Rendszerváltás és az MTI

	Szovjet csapatkivonás - Sajtótájékoztat (1. rész)
1989. április 21., péntek - Április 25-én megkezdődik az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részleges kivonása Magyarországról. Az erről korábban közzétett egyoldalú szovjet döntésnek megfelelően több mint 10 ezer katona, 450 harckocsi, 200 löveg és aknavető, valamint 3000 különböző típusú gépjármű hagyja el Magyarország területét. A csapatkivonások menetrendjéről pénteken Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Összesen 22 egységet vonnak ki; köztük június végéig egy teljes létszámú harckocsi-hadosztályt, egy kiképző harckocsi-ezredet, egy légvédelmirakéta-ezredet, több szakalegységet, majd az év végéig egy vadászrepülő-ezredet. Jövőre pedig egy deszant rohamzászlóalj hagyja el Magyarországot. A kivonás eredményeként a szovjet alakulatok átadnak tíz laktanyát, köztük műemlék, illetve műemlék-jellegű épületeket, valamint 900 lakást, illetve lakássá átalakított helyiséget. Mórocz Lajos elmondta, hogy a csapat- és fegyverzetkivonás időpontjáról, rendjéről a közeli napokban részletesen tájékoztatják valamennyi érintett megye, város és település tanácsát. A kivonás jelentős közúti és vasúti mozgással jár együtt. A szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága a vasúti szállításokat a MÁV illetékeseivel egyeztette, s a közuti szállítást is igyekeztek úgy előkészíteni, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséget okozzák a lakosságnak. Úgy tervezik, hogy a szállító-konvojok csak az éjszakai órákban közlekednek majd. Erről az érintett települések lakossága a megyei sajtó utján időben részletes információt kap. A kivonás zökkenőmentes lebonyolítására egyébként a minisztérium koordinációs bizottságot hozott létre. Burlakov vezérezredes azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrinájának érvényesítése céljából az osztrák-magyar határ mintegy 100 kilométeres sávjában szovjet részről csak légvédelmi csapatok maradnak, a Varsói Szerződés egységes légvédelmi rendszerének részeként. Kiemelte, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből jó példa a biztonsági övezet gyakorlati megvalósítására, illetve az elégséges védelem ésszerű elvének érvényesítésére. (folyt.köv.) 1989. április 21., péntek 18:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szovjet csapatkivonás - Sajtótájékoztató (2. rész)
Az APN szovjet sajtóügynökség kérdésére válaszolva Matvej Burlakov elmondta, hogy a Magyarországról kivont csapatok személyi állományának egy részét - a szolgálati idő letöltésétől függően - leszerelik, a többiek pedig más-más alakulatoknál folytatják szolgálatukat. A kivont harci technika egy részét megsemmisítik, illetve a népgazdaságban hasznosítják. Több ujságíró - köztük a Szabad Európa Rádió tudósítója - a Magyarországon maradó csapatok létszámáról érdeklődött. A déli hadseregcsoport parancsnoka annyit mondott, hogy a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, miszerint az idegen területeken állomásozó csapatainak kivonását tűzi ki célul 2000-re. A mostani csökkentés is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió meglépte az első lépést; ,,a labda a másik térfélen van,,. A Magyar Rádió kérdése nyomán elhangzott, hogy a kivonások után magyar kézbe kerülő létesítményekről - minden egyes épületről - pontos műszaki felmérést készítenek, s ennek alapján határozzák meg azok értékét. Az adatokat összegzik, majd a kormány elé terjesztik. Minden gazdasági jellegű kérdésben a kormány hoz döntést. A katonai jellegű tájékoztatókon eleddig szokatlan, kombinációkon alapuló kérdést tett fel a Kapu című folyóirat ujságírója. Arról érdeklődött: egy esetleges külföldi-, konkrétabban: román - agresszió esetén a Magyarországon maradó szovjet csapatok beavatkoznának-e a konfliktusba. Mórocz Lajos az elméletieskedő kérdésre válaszolva katonai szempontból kizártnak tartotta egy esetleges román támadás lehetőségét. Azt sem tartotta elképzelhetőnek, hogy a szovjet csapatok beavatkoznának egy ilyen jellegű konfliktusba. (MTI) 1989. április 21., péntek 18:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »