|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (1.rész)
|
1989. május 21., vasárnap - Vasárnap délben nagygyűléssel fejezdődött be Szegeden az MSZMP reformkörök első országos tanácskozása. Az újszegedi szabadtéri színpad háromezer személyes nézőtere zsúfolásig megtelt. A nézőtéren helyet foglaltak Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszterek, Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A szombati plenáris ülések, valamint az öt szekcióban végzett munka alapján vasárnap reggelre a szerkesztő bizottság összeállította a platformtervezetet. Ezt a nagygyűlésen technikai okok miatt nem ismertették teljes terjedelmében. Ehelyett Lovászi József, a Csongrád megyei reformkör képviselője olvasta fel a tanácskozáson elfogadott közleményt. Eszerint a tanácskozás érdemi eszmecserét folytatott közös platformtervezet kimunkálása érdekében. A további vitára bocsátandó tervezetet és a tanácskozáson elhangzott hozzászólásokat teljes egészében nyilvánosságra hozzák. A reformkörök meggyőződése szerint a szegedi konferencia újabb lendületet ad az MSZMP-n belüli reformmozgalomnak, elősegíti a párt megújulását. Ösztönzést ad a reformkörök és a különböző politikai mozgalmak, szervezetek közötti kapcsolatépítéshez. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították szándékukat, hogy az elkövetkezendő hónapokban szorosan együttműködnek egy valódi reformprogram kimunkálásában. A platformtervezet szerint Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per áldozata lett. Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a felelősök helyett is megköveti a hozzátartozókat, egyúttal javasolja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága még a június 16-i gyászszertartás előtt ebben a szellemben foglaljon állást. A reformkörök képviselői részt kívánnak venni Nagy Imre és társai temetésén. A továbbiakban a platformtervezetben a reformerek leszögezik: fel kell lépni a teljes megbénulást, és erre hivatkozva a hatalomátvételt célzó törekvésekkel szemben. Az MSZMP káderpártból váljon marxista elkötelezettségű, baloldali közösségi párttá, amely merít a huszadik századi szocialista mozgalmak és a polgári progresszió értékeiből is. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (2.rész)
|
Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését a teljes pártdemokrácia jellemezze. Szükségesnek tartják a reformkörök a névváltoztatást. Az új névben tükröződjön a megújult párt demokratikus szocialista jellege. Ezután Keserű Imre, a szentesi reformkör tagja szólt hozzá, aki kijelentette: ma Magyarország forradalmi léptékű feladatok előtt áll. Az MSZMP-tagoknak két választásuk van. A fordulat - ellenük, vagy velük - mindenképpen végbe megy. A reformkörök úgy határoztak: nem hagyják, hogy az MSZMP ebből a fordulatból kimaradjon. A híd szerepét szeretnék betölteni a hatalom, valamint a párt és a társadalomnak a fordulatban érdekelt erői között. Nem nevezhető szocializmusnak az a rendszer, amely Lukács Györgyöt, József Attilát, Nagy Imrét, Heller Ágnest, Alexander Dubceket, Bihari Mihályt, Király Zoltánt, Biró Zoltánt, Lengyel Lászlót, ezeket a reformistákat kivetette magából - mondta. Ugyanakkor ezek az emberek példáját is jelentik annak, hogy a demokratizmus és a szocializmus eszmerendszere összeegyeztethető. Eljött az idő arra, hogy a sztálini modellt végérvényesen és visszavonhatatlanul megszüntessük. A modellváltás azonban csakis békés körülmények között mehet végbe - hangsúlyozta Keserű Imre. A nagygyűlésen felolvasták a tanácskozásnak az Ellenzéki Kerekasztal levelére adott válaszát, amelyben egyebek között a reformkörök kimondják: a jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak a társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás sikerre vitelében. A fő felelősséget annak a pártnak kell vállalnia, amelynek negyven évi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi válságba juttatta. Az útkeresés után most a reformok teljes körű megvalósításának időszaka következett el - jelentette ki Nyers Rezső, akit a hallgatóság nagy tapssal köszöntött a pódiumon. Rámutatott: nem forradalomra, hanem forradalmár szellemű és forradalmár bátorsággal végrehajtandó strukturális reformokra van szükség. Utalt arra is, hogy a magyar szocialista mozgalomban 1953 óta jelen vannak a reformtörekvések, s ilyen kezdeményezések történtek 1956-ban és 1968-ban is. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (3.rész)
|
Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy az állami szocializmust, amelyben az állam irányította, vagy legalábbis akarta irányítani a társadalmat, fel kell váltani egy más típusú szocializmussal, amelyben helye van a piaci gazdálkodásnak, az emberek valóságos nézetei kifejtésének, a képviseleti alapon nyugvó többpártrendszernek, az önkormányzati szabad tevékenységnek. A szocialista értékek meghatározó szerepe mellett helyet kell kapniuk az olyan a polgári értékeknek is, mint az egyén, az állampolgár szabadsága. A továbbiakban arról szólt, hogy az 1948-ban megkezdett modernizáció olyan útnak bizonyult, amelynek ma már nincs folytatása. Nem lehet lemondani a megtett út értékeléséről, az eddigi modernizációs folyamat bevált, illetve csak ideiglenesen hasznosnak bizonyult elemeinek szétválasztásáról. - El kell ismerni, hogy súlyos politikai hibák és gazdasági úttévesztés történt Magyarországon - folytatta az államminiszter. - Az MSZMP már 1956-ban elhatározta, hogy megszabadul hibás társadalomfelfogásától, de ez csak részben sikerült. Ebből tanulni kell, amihez a reformkörök éles kritikája hozzásegítheti a mozgalmat, a pártot. Nem szabad magunkat azzal áltatni, hogy már mindent tudunk az igazságról, s most már csak meg kell azt valósítani, félre küldeni az útból, aki nemet mondani, kritizálni mer. Bizonyos dolgokban, s főleg a hogyanban még mindig keresni kell az utat - állította. Az államminiszter szerint jogos a reformköröknek az a véleménye, hogy az MSZMP-nek átfogóan és tárgyilagosan újra elemeznie kell az 1956-os nemzeti tragédiát. Véleménye szerint ahhoz, hogy a jövő lehetőségeit kutatni tudjuk, s vitázzunk a feltételekről, el kell jutni 1956 politikai tanulságainak következetes levonásáig, hogy aztán előrenézve, a nemzeti megbékélés jegyében lehessen meghaladni ezt a tragédiát. A nagygyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták az államminiszternek azt a kijelentését, miszerint: mindannyiunk érdeke, hogy tisztán lássunk Nagy Imre és társai ügyében, s ha jogsértés történt - mint amire véleménye szerint alapos a gyanú -, akkor azt helyrehozzuk. Nyers Rezső az ország helyzetét egy viharos tengeren veszteglő hajóéhoz hasonlította. Szerinte ahhoz, hogy ebből a viharból kikerüljünk, világos hajózási tervre, felelős és magabiztos kormányosokra, a tisztek és a legénység közötti bizalomra és együttműködésre van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (4.rész)
|
A továbbiakban elmondotta: az MSZMP elhatározta, hogy kiszélesíti a politikai intézményrendszer bázisát, nem akarja tovább egyedül gyakorolni a hatalmat, mert csak így lehet kimozdítani az országot a jelenlegi nehéz helyzetből. Többeknek van joga a nemzeti asztal köré ülni, s mindenkit oda kell engedni, amikor a nemzet ügyéről van szó. Ám a tárgyalások csak akkor vezethetnek eredményre, ha a felek elfogulatlanul, előfeltételek nélkül ülnek asztalhoz. Az MSZMP-nek egyértelműen ki kell nyilvánítani, hogy a nemzeti megbékélést és konszenzust kereső tárgyalások mellett van és lesz, s azért mindent megtesz. Az igazságot kell keresni, s nem azt, hogy kinek van igaza - mondta. Azonban nemcsak az országos politikában kell keresni a megegyezést és az előrehaladást, hanem a helyi tárgyalásokon is. A pártkongresszus vagy pártértekezlet kérdéséről szólva kiemelte: bármelyik mellett is döntsön a tagság, annak úgy kell működnie, hogy eredménye bátor program legyen. A maga részéről teljes mértékben elfogadhatónak tartaná egy pártkongresszus összehívását. Ennek a pártkongresszusnak azonban nem lehet célja a párt belső viszályának erősítése, az MSZMP tagjainak egymás elleni harca, hanem csak az összefogás, a nemzet kérdéseinek jobb megoldása. Alulról építkező, demokratikus elveken nyugvó MSZMP nélkül a nemzet hajója további veszteglésre lenne kényszerítve - mondotta befejezésül Nyers Rezső. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (5.rész)
|
