Rendszerváltás és az MTI

	Moszkvai Napok Budapesten (1. rész)
1989. április 5., szerda - A Moszkvai Napok Budapesten elnevezésű rendezvénysorozatra a magyar fővárosba érkezett moszkvai párt- és tanácsi delegáció, Valerij Szajkin, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács elnöke vezetésével szerdán az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyárába látogatott. A küldöttség tagjaival tartott Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendégeket Urszin János, a gyár vezérigazgató-helyettese és Szabó Imre, az IKARUS pártbizottságának titkára fogadta. A delegáció rövid tájékoztatást kapott a gyár életéről, munkájáról, majd felkereste a helyi múzeumot, és meglátogatott több üzemrészt. A nap folyamán a küldöttség ellátogatott a Fővárosi Tanács Városház utcai épületébe is. A delegációt fogadta Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke, aki tájékoztatást adott Budapest életéről, a város terveiről. (folyt. köv.) 1989. április 5., szerda 17:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Moszkvai napok Budapesten (2. rész)
A moszkvai filmművész-delegáció a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal. Rolan Bikov, a küldöttség vezetője beszélt arról, hogy a szovjet filmművészet a változás korát éli; különösen a dokumentumfilm területén zajlik erőteljes megújulás. E műfajt a peresztrojka és a glasznoszty jegyében olykor bátrabb, szókimondóbb fogalmazás jellemzi, mint a megújult szovjet sajtót. Elmondotta azt is, hogy a Budapestre érkezett öt film - amelynek bemutatása megelőzi a moszkvai premiert - csupán ízelítőt nyújt a témaköröket rendkívül széles skálán megújító törekvésekről. Tájékoztatott arról is, hogy stúdiója, a Junoszty első alkalommal hív meg külföldi vendégrendezőt, Erdőss Pál személyében. A sajtótájékoztató vendége volt Mihail Juzovszkij rendező, valamint Sej-haj kutyabaj című filmjének két női főszereplője, Marina Jakovleva és Jelena Szanajeva. A filozofikus mesetörténetet csütörtökön délután 4 órakor láthatják az érdeklődők a Puskin moziban. Jelena Szanajeva - aki két évvel ezelőtt már vendége volt Budapestnek ugyanezen a rendezvényen - meglepetéssel teli örömének adott hangot, hogy nagymértékben megnövekedett a magyar közönség érdeklődése a szovjet filmek iránt. Úgy vélte: a változás a szovjet film megújulásán túl annak is köszönhető, hogy ma már sokkal nagyobb és igényesebb a szűrés a baráti országok filmjeinek átvételekor. Hagyományok és új törekvések címmel hat moszkvai művész alkotásaiból nyílt kiállítás a Budapest Galéria Szabadsajtó úti kiállítótermében. A tárlat résztvevőinek nincs közös programja. Valentyina Apuhtyina fa- és fémkompozícióit a forma, a szín és a tér kölcsönhatásának kutatása jellemzi. Nyikolaj Zseltusko képeinek fő témája az észak-orosz falu. Annamuhamed Zaripov festményeit a keleti művészet ihletése hatja át. Ljudmilla Szosinszkaja plasztikái a szerzőnek a környező világ szépségei iránti rajongásáról tanúskodnak. Larissza Naumova színgazdag festészete az élet örömeit és tragédiáit fogalmazza meg. Viktor Szkalkin művein elsősorban a közhelyek elutasítása érződik. A kiállítás - amelyet Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója és Mihail Ivanov, a Szovjet Képzőművész Szövetség moszkvai szervezetének titkára nyitott meg - április 19-ig tekinthető meg. (folyt.köv.) 1989. április 5., szerda 18:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Moszkvai napok Budapesten (3. rész)
A Moszkvai drámai Gogol Színház a Legenda a végtelen boldogságról című zenés játékot mutatta be a József Attila Színházban. Ulrich Plenzdorf, NDK-beli író darabjához Jurij Prjalkin szerzett zenét. Az előadás a szerelem születésének, elmúlásának és újraéledésének költői megjelenítése. (MTI) 1989. április 5., szerda 18:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »