|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi politikai fejlemények - csehszlovák sajtó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. április 17. hétfő (MTI-TUD) - Részletes tudósításokat közölt hétfőn a csehszlovák sajtó a magyarországi politikai élet új fejleményeiről, a KB-ülés határozatairól, Grósz Károlynak a városi első titkárok előtt mondott beszédéről, valamint a kecskeméti reformműhely tanácskozásról.
A CSKP lapja, a Rudé Právo a központi bizottság közleményéből azt idézte, hogy az MSZMP nem az erejének és szervezettségének megfelelően vett részt a belpolitikai élet formálásában. Az elméleti és gyakorlati tisztázatlanságok zavarokat okoztak, a párt nem lépett fel határozottan a szélsőséges nézetekkel szemben, amelyek kétségbe vonják legitimitását és reformpolitikáját. A Rudé Právo Grósz Károlynak a városi elsőtitkárok előtt mondott beszédéből azt emelte ki, hogy ha a párt nem lép fel határozottabban a belpolitika irányításában, akkor a szocialista országbeli partnerekben megerősödik az a tudat, hogy a magyar párt kapkodva dolgozik. Grósz szerint ezt a veszélyt fokozza a magyarság túlságos hangsúlyozása, a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya és az erősödő antiszemitizmus. A Rudé Právo budapesti tudósítója érdekesnek vélte kiemelni azt is, hogy a magyar pártfőtitkár nem tartotta alkalmasnak a magyar gazdasági problémák megoldására a nyugati recepteket, illetve kijelentette: Keleten és Nyugaton is csodálkoznak, hogy Magyarországon bizonyos körök egyáltalán felvethetik a semlegesség kérdését. A kecskeméti tanácskozásról a Rudé Právo azt írta, annak deklarált célja az MSZMP reformtörekvéseinek a megerősítése volt, s olyan felszólalás is elhangzott, amely Kádár János lemondását, Nagy Imre rehabilitálását követelte és bírálta Grósz Károlyt. A lap beszámolt a májusi országos pártértekezlet előtt kizárt két volt párttag felszólalásáról is.(folyt)
1989. április 17., hétfő 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|