Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)

1989. március 24., péntek - A Minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós kormányfő beszámolóját a hágai környezetvédelmi konferenciáról.

A kormány áttekintette az Országgyűlés márciusi ülésszakának
tapasztalatait, s meghatározta az ezzel összefüggő tennivalókat.

    A Minisztertanács megtárgyalta a bizalmatlansági és bizalmi
indítvány szabályozásáról szóló törvényjavaslatot.

    A kormány megvitatta az országos közúthálózat fenntartásának és
fejlesztésének lehetőségeit, és elemezte pótlólagos források
bevonásának módját.

    A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett müködő
Tudománypolitikai, valamint Gazdasági Kollégiumot.

(folyt.köv.)


1989. március 24., péntek 18:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Nemzetközi sajtótájékoztató (2. rész)

x x x


Kun Erzsébet és Nagy Attila, az MTI minisztertanácsi tudósítói
jelentik:

    A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő
tájékoztatta a hazai és a külföldi újságirókat a kormány előtt
szereplő napirendi pontokról. Utalt egy korábbi bejelentésére,
miszerint a kormány a jövőben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt
helyez a parlamenti ülésszakra történő felkészülésre, az ott
szerzett tapasztalatok tanulmányozására, az ebből fakadó
következtetések levonására, a feladatok kijelölésére. Az
Országgyülés csütörtökön befejeződött ülésével kapcsolatban a
Minisztertanács úgy ítélte meg, hogy a képviselők egyetértettek az
új alkotmány előterjesztett koncepciójával; a parlamenti vita
elegendő útmutatást ad a kodifikációs munka megkezdéséhez.

    Marosán György emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök a
kormány nevében bejelentette a népszavazás lehetőségének
vizsgálatát. A testület úgy határozott, hogy - a kormányfő
parlamenti igéretének megfelelően - elkészíti, s előreláthatólag
júniusban benyújtja az Országgyűlésnek a bős-nagymarosi beruházás
költségvetési helyzetéről, a vizerőmű-építéssel kapcsolatos
népszavazás feltételeiről, annak nemzetközi és egyéb
összefüggéseiről szóló tájékoztatót. Addig csak olyan munkálatokat
lehet végezni, amelyek nem járnak visszafordíthatatlan változással.
A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a népszavazás jogi
kérdéseit az Igazságügyi Minisztérium irányításával kell rendezni; a
róla szóló törvényjavaslatot pedig az Országgyűlés elé kell
terjeszteni.

    A kormány tárgyalt az autópályahasználati díj bevezetéséről is -
jelentette be Marosán György. Felhívta a figyelmet arra, hogy az
országos közúthálózat műszaki állapota a nyolcvanas évek eleje óta
fokozatosan romlik; a szükös költségvetési források nemcsak a
fejlesztésre, de a karbantartásra sem elegendőek. Ezért a kormány
keresi a lehetőséget a további romlás megakadályozására, ugyanakkor
felvetődött az úgynevezett cimkés autópályahasználati díj
bevezetése. (folyt.köv.)


1989. március 24., péntek 18:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (3. rész)

E pótlólagos forrást - elkülönitett keretként - csak az utak
állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A
testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni
a forgalommal arányos finanszirozást szolgáló útalap létrehozását.

    Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a
Minisztertanács. A Tudományos Kollégium - Pozsgay Imre
államminiszter elnökletével - a kormány tudománypolitikájának
összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a
felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit;
véleményt nyílvánit, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó
kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a
Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek müködése nincs kötött
formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a
miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a
gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés
segítése.

    A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be
a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitünt: olyan
szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely
kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok
kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását,
elősegíti a korszerü technolágiák átadását.

    Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta
a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához
szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is
fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi
szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges
jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az
államélet operativ irányításában, illetve a Parlamentnek valá
alárendeltségét és felelősségét.

    E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár
hangsulyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a
magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette:
bevezetésük feltétele két fontos jogszabály - az
alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és
felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény - módosítása . Ennek
lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s
felelősséggel tartozik az Országgyülésnek is, mint a népszuverenitás
kifejezőjének és megtestesítőjének. (folyt.köv.)


1989. március 24., péntek 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (4.rész)

Az államtitkár ezt követően a tervezet leglényegesebb elemeit
sorolva kiemelte: amennyiben száz képviselő jelzi, hogy nincs
megelégedve a kormány munkájával, bizalmatlansági indítványt
terjeszthet elő. Utalt arra, hogy a kormány ülésén felvetődött: ki
kell mondani, hogy az országgyülési képviselők egyharmada vetheti
fel a bizalmi kérdést, s leghamarabb öt nap múlva, legkésőbb harminc
napon bell meg kell tartani az elképzelések szerint titkos bizalmi
szavazást. Ez vonatkozik a kormány valamelyik tagjával szembeni
indítványra is. Ugyanakkor, amennyiben a kormány úgy érzi, hogy a
testülettel, vagy a miniszterelnök személyével szemben megcsappant a
bizalom, a kormány elnöke is kérhet bizalmi szavazást. Az
Országgyülésnek a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansága az
egész kormányt érinti, s a szavazás eredményétől függően új kormányt
kell választania a törvényhozó testületnek. A választásig - bizonyos
megkötöttségekkel - ügyvívő kormányként müködik az előző. Kormánytag
esetében az új miniszter megválasztásáig az államtitkár látja el a
funkciót. Újdonság, hogy mostantól a miniszter megbizása alapján
miniszterhelyettes is helyet foglalhat az országgyülés ülésszakán az
első padsorban - a miniszter helyetteseként.

    Javaslatként hangzott el a Minisztertanács ülésén, hogy a
kormány felkéri az Országgyülés jogi-, igazgatási és igazságügyi
bizottságát: az igazságügyminiszter helyett terjessze a parlament
elé az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot. (folyt.köv.)


1989. március 24., péntek 18:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (5. rész)

Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A
Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági
indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén
ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt.

    Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi
eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias
Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira.
Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a
köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése -
válaszolta Borics Gyula.

    A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást,
hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az
Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a
bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy
amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a
képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés.

    Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a
miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a Parlament veti fel a
bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a
konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban.
Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják
szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs
megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani - felelte az
államtitkár.

    Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a
parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a
szakminiszterek kiválasztásában.

    Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a
kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van.

    A TV-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az
alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése - amennyiben elfogadják -
a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés ülésein
az államtitkár, vagy az általa megbízott miniszterhelyettes
helyettesíti.

    A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással
kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését
firtatta. (folyt. köv.)


1989. március 24., péntek 19:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (6. rész)

Marosán György válaszában emlékeztetett arra, hogy a
miniszterelnök az Országgyűlésen bejelentéseket tett a vízlépcső
építésével kapcsolatban, s ezeket a bejelentéseket később nem
egészen pontosan idézték, illetve sokan félreértelmezték. A
Minisztertanács pénteki ülésén pontosította és megfogalmazta, hogy a
további munkálatokat illetően visszafordíthatatlan változásokat
kiváltó tevékenységet ne végezzenek. Most Nagymaroson kavicskotrást,
illetve földmunkákat és sziklakitermelést végeznek, azaz
tulajdonképpen az alapozás előkészítése folyik. A kormány ülésén úgy
fogalmaztak: ez a továbbiakban is folytatódhat, de a betonozást nem
lehet elkezdeni. A tervek szerint erre a műveletre a jelenlegi
ütemterv szerint, legkorábban június-júliusban kerülhet sor,
előreláthatólag abban az időben, amikor a Parlament már tárgyalni
fog erről a kérdésről.

    A Magyar Hírlap munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a
héten bejelentett forintleértékelés kapcsán a Magyar Nemzeti Bank és
az árhivatal véleménye eltért egymástól.

    A forint árfolyamát a nemzetközi pénzpiaci mozgások határozzák
meg. Ennek figyelemmel kísérése a Magyar Nemzeti Bank feladata, és
az elnök feladatkörébe tartozik, hogy a szükséges következtetéseket
levonja. A nemzeti valuták árfolyamának változtatása igen
körültekintő döntést igényel, hiszen ez a lépés jelentősen
befolyásolja az adott ország pénzügyi, gazdasági helyzetét.
Mindezeket figyelembe véve a kormány a múlt év júliusában tárgyalt a
konvertibilis valuták forintárfolyamának megállapítási rendjéről.
Felhatalmazta a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy az 5 százaléknál
nem magasabb árfolyamváltoztatásra vonatkozó döntést saját
hatáskörében meghozhatja. Ezt előzetesen csak a Minisztertanács
elnökének kell tudomására hoznia. A mostani leértékelés is eszerint
történt - mondotta a szóvivő.

    A UPI tudósítója arról tudakozódott, hogy a népszavazásról szóló
törvényjavaslatot mikor terjesztik a Parlament elé.

    A népszavazásról szóló törvényjavaslat és a bős-nagymarosi
vízlépcső ügyében tartandó esetleges népszavazás kérdése egyidőben
kerül a Parlament elé. Az Országgyűlés idei munkaterve szerint erről
a témáról júniusban tárgyalnak a törvényhozók - mondotta Marosán
György.

    A Népszabadság munkatársa megkérdezte: mi a kormány véleménye a
koncepciós perek felülvizsgálatával megbízott testületről, illetve
az egyik társelnök kinevezéséről. Czinner Tibor illetékességét
ugyanis - mint a kérdező mondta: kétségbevonta. (folyt. köv.)


1989. március 24., péntek 19:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (7. rész)

A Belügyminisztériumtól kapott hivatalos tájékoztatás szerint az
1980-as évek elején a minisztérium történetét oktatási célból
kutatócsoport kezdte feldolgozni. Ennek munkájába, mint a
népbíróságok sokrétű tevékenységének egyik legismertebb hazai
kutatója szakértőként, lektorként, valamint történészként időszakos
közreműködésre kapott felkérést Czinner Tibor. Az 1945 és 1949
tavasza közötti periódusról készült összeállításról konzultált az
MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetével is. Az az
állítás, hogy ezért a kivételezett történésznek súlyos árat kellett
fizetnie, tulajdonképpen tudatosan terjesztett rágalom. A kormány
szerint Czinner Tibor erkölcsileg feddhetetlen. A politikai perek
történetének feltárása terén folytatott széles körű tevékenysége,
valamint az erre épülő úttörő jellegű tudományos munkássága
alkalmassá teszi arra, hogy a feltehetően koncepciós elemeket is
tartalmazó bűnpereket feltáró történész bizottságot vezesse -
mutatott rá a kormány szóvivője.

    A Dunántúli Napló munkatársa felvetette: indokoltnak tartja-e a
kormány ilyen rövid autópályaszakaszra a használati díj bevezetését?

    Válaszában Marosán György kifejtette: az autóutak és az
autópályák fejlesztésére, fenntartására valamiképpen pótlólagos
forrást kell teremteni. A Minisztertanács pénteki ülésének vitáján
mérlegelték az autópályahasználati-díjon belüli különféle
megoldásokat, az úgynevezett kapus-, vagy a cédulás rendszer
alkalmazását. Végül is erről döntés nem született, arról viszont
igen, hogy a témát rövid időn belül újra a kormány elé kell
terjeszteni.
(folyt.köv.)


1989. március 24., péntek 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (8. rész)

A BBC tudósítója megkérdezte: amennyiben újra felvetődik a
népszavazás kérdése a Bős-nagymarosi vízlépcső építésével
kapcsolatban, a kormány újra befolyásolni kívánja-e a párttag
képviselőket az állásfoglalásukban.

    Marosán György elmondotta: az a törvényjavaslat, amely várhatóan
júniusban kerül az Országgyűlés elé, úgy szól, hogy 50 ezer aláírás
esetén a Parlamentnek kell véleményt nyilvánítania arról: kiírja-e a
népszavazást. De ha 100 vagy 120 ezer aláírást gyűjtenek össze,
akkor kötelezően ki kell írni a népszavazást. Ez új helyzet
októberhez képest, és ezt a kormánynak is tekintetbe kell vennie.

    A Reuter tudósítója arról tudakozódott, hogy Nagy Imre
temetésének időpontjáról a kormány mikor döntött.

    Ezt a döntést nem a kormány, hanem a hozzátartozók hozták meg -
hangsúlyozta a szóvivő. A kormányt ebben a kérdésben az vezeti, hogy
minél zavarmentesebbé és könnyebbé tegye ennek a problémának a
megoldását - mondta a szóvivő.

    A külföldiek valutában fizetik az autópálya-használati díjat? -
kérdezte az Austria Press tudósítója.

    Marosán György elmondotta: ez attól függ, hogy a kapus vagy a
címkés típusú rendszert vezetik-e be, a kormány egyébként egy
hónapon belül dönt erről a kérdésről.

    A Figyelő munkatársa megkérdezte: mekkora népgazdasági kár
keletkezik amiatt, hogy a forgalom jelentős része ki fog szorulni a
rosszabb minőségű mellékutakra.

    Ilyen felmérések nem készűltek, de ez attól is függ, hogy az
autópályahasználati díjat milyen összegben állapítják meg. A tervek
szerint ez 600 forint lesz, ami nagyjából egy tankolásnyi költséget
jelent, s ha valaki négyszer-ötször használja az autópályát, akkor
ez a kiadás időben, üzemanyag-megtakarításban megtérül számára -
mondotta a szóvivő. (MTI)


1989. március 24., péntek 19:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD