Rendszerváltás és az MTI

	Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (1. rész)
1989. április 6., csütörtök - A budapesti Moszkvai Napok programsorozatának részeként csütörtökön szovjet és magyar politikusok, akadémikusok, neves tudományos szakemberek részvételével elméleti-tudományos szeminárium kezdődött az MSZMP budapesti Propaganda és Művelődési Központjában. A szekcióüléseket megelőző plenáris ülésen Jurij Karabaszov, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának titkára elöljáróban a rendezvénysorozat eddigi eseményeit összegezte, sikeresnek ítélve azokat. Ugyanakkor egyetértett a Vecsernaja Moszkva című lapban megjelent kritikával is, amely szerint a budapesti lakosság nem vesz részt aktívan a rendezvényeken. A most kezdődő szemináriummal összefüggésben kiemelte, hogy az tulajdonképpen folytatása a két főváros közötti hagyományosan jó kapcsolatoknak. Vitaindítójában rámutatott: a történelem kanyargós útjain elméleti-politikai koncepciók nélkül egyszerűen nem érthetők meg a társadalmi folyamatok. A gazdaság egészségesebb működtetése reform nélkül elképzelhetetlen, ehhez számos tudományos kérdésre kell választ adni. Ezek közé sorolta a gazdasági ösztönző rendszer kidolgozását, illetve azt, hogy a szocializmusban milyen tulajdonviszonyok érvényesüljenek. Jurij Karabaszov kifejezte meggyőződését, hogy a peresztrojkát a gazdaság átalakítása nélkül nem lehet megvalósítani. Szólt arról is, hogy a Szovjetunió a demokratikus változások útján halad. Ezek egyikeként a választási rendszer reformját jelölte meg, mint mondta, Moszkva eddig soha nem látott választási hadjárat színtere volt. A lakosság körében a legnépszerűbb jelöltek a peresztrojka hívei voltak, azok a személyek, akik radikális nézeteikről ismertek. Fontosnak tartotta a párt népszerűségének erősítését, a párton belüli demokrácia szélesítését, illetve a politikai kultúra növelését. Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára a szeminárium lényegét összefoglalva hangoztatta: semmi sem pótolhatja a nyílt eszmecserét, az őszinte szót, s e viták során nem szentségtörés a kritika sem. Ma, amikor az emberek töprengenek, nem egyszer elbizonytalanodnak, semmi sem lehet fontosabb, mint világosan kijelölni a pártértelmiség feladatát. Hangoztatta, hogy a társadalomépítés azon modellje, amely nálunk is meghonosodott, mára működésképtelenné vált. (folyt.köv.) 1989. április 6., csütörtök 14:43
Vissza »

	Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (2. rész)
A változtatás elkerülhetetlen, s ez nem egyszerűen reformot jelent, hanem átfogó fordulatot, politikai, gazdasági, kulturális, szellemi értelemben egyaránt. Az MSZMP ennek szükségességét felismerte - mondta Barabás János, ugyanakkor kijelentette: a pártnak nincs kész forgatókönyve a fordulatra. Rámutatott: az MSZMP a válságos időszakban igyekszik talpraállni, kezdi újraszervezni saját erőit, hogy a fordulat élére álljon. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalására utalva szólt a többpártrendszer bevezetésének kérdéseiről, emlékeztetve a KB értékelésére: az áttérést politikailag nem lehet, adminisztratív eszközökkel pedig nem kívánja a párt megakadályozni. A Budapesti Pártbizottság titkára elmondta azt is, hogy folyamatban van a történelmi múlt értékelése, a párt hosszú távú stratégiai programjának kidolgozása, illetve az MSZMP teljes szervezeti átépítésének koncepcionális újragondolása. Barabás János a többpártrendszer bevezetésével összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy a politikai kultúra viszonylag alacsony szintje miatt sok, a hatalomért acsarkodó kis párt jellemzi majd a hazai viszonyokat. kifejezte meggyőződését: ,,az MSZMP-n kívül nincs olyan politikai erő a felszínen, amely ugyancsak szocializmust akarna, csak más módon.,, A Budapesti Pártbizottság titkára hangoztatta: az MSZMP meg akarja nyerni a következő választásokat, modern politikai párttá kíván válni, amely meghatározott politikai programért harcol. Fontosnak tartotta, hogy a párt tagjait a program és ne valamiféle elvont világnézeti elkötelezettség szervezze. Az MSZMP egyesült párt - e ténynek a mai körülmények között újra növekszik jelentősége. A tagfelvételi, -toborzási filozófia meghatározásához át kell értékelni a hagyományos osztály-kategóriákat. Az MSZMP a kisemberek pártja kíván lenni, azoké, akik bérből és fizetésből élnek, alkalmazottak, munkások, parasztok, szakértelmiségiek. Gazdasági kérdéseket érintve hangoztatta, hogy a KGST-t csak a nemzetgazdaságok reformjára alapozva lehet működőképessé tenni. (folyt.köv.) 1989. április 6., csütörtök 14:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (3. rész)
Ennek korlátait látva inkább a kétoldalú együttműködések javítását szorgalmazzuk azokkal a szocialista országokkal, amelyek a nemzetgazdaság reformját hozzánk hasonlóan képzelik el, valósítják meg - mondta végezetül Barabás János. A plenáris ülést követően a politikai szekcióban részt vevők véleményt cserélnek egyebek között a szocialista társadalom demokratizálódási folyamatáról, a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a tömegkommunikációs eszközök pártirányításáról, az ideológia formáinak és módszereinek megújításáról, a szocializmus fejlődésében tapasztalható általános törvényszerűségekről és sajátos vonásokról. Egy másik csoportban a tervgazdálkodás és a piac kölcsönhatásait, a tulajdonviszonyok alakulását, az árképzés problémáit tekintik át. A kulturális szekcióban részt vevők megvitatják: milyen szerepet játszanak a művészek a szocializmus szellemi alapjainak megszilárdításában, a társadalom tudatának alakításában. A két főváros vállalatai, szervezetei közötti együttműködés helyzetével, a további fejlődés perspektíváival, feladataival az úgynevezett gyakorlati szekcióban foglalkoznak. A tudományos szemináriumon pénteken folytatják a szekció-megbeszéléseket. (folyt. köv.) 1989. április 6., csütörtök 14:49
Vissza »

	Moszkvai Napok Budapesten - Színházi programok (4. rész)
A Budapesten vendégszereplő Moszkvai Drámai Gogol Színház és az Akadémiai Moszszovjet Színház művészeivel találkoztak az újságírók csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Gogol Színház társulata szerdán és csütörtökön a József Attila Színházban szerepelt Plenzdorf-Prjalkin Legenda a végtelen boldogságról című zenés játékával. Szergej Jasin főrendező, az előadás színreállítója a darabválasztásról elmondta: olyan témát - mi a boldogság általában - próbált meg színpadra vinni, amely minden embert érdekel. Emellett igyekszik keresni a színjátszás azon formáit, amelyek a komplex színház létrehozásához vezetnek. Erre alkalmasnak mutatkoznak a most bemutatotthoz hasonló darabok, amelyekben a színészek énekelnek, táncolnak, sőt hangszeres játékkal is segítik társaikat. Szólt arról is, hogy a Gorkij Színház elsősorban olyan darabokat játszik, amelyeknek középpontjában a morális döntések, a szabadság kérdései állnak. Végül közölte, hogy tervbe vették Spiró György Csirkefej című drámájának bemutatását. Az Akadémiai Moszszovjet Színház pénteken és szombaton este a Thália Színházban játssza Roman Szolncev Fékezés a fellegekben című publicisztikai drámáját. Pavel Homszkij művészeti vezető elmondta, hogy a politikai töltésű darab napjainkban játszódik, és azt mutatja be, miként harcolnak a peresztrojka ellen az átalakítással szembenállók. A szibériai szerző művének sorsa rendkívül hányatott volt. Az író szűkebb pátriájában betiltották színre vitelét. Szolncevet sok támadás érte később is, amikor képviselőjelöltként kívánt indulni a mostani választásokon. Ezt számos hivatalos intézmény igyekezett megakadályozni, ám ez nem sikerült, mert a szerzőt megválasztották képviselőnek. Az 1921-ben alakult Akadémiai Moszszovjet Színházat Homszkij úgy jellemezte, hogy stílusa a Sztanyiszlavszkij és Vahtangov nevével fémjelzett színjátszó iskola ötvözetén alapul. (MTI) 1989. április 6., csütörtök 18:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »