Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon - Vitafórum a Politikai Főiskolán (1. rész)

1989. május 17., szerda - Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon címmel vitafórumot rendeztek szerdán az MSZMP Politikai Főiskoláján. A vitában több mint huszan fejtették ki véleményüket a témáról.

Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora elöljáróban
elmondta, hogy szeretnék az oktatómunkában hasznosítani az
elhangzottakat. Egyúttal bejelentette, hogy a vita szövegét a
Kossuth Könyvkiadó közzéteszi.

    Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai
Kutatóintézetének főigazgatója egyebek között arról szólt, hogy
politikánk elvekben mindig hangoztatta az értelmiség fontosságát.
Ugyanakkor szakadék húzódott a hirdetett elvek és a gyakorlat
között, amely együtt járt a tudás általános lebecsülésével. A
politika nem vette figyelembe az értelmiség véleményét. Annak
általában utólagosan igazoló, magyarázó szerep jutott. Az akadémikus
az értelmiség szerepének és felelősségének növeléséhez alapvetőnek
minősítette, hogy az oktatási rendszerben a tömegképzés mellett
érvényesüljön a minőségi elv. Hangsúlyozta: nem kell szégyellni az
elitet.

    Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem
rektorhelyettese elfogadhatatlannak minősítette az MSZMP által
használt értelmiségi kategóriát, amely szerinte az alkalmazotti
kategóriát súrolja. Antoni Ferenc akadémikus, a SOTE I-es sz.
Kémiai-, Biokémiai Intézetének igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az
oktatási rendszerben meg kell tudni szabadulni az alattvalói
értelmiség képzésétől; elemző és döntéshozó értelmiséget kell
nevelni. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményekben fel kell tenni a
kérdést: ,,ki kell ülni,, az egyetemet, vagy el kell végezni?
Szerinte ahhoz, hogy a magyar értelmiség versenyhelyzetbe kerüljön,
az egyetemi oktatás színvonalát emelni szükséges. Horn Péter, a
Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora szerint a középiskolában
és az egyetemeken arra kell felkészülni, hogy megteremtsék a
konvertálható tudású értelmiség képzésének feltételeit. A
felsőoktatásban törekedni kell olyan követelmények támasztására,
mint a jó anyanyelvi és idegennyelvi kifejezőkészség, az írásbeli
kommunikációs készség és a vizuális megjelenítési képesség.
(folyt.köv.)


1989. május 17., szerda 19:52


Vissza »


Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon - Vitafórum a Politikai Főiskolán (2. rész)

Szerdahelyi István, az Új Fórum főszerkesztője szerint a
válságos helyzetből csak invencióval, szaktudással kerülhet ki az
ország. Utalt arra a problémára, hogy az értelmiség túlnyomó
többsége kivonult a politikai életből. Szerinte a manapság gyakran
emlegetett hallgató többség nemcsak a munkásság és a parasztság,
hanem az értelmiség széles rétegeit is magában foglalja.

    Nemeskürty István író-filmesztéta szerint az értelmiség
feladata: a lehető legnagyobb tudást megszerezni, és ezt a
társadalom hasznára fordítani. Utóbbi azonban a politikai hatalomtól
is függ. Felszólalásában utalt az értelmiség által az elmúlt időben
elkövetett hibákra, köztük a Pénzügyminisztériumban a pénzügyi
diktatúra érvényesülésére, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium
elhibázott gyógyszerrendeletére, vagy a vízügyesek erőszakos
érdekérvényesítésére Bős-Nagymaros ügyében. Ezzel kapcsolatban
megjegyezte: felvetődik a kérdés, hogy az ilyen döntések részesei az
értelmiséghez vagy a politikai hatalomhoz számíthatók-e. Szerinte
ezt a problémát alaposabban meg kellene vizsgálni.

