|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (1. rész)
|
1989. április 11., kedd - Levélben fordult Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a 29. számú Pest megyei választókörzet országgyűlési képviselője, hogy tájékoztatást kérjen a csehszlovák területen épülő, de az országhatárhoz közel telepített mohi atomerőműről. Az utóbbi időben ugyanis a Pest megye északi részén levő Bernecebaráti lakossága falugyűlésen felvetette, hogy a határ mellett épített atomerőműről és annak környezeti hatásairól mindezideáig semmilyen hivatalos információt nem kaptak. Mint az országgyűlési képviselő a miniszterhez írt levélben írja, az atomerőmű építéséről semmilyen fórumon, még a csehszlovák-magyar határ menti térségek fejlesztését koordináló bizottságban sem kaptak érdemi tájékoztatást. Az atomerőmű létéről a Nemzetközi Atomenergia Bizottság egyik bulletinjéből értesültek; innen tudták meg, hogy a paksi típusú, négyszer 400 megawatt teljesítményű, hűtőtornyos hőcseréjű erőmű építését 1986-ban kezdték meg, és az első blokk üzembe helyezését a jövő év második felére tervezik. A lakosság aggodalmát az okozza, hogy az erőmű a határhoz közel, légvonalban 30 kilométernél közelebb van, és az uralkodó szélirány északnyugati. A hűtőtornyos hűtés következtében nagy mennyiségű és folyamatos párafelhő képződésére lehet számítani, amely alapvetően befolyásolhatja a térség mikroklímáját. A képviselő a levélben kérte, hogy még az erőmű első blokkjának indulása előtt a Börzsöny térségében végezzék el a ,,nulla,, szint méréseket, beleértve a vízfolyásokat, a víztározókat is. Külön vizsgálat keretében kérte áttekinteni a nagymarosi erőművel kapcsolatos összefüggéseket, vagyis az erőmű működésének hatását a duzzasztott víz minőségére, és a működő vízkivételi művekre.
A miniszter által írt válaszlevél szerint a mohi atomerőműről csak részleges információkkal rendelkeznek, a pontos adatok beszerzése és a tájékoztatás az Országos Atomenergia Bizottság hatáskörébe tartozik, így a képviselő levelét is oda továbbították. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (2. rész)
|
Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, Tétényi Pál válaszlevelében a többi között arról ír, hogy a csehszlovákiai atomerőmű típusa a paksiéval azonos, így annak technológiai rendszerét, üzemi paramétereit ismerik. A mohi atomerőmű ugyan léghűtéses, de az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének véleménye szerint az erőmű normál üzemmenetében sem a hűtőtornyokból kibocsátott vízgőznek, sem a szellőző kéményen át a légtérbe jutó radioaktív anyagoknak nincs sem külön külön, sem együttesen számottevő környezeti hatása a magyar területekre. Baleset vagy üzemzavar esetén azonban valóban érhetik hazánkat is kedvezőtlen hatások, amelyek esetén a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. Ilyenkor az érvényben levő nemzetközi egyezmény a csehszlovák kormány illetékes szervét is kötelezi arra, hogy a magyar felet haladéktalanul értesítse. Egyébként - mint a levél erre is kitér -, a mai nemzetközi egyezmények szerint atomerőmű, vagy egyéb, a környezetet potenciálisan veszélyeztető üzem létesítése az adott ország állami szervezeteinek szuverén joga, és ehhez semmilyen külső vagy nemzetközi szerv hozzájárulása nem szükséges. Így a Magyar Népköztársaságtól a mohi atomerőmű létesítésére semmiféle egyetértést nem kértek a csehszlovák állami szervek. Ennek ellenére, Tétényi Pál a Csehszlovák Atomenergia Bizottság elnökéhez címzett levélében szorgalmazza a két ország között egy nukleáris együttműködési és tájékoztatási megállapodás létrehozását. Egyébként a KGST-országok között is készül egyezmény arról, hogy a nukleáris balesetek esetén hogyan kell együttműködni . A nullaszint-méréssel kapcsolatban az OAB elnöke úgy foglalt állást, hogy bár a környezetellenőrző hálózatok, amelyek az egész országot átfogják, és a hatvanas évektől működnek, a Börzsöny térségében az alapszint részletesebb felmérésével egyetért. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 16:48
|
Vissza »
|
|
Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (3. rész)
|
A környeztevédelmi minisztériumban Bana Sándor főosztályvezető az MTI munkatársának elmondotta, hogy az érintett területeken rövidesen elrendelik a nullaszint-mérések elvégzését. Elmondotta azt is, hogy a Magyar-Csehszlovák Határvizi Bizottság keretében a magyar fél már évekkel ezelőtt felvetette a határvizek radioaktivitásának közös vizsgálatát, de erre csak a a csernobili események után került sor; az elmúlt évtől már havi gyakorisággal közösen ellenőrzik a Dunát. A bizottság keretében megállapodás született arról is, hogy a folyó szobi szakaszán és a mellékvízfolyások torkolati szelvényeiben többféle radioaktivitási mutató folyamatos mérésére is sor kerül. A vizeken kívül a többi környezeti elem mérését is el kell végezni, ehhez azonban több állomásból álló monitoring rendszer telepítésére van szükség. A vizsgálatok összehangolt kidolgozását a minisztériumban megkezdték. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban - a magyar-szlovák tudományos-műszaki együttműködés keretén belül - előkészítés alatt van egy rendkívüli veszélyhelyzetekkel kapcsolatos szerződés, amelyben javasolni fogják a nukleáris létesítményeket érintő kérdések szabályozását is. (MTI)
1989. április 11., kedd 16:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|