Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (1.rész)
Prága, 1989. május 12. péntek (MTI-tud) - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez - hangsúlyozta a pozsonyi Pravdának és az Új Szónak adott nyilatkozatában a szlovák erdőgazdasági, vízgazdálkodási és faipari minisztérium beruházási igazgatója. A közös beruházással szembeni támadás a két szomszédos ország közeledésének politikája ellen irányul. Ezek a tendenciák ellentétben állnak a demokrácia elmélyítésével, a közös ház filozófiájának megvalósításával és államaink jószomszédi kapcsolatainak a fejlesztésével - jelentette ki a minisztériumi tisztségviselő. Interjújában egyebek között elmondotta, ha a nagymarosi tározó nem épül meg, mintegy huszonhét milliárd korona veszteség éri a csehszlovák gazdaságot. A pozsonyi Pravda ,,Támadás a közeledés politikája ellen,, , az Új Szó ,,A jószomszédi kapcsolatokat terhelő próbálkozások,, címmel pénteken közösen jelentette meg azt az interjút, amelyet a Pravda készített Jaroslav Husarik beruházási igazgatóval arról, milyen következményei lennének a csehszlovák népgazdaságra, ha a bős-nagymarosi vízlépcső magyarországi szakaszán leállítanák a munkálatokat. Az interjú bevezető része megemlíti, hogy Magyarországon hosszabb ideje olyan kampány folyik, amely kétségbe vonja a közös dunai vízlépcsőrendszer részét képező nagymarosi erőmű építésének indokoltságát. Az újságok megemlítik, hogy a kérdéssel a magyar Országgyűlés is foglalkozott, képviselői 1988 nyarán ellátogattak az építkezésre, és a parlament őszi ülésszakán szavazásukkal megerősítették, hogy a megkötött államközi szerződéssel összhangban Magyarország folytatja a közös mű építését.(folyt.) 1989. május 12., péntek 14:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (2. rész)
Jaroslav Husarik az építkezés leállításának a csehszlovák népgazdaságra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bősi vízierőművet csúcsjáratásra tervezték, ami lehetetlenné válna ha a nagymarosi tározó nem készülne el. A csehszlovák népgazdaságot emiatt mintegy huszonhét milliárd korona veszteség érné, s az elvesztett energiamennyiség pótlása mintegy négyszáz megawatt kapacitású új energetikai mű építését tenné szükségessé, hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez. A minisztériumi igazgató azt is megjegyezte, a bősi erőművet arra tervezték, hogy a nagymarosival közösen állítsa elő a villamosenergiát. Ha tudták volna, hogy a nagymarosi rész esetleg nem készül el, a felvízcsatornát, a turbinák számát kisebbre, illetve kevesebbre tervezték volna és háromszáz hektárral kevesebb lett volna az igénybe vett mezőgazdasági földterület is. Husarik felhívta a figyelmet, hogy a nagymarosi létesítmény elmaradásával Szaptól Budapestig változatlanok maradnának a hajózási feltételek, a Duna medrének mélysége nem érné el a Duna-bizottság által javasolt 3,5 métert. Ennek következtében a csehszlovák Duna-hajózási vállalat is anyagi kárt szenvedne - jelentette ki a minisztériumi igazgató. Nyilatkozatában beszélt arról is, hogy a magyarországi szakasz meg nem épülése kedvezőtlenül befolyásolná a Vág, a Garam és az Ipoly szabályozását, ezeknél már most olyan munkálatok folynak, amelyek számolnak azzal, hogy a nagymarosi erőmű a tervezett mértékben felduzzasztja a vízszintet. (folyt.) 1989. május 12., péntek 14:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (3.rész)
Husarik annak a véleményének adott hangot, hogy a nagymarosi erőmű építésének a leállítása kedvezőtlen hatással lenne a közeli csehszlovák területek általános fejlődésére is. A minisztériumi igazgató egyébként négy fő pontban jelölte meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer népgazdasági hasznát Csehszlovákia számára. Ettől várják elsősorban a legnagyobb gabonatermő területük megóvását az árvíztől, a Dunán a hajózási viszonyok javulását, a termőföld legkedvezőbb belterjes kihasználását és a csúcsra járatással olcsó villamosenergia előállítását. Miután az újságíró felvetette, hogy Csehszlovákiában is vannak olyan nézetek, miszerint a vízlépcsőrendszer Szlovákia e térségében kedvezőtlenul hat majd a környezetre, a beruházási igazgató lakonikus rövidséggel helytelennek és a tájékozatlanságból fakadónak minősítette ezeket a véleményeket. +++ 1989. május 12., péntek 14:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »