|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar szociáldemokráciáról
|
1989. május 10., szerda - A Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1948-as egyesülése valójában az MSZDP erőltetett beolvasztása volt, bár nem szabad a nemzetközi körülményeket figyelmen kívül hagyni. A második világháború utáni kelet-európai fejlődés máig ható óriási hibája volt a szociáldemokrácia felszámolása - hangzott el szerdán azon az előadáson, amelyet az MSZMP Budapesti Bizottsága rendezett a szociáldemokráciáról a Villányi úti oktatási közponban. Az előadó - Varga Lajos, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa - az MSZDP történetét áttekintve rámutatott: az 1922-ben kötött Bethlen-Peyer egyezményt hiba paktumnak nevezni, mert ennek révén jutott parlamenti képviselethez a Szociáldemokrata Párt. Emlékeztetett arra, hogy abban az évben az MSZDP az országgyűlési választásokon Budapesten 43 százalékot kapott, míg 1945-ben - szintén a fővárosban - a szociáldemokraták és a kommunisták együtt is alig kaptak ennél több voksot.
A modern magyar történelemben egyedül a szociáldemokrata párt képvisel egyfajta folyamatosságot a szocialista gondolkodás kialakításában. Ezt eddig azért nem tudatosították a közvéleményben - hangsúlyozta az előadó -, mert a kommunista történetírás úgy vélte: az MSZDP nem töltötte be azt a szerepet, hogy a munkásosztály pártja legyen. Varga Lajos rámutatott: a szociáldemokrata mozgalon nem rövid távú sikerre épített, hanem arra a stratégiai célra, hogy megvédje a munkás-érdekeket. Szerinte helytelen, hogy az MSZMP - amely egyesült pártnak mondja magát - szervezeti szabályzatában 1918-tól számítja a párt létét, mert a szocialista folyamat már 1890-ben az MSZDP megalakulásával megindult. Végezetül szólt arról is, hogy az MSZDP belső szervezeti élete a demokratizmusra épült. Véleménykülönbségek, áramlatok, irányzatok voltak a pártban, de sosem cimkéztek, és az anarchia is ismeretelen fogalom volt. (MTI)
1989. május 10., szerda 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|