    Radics Katalin, a Társadalmi Szemle szerekesztőbizottságának
elnöke egyebek között arról szólt, hogy az értelmiséget a helyének
megtalálásában gátolta a politikai intézményrendszer. Problémaként
említette meg, hogy a munkásmozgalom és a kelet-európai társadalmak
nem voltak képesek megemészteni, feldolgozni az új gondolatokat.
Ugyancsak jelentős gond a túlhaladott premisszákból való kiindulás,
például az, hogy az értelmiséget kizárólag szövetségesként kerestük.

    Krausz Tamás történész rámutatott: ideje lenne az
értelmiségi-munkás ellentétből valamilyen formában kikerülni. Ez
ugyanis a 60-as, 70-es, sőt még inkább az 50-es, 60-as évek terméke,
amikor is a politikai hatalom bizonyos tekintetben mesterségesen
élezte ezt az ellentétet. Jobb lenne - jegyezte meg -, ha az
értelmiség-munkás ellentmondást a mai társadalmi szerkezet alapvető
ellentmondásaival hoznánk valamilyen módon összhangba. Az igazi
ellentmondások kialakulásában a vízválasztó a tulajdonviszonyok
problémája, másrészt gondként jelentkeznek bizonyos bürokratikus
apparátusok egyre önállósuló érdekei. Ezek azok az ellentmondások,
amelyek egyfelől értelmiségi és munkás, másfelől bizonyos
érdekcsoportok között húzódnak meg. Így amikor értelmiség-munkás
ellentétek kerülnek felszínre, tulajdonképpen elködösítjük a valós
problémákat. (folyt.köv.)


1989. május 17., szerda 20:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon - Vitafórum a Politikai Főiskolán (3. rész)

Vajda György, a Villamosenergiaiparti Kutató Intézet
főigazgatója szerint az értelmiségi kérdés gyökere az oktatás. Itt
abból szükséges kiindulni, hogy az értelmiségnek új helyzetre kell
felkészülnie. Az oktatásban alapvető igényként említette meg, hogy
az ismeretelsajátítás helyett kreatív gondolkodásra neveljék a
hallgatókat.

    Gáspár László, a sarkadi gimnázium igazgatója a tömegnevelés és
elitképzés problematikájában az ,,és,,-re helyezné a hangsúlyt.
Véleménye szerint ugyanis elitképzés csak a tömegnevelés bázisán
lehetséges. Kiss István szobrászművész szerint nem szerencsés, hogy
az értelmiséget rétegként kezelik, mert ez magában hordozza
megoszthatóságát is.

    Farkas Zoltán, a Magyar Rádió szerkesztője kifejtette: az
értelmiség feladatainak meghatározásában abból kellene kiindulni,
hogy milyen valóságos feladatai vannak, amelyekkel a közmegegyezés
megteremthető. Ezek között megemlítette a demokrácia kiteljesítését
és a piacgazdaság létrehozását. Problémaként vetette fel, hogy az
értelmiségi bázis nagyon szűk. Másrészt szerinte arra is gondolni
kellene, hogy koalíciós elvek szerint szerveződő társadalomban más
szereposztás alapján és más személyeknek kell megegyezésre jutniuk.

    Gánti Tibor akadémikus a reálértelmiség aspektusából közelítette
meg a kérdést. Az elmúlt évtizedek jelentős gondjaként említette
meg, hogy az elmúlt 40 évben a reálértelmiségi állásfoglalások
általában manipulált szakmai állásfoglalások voltak, amelyeket
alapvetően befolyásolt az alkalmazkodás kényszere. Mindez
kontraszelekciót is eredményezett. A felemelkedés fő feltételének
nevezte, hogy a szakmai szempontok kerüljenek az első helyre.

    Az értelmiségi problémák megvitatására összehívott kerekasztal
némelyest foghíjas volt. Néhány meghívott - köztük Csoóri Sándor,
Hegedűs András, Őry Csaba, Vitányi Iván - nem jelent meg a
rendezvényen. (MTI)


1989. május 17., szerda 20:13


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD