságunknak fontos része az értékválság, az
értékhiány. A párt kötelezze el magát a következő emberi, társadalmi
alapértékek mellett: az egyén szabadsága, a demokrácia, a
nyilvánosság, a szociális biztonság, a család, az egészség, a
teljesítmény, a tudás, az egészséges környezet. Az MSZMP eddigi
gyakorlatában többnyire figyelmen kívül hagyta az ökológia
szempontjait. Politikájának képezze fontos részét az emberi lét
biztosítására, a természet egyensúlyának fenntartására, a környezet
védelmére való törekvés.

    El kell távolítani az egyéni és közösségi autonómiát, a civil
társadalom újraszerveződését és az önigazgatás kibontakozását gátló
jogi és más akadályokat. Különösen támogatni kell az önkormányzati
formák létrejöttét, megerősödését.

    Az MSZMP-nek az egyetemes emberi érdekek és a nemzeti szempontok
jegyében kell újragondolnia az internacionalizmus, a nemzetközi
szolidaritás korábbi elveit és gyakorlatát. Nemzeti alapra kell
helyezkednie, döntéseinek mozgatórugójává a nemzet érdeke váljon.

    Az MSZMP-nek felelősséget kell vállalnia a határainkon túl élő
magyarság és a hazánkban élő kisebbségek sorsának alakulásáért.

    Az MSZMP reformkörei hitet tesznek az európai ,,közös ház,,
megteremtésének gondolata mellett, szorgalmazzák a Duna-medencében
élő népek egymásra találását.


     III.


    A gazdasági reform elvi alapjait a következőkben látjuk:

    1. Reformálni csak működőképes rendszert lehet. A jelenlegi nem
az. Rendszerváltásra van szükség.

    2. Föl kel lépni a teljes ellehetetlenüléssel és az annak
keretei közötti hatalomátvételt célzó - nyílt vagy rejtett -
törekvésekkel szemben.

    3. A politikai demokrácia és szabadság alapja a gazdasági
demokrácia, amely az ,,államigazgatási tulajdon,, alapzatán nem
hozható létre. Valódi tulajdonosok kellenek.

    4. Gazdaságunkat nem lehet felülről, az állami bürokrácia által
kidolgozott reformcsomagok révén dinamizálni. Az egyén és az általa
átlátható közösségek közvetlen érdekeire kell támaszkodni.
(folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 19:48


Vissza »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (4. rész) (OS)

A magyar gazdaság elhúzódó és egyre mélyülő válságának
alaptényezője a jelenlegi merev és mozdulatlan szerkezet mellett a
kibékíthetetlen ellentmondás a növekedés és az egyensúly között. A
reform megtorpanása óta eltelt másfél évtized tapasztalatai
bizonyítják, hogy a gazdaság növekedése vagy mesterséges
dinamizálása csak az egyensúly gyors romlása, az egynsúly
helyreállítása pedig legfeljebb stagnálás, sőt visszaesés mellett
volt lehetséges. Ennek, a világgazdasági térvesztésünket fokozó
belső leépüléssel párosuló szerencsétlen váltógazdálkodásnak, a
legfőbb oka, a magyar gazdaság szerkezeti alkalmazkodóképtelensége,
ami mögött a piacellenes szervezeti, irányítási és tulajdonosi
struktúrák húzódnak meg.

    Az elmúlt másfél évtizedben az elavult szerkezet korszerűsítése
helyett a gazdaságpolitika már két ízben is elodázta a reformokat
azzal, hogy helyettük a külső forrásbevonásra alapozott
látszatnövekedést erőltette, aminek következtében viszont az ország
olymértékben eladósodott, hogy ma már az eladósodás növekedésének
fékezéséhez is a belföldön megtermelt jövedelem növekvő hányadát
kell külföldön kihelyezni. Végleg elmúlt tehát annak lehetősége,
hogy a szükséges szerkezetváltást zömmel belföldi források
felhasználásával hajtsuk végre.

    A legutóbbi öt év hibás gazdaságpolitikájának ezért - a
társadalom újabb áldozatainak értelmetlenné silányulása mellett - az
a legfőbb kára, hogy szembeállította egymással az egyensúly és a
szerkezetváltás követelményeit, ezzel kikezdte gazdaságunk
fejlődésének távlatait is. Ma már sokkal nagyobb ára van a
modernizációnak, mint lett volna öt évvel ezelőtt. A társadalom
egyre kevésbé képes és hajlandó viselni az egyedüli esélyt jelentő
szerkezetkorszerűsítés rövid távon koncentráltan jelentkező
költségeit.

    Meg kell próbálni a lehetetlent: a külső egyensúly
helyreállítását célzó szigorú pénzügypolitika és a szerkezetváltást
ösztönző vállalkozói mozgástérbővítés követelményeinek
összebékítését.

    A feladat nem megoldhatatlan.

    Tévedés ugyanis, hogy az egyensúlyőrző pénzügyi szigor általában
és elvileg ellentétes a szerkezetkorszerűsítést kikényszerítő
intézményi reformokkal. A mai gazdaságpolitika alapvető hibája nem
az, hogy pénzügyi megszorításokkal él, hanem az, hogy kizárólag a
bankrendszer pénzpolitikája restriktív, s ez nem kiegészíti, hanem
helyettesíti a vállalkozók mozgásterét bővítő, a gazdaság
rugalmasságát fokozó egyéb reformlépéseket. (folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 19:52


Vissza »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (5. rész) (OS)

A közhiedelemmel szöges ellentétben ugyanis a költségvetési
politika egyáltalán nem visszafogott, hiszen az elvonásokat,
adóbevételeket messze meghaladja a szélesebb értelemben vett
kormányzati szektor költekezése. Ráadásul a költségvetési
csatornákon szinte korlátlanul kiáramló pénz éppen azokat a
területeket tartja mesterségesen életben, amelyek a világpiaci
szempontból hatékony szerkezetnek nem képezhetik részét. A
szocialista export és a veszteséges termelés támogatása, továbbá a
soha meg nem térülő nagyberuházások - mint amilyen lett volna a
nagymarosi vízlépcső - felemésztik a gazdaság összes belföldi
megtakarítását, így nem marad erőforrás a hatékonyan gazdálkodó
vállalatok kezdeményezésére megvalósítandó szerkezetkorszerűsítés
számára.

    A népgazdasági jövedelem újraelosztásának mai iránya és
mechanizmusa kifejezetten szerkezetkonzerváló hatású. A feladat nem
a szigorú pénzpolitika feladása, hanem a veszteségtérítő célzatú
költségvetési újraelosztás felváltása a bankok és a vállalkozók
tőkepiacán megvalósuló közvetlen erőforrás-átcsoportosítással


    Ahhoz, hogy a gazdaságpolitika képes legyen összehangolni a
szerkezetváltás és az egyensúlyőrzés követelményeit, az alábbi
területeken van egyszerre és együttesen szükség az intézményi
reformok kritikus tömegére:

    1. a külgazdasági politika irányainak és mechanizmusainak -
mindenekelőtt a KGST-együttműködés tartalmának és formáinak -
gyökeres átalakítása;

    2. a hosszú távu vagyonérték növelésében érdekelt
tulajdonosokat, plurális, kiegyenlített és piacerősítő hatású
tulajdonszerkezetet teremtő tulajdonreform;

    3. a bevételek és kiadások rugalmas együttmozgását biztosító, a
humán infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlődését garantáló, a
hiányt, illetve adósságot piaci módon finanszírozó, nyilvánosan jól
ellenőrizhető államháztartás létrehozása;

    4. versenyző üzleti bankrendszer, modern biztosítók, befektetési
társaságok és nyugdíjpénztárak, továbbá sokszínű ügynöki hálózat
alkotta pénz és tőkepiac teremtése;

    5. elsősorban a felzárkózást ösztönző, ugyanakkor a végleges
leszakadást gátló, a társadalmi esélyegyenlőséget fokozó szociális
védőháló kialakítása; (folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 19:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (6. rész) (OS)

6. gyökeres korszerűsítésre szorul a gazdasági állam is, amit az
ellensúlyok egyensúlyára kell helyezni. Elválasztandó

    - a gazdasági kormányzat,

    - a jegybank,

    - a piacvédő és erősítő intézmények és

    - az állam vagyonát kezelő intézmények;

    7. meg kell szűntetni azt a mezőgazdasági politikát, amely még a
komparatív előnyöket jól kihasználó, világpiaci mércével mérve is
hatékony gazdálkodókat fejlődésképtelenné tesz.

    A gazdasági reform kulcskérdése a tulajdonreform, mivel végső
soron minden gazdasági és politikai hatalom forrása a tulajdon. A
tulajdon sorsát hosszú távon meghatározó átalakulási és földtörvény
jelenlegi tervezetei elfogadhatatlanok.

    1. Az átalakulási törvény nem technikai jogszabály, hanem
burkoltan megvalósítja a tulajdonreformot.

    2. Az átalakulási törvényben foglalt tulajdonreform lényege,
hogy ingyenesen szétosztja a társadalmi vagyont olyan személyek
között, akiknek jelentős része nemhogy tulajdonosként, de még
menedzserként sem bizonyította, hogy hatékonyan tud sáfárkodni ezzel
a vagyonnal.

    3. Az átalakulási törvény nyomán kialakuló tulajdonszerkezet
végleg rögzítené a mai monopóliumokat, a piacellenes
összefonódásokat és megakadályozná a valódi tőkepiac létrejöttét.

    4. Az átalakulási törvényben a plurális tulajdonszerkezet
szerves kifejlődésének előfeltételeit kell szabályozni. Ennek
részeként rendelkezni kell:

    - az állami vállalatok és szövetkezetek társasággá való
átalakulásáról,

    - az állami vagyonkezelés rendszeréről,

    - biztosítékokról a monopolisztikus tulajdonkoncentráció ellen,

    - az önkormányzati és a társadalombiztosítási tulajdonról,

    - a tőkepiac felvevőképességével párhuzamosan előrehaladó
vagyonértékesítésről,

    - a vagyonértékelésről.

    Az állami tulajdon reformja meg kell hogy akadályozza a
rendelkezési és haszonélvezeti privilégiumok átmentését (például a
részvénytársasággá átalakított állami vállalatok részvényeinek az
állampolgárok között valamilyen módszer szerinti, egyenlő arányban
való szétosztásával). Nem fogadható el az a javaslat, amely az
állami vagyont a kezelő tulajdonába adja.

    A földtörvénynek településeink tartós létalapját kell
biztosítania. (folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 20:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (7. rész) (OS)

IV.


Az MSZMP maga is súlyos válságban van. A politikai
intézményrendszer átalakítása megindult, ezzel azonban nem tart
lépést az MSZMP belső átalakítása. Pártunknak jelenleg nincs
megfelelő nemzeti-politikai programja, hiteles vezetése és
mozgósítható tagsága.

    Olyan pártot akarunk, amely politikai elveiben, szervezeti
formáiban és működési rendjében kezdeményezően igazodik politikailag
is tagolt társadalmunk plurális intézményrendszeréhez, a
többpártrendszerű demokráciához. Mindezek megteremtéséhez a
párttagság teljes köre által demokratikusan választott küldöttek
kongresszusára van szükség, melyet ez év őszére javasolunk
összehívni. A kongresszus feladata nemzeti válságkezelő program
kialakítása, egy mozgalmi jellegű párt alapstruktúrájának
körvonalazása, az ehhez szükséges új szervezeti szabályzat
kidolgozása, valamint a reformprogram következetes megvalósítására
alkalmas, hiteles vezetők választása.

    Az MSZMP káderpártból, osztálypártból váljon marxista
elkötelezettségű, baloldali közösségi párttá, amely merít a huszadik
századi szocialista mozgalmak és a polgári progresszió értékeiből.
Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését jellemezze a
teljes pártdemokrácia (nyilvánosság, platformszabadság,
pártszavazás, évenkénti munkakongresszus stb.).

    A tagság mozgalmi önszerveződése révén alakuljon ki a párt belső
horizontális és vertikális kapcsolatrendszere, felépítése.

    Szorgalmazzuk és segítjük az új tipusú - a tanácsi és a
parlamenti választási rendszerhez igazodó - lakóterületi
pártszervezetek létrejöttét.

    Szükségesnek tartjuk a párt névváltoztatását. Ebben tükröződjön
a megújuló párt demokratikus szocialista jellege.

    A következő értékeket kell a megújult pártnak tetteiben is
vállalnia: a szolidaritás, a tisztességes munka és az abból való
megélhetés lehetősége, a szociális érzékenység, az esélyegyenlőség,
a társadalmi önszerveződés és demokrácia. A politikai demokráciát
olyan értéknek tekintjük, amely a korábbi diktatórikus
hatalomgyakorlással szemben érvényesülni engedi a tudást és a
szakértelmet.

    Csak a párton belüli teljes nyilvánosság teszi lehetővé a párt
átalakulásának megkezdését és a tagságnak a döntési folyamatokban
való érdemi részvételét. A párton belüli áramlatok nyilvánosságát
biztosítsa a Platform című újság folyamatos megjelentése.
(folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 20:04


Vissza »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (8. rész) (OS)

A megújult párt alapvető feladatának tartjuk a demokratikus
jogállamiságba történő békés átmenet elősegítését, annak határozott
kijelentését és biztosítását, hogy sem a hatalom megszerzéséhez, sem
a hatalom megtartásához nem alkalmaz erőszakot. Ennek érdekében
nyitott minden felelős társadalmi, politikai szervezettel történő
együttműködésre, nemcsak a központi, hanem a helyi szervezetek
szintjén is.


     V.


    A jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak egy társadalmi
kiegyezés mozdíthatja ki. Mindenkinek érdeke, hogy ez a kiegyezés
egy demokratikus jogállamba vezető átmenetet szolgáljon és ez az
átmenet békés legyen. Minden politikai erőnek felelősséget kell
vállalnia a példa nélkül álló történelmi vállalkozás sikerre
vitelében. Természetesnek tartjuk, hogy a fő felelősséget az
MSZMP-nek kell vállalnia, amelynek 40 évnyi kormányzása a
társadalmat a jelenlegi válságba juttatta. A felelősségből adódó
feladatokat csak egy gyökeresen megújult párt képes ellátni.

    A szükséges fordulatot két lépcsőben képzeljük el: a hatalom
megosztásában, majd a megosztott hatalom társadalmasításában.

    A/

    1. Minimális konszenzust kell teremteni a gazdasági összeomlás,
az anarchia, az erőszakos visszarendezés, a jelenlegi patthelyzet
állandósulásának elkerülése érdekében. E veszélyek megszűntetésének
legfőbb eszköze a hatalom megosztása.

    2. A hatalom képviselőinek - szakítva eddigi halogató
taktikájukkal - azonnal érdemi tárgyalásokat kell kezdeniük az
Ellenzéki Kerekasztal képviselőivel. Felszólítjuk az MSZMP Központi
Bizottságát, hogy legközelebbi ülésén hozzon ilyen értelmű
határozatot. A tárgyalásokkal hiteles, a társadalom bizalmát élvező
politikusokat bízzon meg. Ha a Központi Bizottság ennek a
felszólításnak nem tesz eleget akkor szükségesnek tartjuk, hogy a
hatalom nevében a kormány vagy a parlament tárgyaljon.

    3. E tárgyalások során megegyezésre kell jutni a demokratikus
átmenet feltételeit megteremtő sarkalatos törvényekről: a pártokról,
a sajtóról, a választójogról, a büntetőtörvénykönyv módosításáról, a
köztársasági elnöki intézményről, az alkotmánybíróságról, a
népszavazásról, és a biztonság kérdéseiről szóló törvényekről. Meg
kell egyezni a köztársasági elnöki posztra jelölendő személyekről
köréről a választások időpontjáról és rendjéről, továbbá az MSZMP
vagyonának megosztásáról, a szerveződő pártok működési feltételeinek
megteremtéséről. (folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 20:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP reformkörök országos tanácskozásának dokumentumai (9. rész)) (OS)

4. A tárgyaló felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget
arra, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról, az azzal való
fenyegetésről, és szervezetileg is fellépnek minden olyan irányzat
ellen, amely az erőszak alkalmazását nem utasítja el. Vállaljanak
kötelezettséget arra is, hogy a tárgyalások során kiegyezésre, nem
pedig egymás politikai lejáratására törekszenek. Külön kérjük a
demokratikus ellenzéket, hogy az utóbbi időben örvendetes módon
reformirányba elmozdult kormány iránt a tevékenységéhez szükséges
lojalitást biztosítsa.

    5. Javasoljuk, hogy a reformkörök minden szinten vegyék föl a
kapcsolatot az Ellenzéki Kerekasztal helyi képviselőivel. A
koalíciót is alulról
Üdvözöljük a Tolna megyei pártbizottság azon
lépését, hogy tárgyalásokat kezdett a helyi demokratikus ellenzék
képviselőivel. Felhívjuk az MSZMP regioális helyi szervezeteit a
példa követésére.

    6. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy gazdasági és
szociálpolitikai kérdésekről a különböző szakszervezetek és
érdekvédelmi szervezetek bevonásával többoldalú tárgyalások
kezdődjenek.

    B/

    Miközben az említett tárgyalások haladéktalan megindítását
szükségesnek tartjuk, le kell szögeznünk: a mai magyar társadalom
politikai erővonalait nem kizárólag a hatalomhoz való viszony
határozza meg. Úgy gondoljuk, a társadalom széles rétegei egyaránt
érdekeltek a jelenlegi társadalmi-gazdasági modell radikális
megváltoztatásában. Az új modell alapvető értékeiben is jó eséllyel
alakítható ki közmegegyezés. Ilyen értékeknek tartjuk a
tulajdonformák sokszínűségének talaján létrejövő hatékony
piacgazdaságot, az egyéni és a kollektív szabadságjogokat, a
többpártrendszer keretei között biztosított népszuverenítást, az
önigazgató és autonóm civil társadalmat, a leszakadó társadalmi
rétegek iránti szolidaritást.

    Ezen értékek mentén hosszú távon széles társadalmi koalíció
alakulhat ki, amelynek első lépéseként kezdeményezzük a fordulatban
érdekelt valamennyi politikai erő műhelybeszélgetéseit, függetlenül
attól, hogy ezek mely politikai szervezethez tartoznak. E
beszélgetések is járuljanak hozzá ahhoz a széles nemzeti
közmegegyezéshez, amelyben az ország új alkotmányának alakulnia
kell.

    Szeged, 1989. május 20.


     Az országos tanácskozás szerkesztő bizottsága


(folyt.köv.)


1989. május 22., hétfő 20:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A reformköri mozgalom platformja (tervezet) (10. rész) (OS)

Nyilatkozat


Nagy Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja, az
ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per
áldozata lett. Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a
felelősök helyett megköveti a hozzátartozókat, egyúttal javasolja,
hogy az MSZMP Központi Bizottsága még a június 16-ai gyászszertartás
előtt ebben a szellemben foglaljon állást.

    A reformkörök képviselői részt kívánnak venni Nagy Imre és
társai temetésén, és kérik a szertartás szervezőit, hogy
helyezhessék el a síron koszorúikat.

    Szeged, 1989. május 20.


MSZMP reformkörök országos tanácskozása


1989. május 22., hétfő 20:15


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD