Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire legyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avatkozhassanak be az állami szervek. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell azt végrehajtani, mindenekelőtt magukra a vállalatokra bízva az ezzel kapcsolatos döntést. Az átalakulás menetének egyik ,,érzékeny,, pontja a vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok miatt nem megoldott, s gondok forrása, hogy az állami vagyonkezelő szervezet sem alakult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is: elhalasszák-e emiatt az átalakulási törvény bevezetését. A gazdasági érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a törvényalkotás, mert a ,,technikai,, szabályozás a mai zűrzavaros állapotokhoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldásnak is tekinthető a tervezet. Erre az átmeneti jellegre utalva az került be a törvénytervezetbe, hogy amíg nincs állami vagyonkezelő szervezet, az alapító, illetve a Minisztertanács által kijelölt szervezet jogosult a vagyonkezelő jogokat gyakorolni. Sárközy Tamás utalt arra: a tervezetbe garanciákat építettek be a nemzeti vagyon védelmére, megakadályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt árusítsák ki külföldieknek. Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvénycsomag parlamenti vitájában, amiért csak módosításokat hajtanak végre a kapcsolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változtatásra. A miniszterhelyettes véleménye szerint a jogszabályok átfogó felülvizsgálatát meg kell előznie a tulajdonviszonyok rendezésének, amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelőre tehát a módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy a tervezet szakít a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény. Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs. (folyt.köv.) 1989. április 27., csütörtök 19:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »