Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Bős-Nagymaros

Bős-Nagymaros tanulsága SZER
----------------------- München, 1989. május 21.
(Szép Zoltán) Tollhegyen


    Igazuk van mindazoknak, akik a joggal hirhedtté vált
bős-nagymarosi vízlépcső egész történetét párhuzamba állítják a
szocializmus építésének szomorú - és helyenként tragikomikus -
történetével. A beruházásról a hatalom szűk csoportja döntött. Senki
sem kérdezte meg sem a lakosságot, sem a tudomány képviselőit.

    A beruházás megvalósulásával együtt járó természetrombolásért
pedig egyetlen felelősségrevonás sem lett volna lehetséges, hiszen
addigra - amikor ennek a gigantomán cselekedetnek legelszomorítóbb
következményei sújtani fogják a Duna mentén élőket - a kitervelők és
a kivitelezők már régen nem lesznek az élők sorában. Ámde az ember,
aki sohasem csak a jelenben gondolkodhat, szerencsére néha kezébe
tudja venni saját sorsának irányítását.

    Kibontakozóban van ez a folyamat Magyarországon, sőt
túlbuzgóságból, avagy csakugyan az önállósulás egyik első jeleként,
maga az Országgyűlés is egyre érzékelhetőbb nyomást fejtett ki az
építkezések leállítása érdekében, az utópia és az ideológia térdre
kényszerítéséért.

    Nagy örömujjongásra persze nincs oka sokat sanyargatott
hazánknak, mivel az ez idő szerinti kéthónapos elcsendesülés
korántsem jelent még végleges csendet. Ha a munkagépek, a robbantó
brigádok lármája, zaja meg is szűnik, még csak ezután fog
felhangosodni a szomszéd országok ellenpropagandája, s
illetékeseinek követelőzése, mint ahogy az a csehszlovák sajtóban
már el is kezdődött, és nyilván hogy régebben megindult a diplomácia
kevésbé látványos berkeiben, a kulisszák mögött. (folyt.)


1989. május 21., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bős-Nagymaros tanulsága - 1. folyt.

Alig 15 hónapja fordultak csehszlovák elvtársaikhoz a szorult
helyzetben tanácstalankodó magyar elvtársak. Ők kérték - és nem a
csehszlovák fél ajánlotta - hogy a munkálatok ütemét fokozni, a
kitűzött határidőket előbbrehozni kellene.

    Mivel érveltek akkor és ott a magyar megbízottak, nemsokára
bizonyosan megtudjuk. Nagy meglepetésre azonban ne számítson senki.
A sürgetés, az erőösszpontosítás akkor egyértelműen politikai
célokat szolgált. Valamiképpen szó eshetett a mind pimaszabbul ágáló
ellenzékiekről, akiket akkor még inkább illettek a vezérek az
ellenség kifejezéssel. Nyilván a csehszlovák tárgyalópartner segítő
szándékát fokozta a párt sorozatos sikertelenségeinek mintegy
példálódzó sejtetése. Hiszen e tekintetben az északi szomszéd
helyzete sem a legrózsásabb.

    Magától értetődő tehát, hogy azt a gesztust, amit akkor a magyar
vezetők kértek tőle, legalább olyan örömmel teljesítette, mint
teljesítené ma is - akár a kivitelezői kapacitás megduplázásának
igényét is.

    Ugyancsak magától értetődő persze, hogy a most pár napja
kimondott budapesti kormánydöntés hatására a prágai fél kizárólag
sérelmeit tálalja a világ és saját közvélemnye elé, és nem sok
gondolatot veszteget azokra a valós hátrányokra, amelyek
Magyarország mellett Csehszlovákiát is érik, ha ennek a beruházásnak
időben nem vetnek véget. De hát miért is emlegetnék ők azokat a
károkat, amelyeket nekik okoz a Duna átterelése? Magyarok, magyar
területek, magyar történelmi hagyományok az áldozatok - még ha
földrajzi értelemben nem is Magyarországot emlegetünk. (folyt.)


1989. május 21., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bős-Nagymaros - 1. folyt.

Mintegy harminc, túlnyomórészt magyarok lakta dél-szlovákiai
község legjobb termőföldjei válnak művelhetetlenné. További nagy
népességű karbantartó személyzet érkezésével számolhatnak az
érintett falvak lakói -, mégpedig főként csehek és észak-szlovákiai
szlovákok odaköltöztetésével, akik csak gyorsítják az asszimilációt.

    Ez a mesterségesen kettészelt, egyetlen összefüggő, a Duna két
partján húzódó tájegység talán az egyik mindmáig legérintetlenebb
néprajzi, természetritkasági területünk, illetve hát a magyarok
által honfoglalás óta lakott tartomány. Régen szépségéről,
nyugalmáról volt híres. Most felbolygatva és felbolydulva figyelik
az emberek az egymásnak ellentmondó intézkedéseket, s a politika és
az üzleti érdek ütközéseit.

    Az alapprobléma mindmáig az volt, hogy hiába nevezték a
beruházás elhatározását elsietett lépésnek, a párt
tévedhetetlenségét hirdetők foggal-körömmel bizonyítani akarták
igazukat, helyes előrelátásukat, és védték - mind reménytelenebbül -
a mundér becsületét.

    Ha ez az ésszerűtlenség-sorozat, ha a hatalmi túlsúllyal
erőltetett dunai vízlépcső építkezését a magyar kormány végre és
végképpen leállíttatja - amire most már van esély -, nem tesz
egyebet, mint még egy alkalmatlansági bizonyítványt állít ki -
jogelődeiről. Arról a diktatúráról, amelyik ugyancsak milliárdok
beleölésével leeresztette a vasfüggönyt, államosította az iskolákat,
tönkretette a szépen virágzó hazai kisipart, és elpusztította a
reményteljesen terebélyesedő paraszti önszerveződést, gazdasági,
gazdálkodási utat-találást, sőt: többé kevésbé meg is szüntette azt,
amit jó értelemben véve parasztságnak nevezünk. (folyt.)


1989. május 21., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bős-Nagymaros - 3. folyt.

Bős-Nagymaros tékozló pártállami jelképpé magasztosítására - úgy
tűnik - nem kerül sor. Az ellenzék -, ideértve a külországokban élő
magyarságot is -, sikerrel késztette megtorpanásra azt a hatalmi
gépezetet, amelyik sem önmagára nem talált még, de korábbi urainak
sem engedelmeskedik már.

    Bár akadt volna harminc évvel ezelőtt is valami keményen
tiltakozó szervezet - hozzá a nélkülözhetetlen külföldi háttér -,
amelyik a téesz-agitátoroknak megálljt parancsolt, mert beruházás
volt az is. Demagóg mint ez, értelmetlen -, mint a végkifejlet
mutatja. És rettenetesen ráfizetéses -, miképpen az egész ország
megrokkant gazdasága bizonyítja.

    Ha keresztüljutunk Bős-Nagymaros elefántcsapdáin, és megtörténik
hogy az elhibázott és erőltetett akciók kiteljesedése előtt
ellentétébe csap át - úgy más, korábban csodaszámba menő eseményre
is számíthatunk.

    Egyelőre ráfüggesztett figyelemmel kísérjük a felfüggesztett
munkálatok színterét, ahol nemcsak Bős-Nagymaros, a vízlépcső és a
Duna sorsa fog eldőlni - de valamennyire a jövő is: utópiák nélkül.
+++


1989. május 21., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD