|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros tanulsága - 1. folyt.
|
Alig 15 hónapja fordultak csehszlovák elvtársaikhoz a szorult helyzetben tanácstalankodó magyar elvtársak. Ők kérték - és nem a csehszlovák fél ajánlotta - hogy a munkálatok ütemét fokozni, a kitűzött határidőket előbbrehozni kellene. Mivel érveltek akkor és ott a magyar megbízottak, nemsokára bizonyosan megtudjuk. Nagy meglepetésre azonban ne számítson senki. A sürgetés, az erőösszpontosítás akkor egyértelműen politikai célokat szolgált. Valamiképpen szó eshetett a mind pimaszabbul ágáló ellenzékiekről, akiket akkor még inkább illettek a vezérek az ellenség kifejezéssel. Nyilván a csehszlovák tárgyalópartner segítő szándékát fokozta a párt sorozatos sikertelenségeinek mintegy példálódzó sejtetése. Hiszen e tekintetben az északi szomszéd helyzete sem a legrózsásabb. Magától értetődő tehát, hogy azt a gesztust, amit akkor a magyar vezetők kértek tőle, legalább olyan örömmel teljesítette, mint teljesítené ma is - akár a kivitelezői kapacitás megduplázásának igényét is. Ugyancsak magától értetődő persze, hogy a most pár napja kimondott budapesti kormánydöntés hatására a prágai fél kizárólag sérelmeit tálalja a világ és saját közvélemnye elé, és nem sok gondolatot veszteget azokra a valós hátrányokra, amelyek Magyarország mellett Csehszlovákiát is érik, ha ennek a beruházásnak időben nem vetnek véget. De hát miért is emlegetnék ők azokat a károkat, amelyeket nekik okoz a Duna átterelése? Magyarok, magyar területek, magyar történelmi hagyományok az áldozatok - még ha földrajzi értelemben nem is Magyarországot emlegetünk. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|