Nyers Rezső után Pozsgay Imre kért szót, aki bevezetőjében a reform néhány emberi összefüggésére hívta fel a figyelmet, mondván: gondolatokban nem vagyunk már szegények, de eltökéltségben van tennivalónk. - Eltökéltségünk azt jelenti - hangsúlyozta -, hogy nem kúszva, és a magyar progresszióra oly sokszor jellemző önfeladással kezdünk hozzá programunk, terveink megvalósításához, hanem kihasználva a kedvező nemzetközi körülményeket, amelyekhez hasonlóak ritkán fordultak elő a magyar történelemben. Az államminiszter ígéretesnek nevezte a reformkörök létrejöttét. E párton belüli mozgalom megmutatta, hogy az MSZMP-ben józanságban, reálpolitikában és erkölcsi elkötelezettségben egyaránt erőteljes masszívum létezik. A reformkörök mozgalma a jéghegy csúcsát jelenti, de utal arra a talapzatra, amelyen az egész párt él, fejlődik, és vállalkozik a reformra. E mozgalom alkalmas arra, hogy alapjává váljon egy, a híd szerepét is betölteni képes országos egyesületnek, amely párttagokat, párton kívülieket, reformra, közmegegyezésre, nemzeti egységre elkötelezetteket egyaránt tömöríthetne. Ezáltal a párbeszéd sokszínű intézménye jönne létre, amely nem pártelkötelezettséget kíván tagjaitól. Azokat hívja, akik a nemzetért hajlandók cselekedni. - A reformkörök - folytatta Pozsgay Imre - nem epizód szerepet töltenek be a párt életében. Olyan kiteljesedő mozgalmak, amelyek az MSZMP-nek emberséges, önvizsgálaton alapuló és korábbi szervezeti kereteit meghaladó politikáját biztosítják. A reformkörök révén, valamint a párt szerkezetének átalakításával - amelynek talán éppen egy kongresszus lenne igazán hiteles és törvényes formája - egy korábbi sajátos hivatástudatot meghaladva lehet meggyorsítani a beilleszkedést az ország többpártrendszerű képletébe. Ugyanakkor figyelmeztetett: egy olyan mozgalom, amely mindenféle áramlatba szeretne beilleszkedni, arctalanná, követhetetlenné, a társadalom számára elfogadhatatlanná válik. Meg kell szoknunk végre, hogy politikát nem elméletekkel kell igazolni, hanem a nép által szükséges igazolást szerezni. Ha törvényes rendje lesz a többpártrendszernek, semmiféle más út nem járható. Illúzió azonban azt hinni, hogy a demokrácia nemcsak gyógyír, hanem varázslatos eszköz lehet a bajok gyors felszámolására, megoldására. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (6.rész)
|
Nagy tapssal fogadták a nagygyűlés résztvevői, amikor a többpárti együttműködésről szólva a szónok kiegyezést sürgetett. Az első választási küzdelem nem lehet a hamis ígérgetések és ráígérések küzdelme. Ha azzá válik, nem lesz miről megegyezni. A demokrácia - folytatta a Politikai Bizottság tagja - nem azt jelenti, hogy a nép tévedhetetlen. A demokráciában nem egy diktatorikusan és paternalisztikusan lealacsonyított nép vesz részt a döntésekben, hanem a maga kárán nagyon tanulékony közösségi társadalom. Ilyenkor a döntéseket nem alattvalók, hanem szuverén, önrendelkezésre képes állampolgárok hozzák. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban kijelentette: a nemzeti megbékélésre törekvés, a kiegyezésen át megvalósuló békés átmenet megtervezése azt is jelenti, hogy e 93 ezer négyzetkilométeres területen élő tíz és félmilliónyi állampolgár 15 milliónyi magyarért érez felelősséget. Gondolni kell mindenkire, aki - bár más népek országának állampolgára - úgy hiszi, hogy nemzeti létében, kulturájában ide kapcsolódik. A magyarság fenntartásának sokféle küzdelem lehet az alapja, de a legjobb és a legfontosabb a példa, hogy érdemes a mai Magyarországon élni. A magyarságért érzett felelősség lehet az egyetlen eszköze és hivatkozási alapja az ellenzékkel, a függetlenekkel, az alternatív szervezetekkel, a pártokkal és leendő pártokkal kialakuló kapcsolatoknak. Ez a vállalkozás kockázatokat is magában rejt, de önnön megismerésünkön túl a tolerancia, a türelem lehet az, amely a békés utat segítheti. Pozsgay Imre végezetül utalt arra, hogy négy és fél évtizeddel ezelőtt a magyar progresszió Szegeden fogalmazta meg, s tűzte zászlajára a jelszót, hogy lesz magyar újjászületés. Ez a zászló itt is, országszerte is lehanyatlott. Felemelésére a reformkörök mozgalmán át talán újra, s talán utoljára adatik meg a lehetőség. Remélhetően újra kimondható: lesz magyar újjászületés - fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Pozsgay Imre. A nagygyűlés háromezer résztvevője végezetül közösen elénekelte a Himnuszt. (MTI)
1989. május 21., vasárnap 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|