Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Március 15-i ünnepségek (1. rész) - Koszorúzások (1. rész)

1989. március 15., szerda - Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén márciusi 15-e immár pirosbetűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségéért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképppen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre.

Szerdán reggel Budapesten a nemzeti színű zászlókkal díszített
Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval
felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor
felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad
parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brunónak, az
Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák
sorfala előtt.

    A Himnusz elhangzása után az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az
emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F.
Brunó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke
koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A
Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és
Medgyessy Péter elnökhelyettes hajtott fejet a Magyar Hősök
Emlékműve előtt.

    A kosszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével
ért véget.

    Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzeti
színű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák
álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti
eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál
az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, a
Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter.

    Az ünnepség végén a Szózat csendült fel.

    A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami
és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a
budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. (folyt.)


1989. március 15., szerda 11:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (2. rész)

Az MSZMP, a Hazafias Népfront és a KISZ által közösen szervezett
Múzeum kerti nagygyűlésre indulók csoportjai szerdán reggel a
főváros három helyszínén gyülekeztek: a Bem téren, a Batthyány
örökmécsesnél és a Petőfi szobornál. Mindhárom helyen koszorúzást is
tartottak.

    A Bem szobornál a HNF, az MSZMP, a független kisgazdapárt, a
KISZ, több budai kerületi tanács és a fegyveres erők kerületi
képviselői és a lengyel nagykövetség munkatársai helyzeték el a
megemlékezés virágait. Ünnepi beszédet az MSZMP és a független
kisgazdapárt kerületi titkárai mondtak.

    A Batthyány örökmécsesnél az MSZMP V. és XIII. kerületi
bizottságai, az állami és társadalmi szervek képviselői, valamint a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Münnich Ferenc Társaság is
koszorúzott.

    A Petőfi szobornál tartott megemlékezésen több ezer résztvevő
előtt Hegedűs D. Géza színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd az
MSZMP, a HNF és a KISZ Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a
fegyveres testületek képviselői, valamint a Magyarországi Cigányok
Demokratikus Szövetsége, a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetség
és az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai koszorúztak.
(folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 11:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (3. rész) - Nagygyűlés a Múzeumkertben (1. rész)

A Nemzeti Múzeum oszlopait átfogó hatalmas kokárda; a múzeum
főlépcsőjét lezáró fal tetején lobogó láng; magasba emelkedő
transzparensek több tízezernyi ember a Magyar Nemzeti Múzeum előtt -
az idei múzeumkerti nagygyűlés méreteiben minden eddigit felülmúlt
és programjában is eltért a megszokottól.

    A nagygyűlés kezdete előtt néhány perccel a rendező szervek - a
Hazafias Népfront, az MSZMP és a KISZ - nevében köszöntötték az
ünneplők sokaságát és tájékoztatták a nagygyűlés eseményeiről. A
magasba emelkedő transzparensek hirdették: Március 15-e az egész
nemzeté
, A magyar név megint szép lesz
, Demokratikus
szocializmust
, Teljesítő gazdaságot
, Piacgazdaságot, szociális
biztonságot
, Az oktatás jelene az ország jövője
, Pályát nem lehet
az utcán kezdeni
, Szabad állampolgárt szolgáló államot
, Együtt a
nemzet felemelkedéséért
, Európához tartozunk


    A nagygyűlés kezdetén - 11 órakor - harang kondult. A múzeum
oszlopai között díszegyenruhás katonák sorakoztak fel, kezükben a
nemzeti színű lobogóval. Fanfárok hangja harsant, szólítva az
elnökséget, amelynek soraiban ott voltak a Hazafias Népfront, a
Magyar Szocialista Munkáspárt, a független kisgazdapárt, a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom, a
Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyarországi egyházak, a fegyveres
erők és testületek, valamaint a Petőfi Társaság képviselői. 1848-as
honvédattilába öltözött fiatalok a múzeum lépcsőin - a közönség
tapsa közepette - a ma honvédeinek adták át a szabadságharc
zászlaját. A fehér alapon piros-zöld farkasfogakkal keretezett,
közepén Kossuth-címerrel díszített lobogót a Himnusz hangjaira
vonták fel.

    Ezt követően Huszár István, a Hazafias Népfront Országos
Tanácsának főtitkára, a nagygyűlés elnöke ünnepi megnyitójában a
legszebb nemzeti ünnepnek nevezve március 15-ét, köszöntötte a
nagygyűlés minden résztvevőjét, a hazánkban és Magyarország határain
túl élő magyarokat, a dunamenti népeket, mindazokat, akik 141 évvel
ezelőtt és azóta is összefogva küzdöttek szabadságukért. Mint
mondotta: ezen a napon nemcsak meghajtjuk zászlainkat a nagy elődök,
a XIX. század reformnemzedéke, a márciusi ifjak, a szabadságharc
hőseinek, mártírjainak emléke előtt, hanem tanulunk is eszméikből,
tetteikből, mert valljuk, hogy mint annyi mást, a szabadságot is
tanulnia és gyakorolnia kell minden nemzedéknek. A szabadság
tankönyve pedig a történelem. Hangsúlyozta: az 1848-49-es magyar
társadalmi forradalom vezető gárdáját a történelmi tisztánlátás és a
cselekvés emelte naggyá. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 14:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (4. rész) - Nagygyűlés a Múzeumkertben (2. rész)

Az örök emberi szabadságvágyban és a nagy francia forradalom
tanulságaiban gyökerező eszméikről Petőfi Sándor szavaival szólt: a
világszellem ma is lépni akar és lépni fog. S a mai magyar
társadalomban kiváltképpen igaz, hogy a továbblépéshez tiszta
eszmék, igazán reális programok és becsületes, az egész nép érdekét
szolgáló cselekedetek kellenek.

    Huszár István megnyitó szavai után a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom nevében Ruttner György,
az elnökség tagja lépett a mikrofonhoz. Hangoztatta: a
szociáldemokrata párt és ifjúsági mozgalom képviselői azért vesznek
részt ezen a nagygyűlésen, mert március 15-ét olyan szent ünnepnek
tartják, amelyen együtt kell ünnepelni. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy a szociáldemokrácia együtt menetelne a Magyar Szocialista
Munkáspárttal. Nem kívánnak osztozni abban a felelősségben sem -
mondotta -, hogy évtizedekig a társadalomnak sem volt lehetősége
ezen a napon szabadon ünnepelni.

    A továbbiakban idézte és elemezte az 1848 március 14-én, az
ellenzéki körben elhangzott határozati javaslatot: a gazdasági
viszonyok átalakultak, az idő átugrotta azokat a társadalmi és
politikai intézményeket, amelyek egy korábbi gazdasági rendre
épültek. A közvélemény megmozdult, mert voltak, akik tudták, mások
inkább csak érezték, hogy az új gazdasági rend új társadalmi
viszonyok lehetőségét teremtette meg. A változás feltételeinek
felismerése a létező állapot megváltoztatásáért való harcra készteti
a változásban érdekelt rétegeket. Azok a rétegek pedig, amelyeknek
léte vagy inkább jóléte az előző gazdasági rendhez, annak
intézményeihez kapcsolódik, a megérett eszmékkel szemben védekeznek,
s ehhez a kezükben lévő hatalmi eszközöket is használják.

    Ha az önkifejezést keresők saját érdekeik iránt közömbösek,
akkor a változás igénye gyengébb és az ellenállás könnyebb -
hangsúlyozta. Így hosszabb idő kell, míg a gazdasági feltételek
kényszerítő ereje a tudatosítás, a propaganda megteremti a megfelelő
közvéleményt az átalakuláshoz. Az érdekelt rétegek megvitatják,
értékelik, végül megértik az új idők követelését. Egyetértenek
abban, hogy a létező állapot tovább nem maradhat, a fejlődő élet
megköveteli a cselekedeteket, mert az eszmék megértek. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 14:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (5. rész) - Nagygyűlés a Múzeumkertben (3. rész)

Rövid úton és haladéktalanul politikai formába kell önteni a
megérett szükségleteket. A hatalom birtokosai már kimerítettékk a
szavakkal, közigazgatási eszközökkel, a hallgatással vagy
elhallgatással való ellenállást. Ha egyes engedményekkel, apró
eltorzító reformokkal nem sikerül határt szabni a folyamatoknak,
akkor a nyílt ellenállás elkerülhetetlenné válik. A történelmi
menetrendnek ebbe a szakaszába érkezett el Magyarország 1848
márciusában - emlékeztett, majd Arany Jánostól idézte a változás
szükségességét megfogalmazó, illetve a méltóságteljes ünneplésre
intő szavakat. Végezetűl rámutatott: ,,A mi feladatunk ma
dicsőséggel emlékezni a márciusi magyarokra, akik együtt kiáltották
az akkori világ haladó népeivel a jelszót, majd életükkel
pecsételték meg az emberiség legszentebb elveit: szabadság,
egyenlőség, testvériség - vagy a halál
,,

    A független kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök
szólt a jelenlévőkhöz. - Ma nagy napot ünneplünk, tekintet nélkül
pártokra, társadalmi szervezetekre, vallásfelekezetekre - mondta
bevezetőben, majd 1848 március 15-e általános politikai tanulságára
utalva feltette a kérdést: mit tehetünk mi, késői utódok?
    Válasza az volt: követjük a dicső hősök, a szabadsághősök
tanítását, köszönjük nekik nemzeti történelmünknek ezt a felemelő
eseményét és amint legnagyobbjuk, Petőfi Sándor megjósolta,
sírjaiknál leborulunk, áldó imádság mellett mondjuk el szent
neveiket. Ehhez kapcsoljuk a szeretetet, a lélek felszabadulását, a
szabadságban való hitet, a másik ember jogának elismerését, amely az
emberi lélek legősibb ösztönének, a szabadságvágynak a jelképe.
Annak a vágynak kifejezése, hogy az ember, a család a maga egyéni
hajlamai szerint élhessen országunk határain belül és azokon kívül.

    Kiemelte: 1848 március 15-ének üzenete egyaránt szól a hatalom
birtokosainak, szól a szerveződő pártoknak és a létező független
szervezeteknek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi
demokrácia megvalósítása. 40 év után végre szabad, méltóságteljes,
tiszta ünneplésben kapcsolódhat össze a nemzet, abban a hitben és
reményben, hogy minden becsületes magyar állampolgár számára
küzdelmes, nehéz munkával ugyan, de egyenlő jogokat és
életszínvonalat tudunk biztosítani - mondotta egyebek között Vörös
Vince.

    Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának
tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. (folyt. köv.)


1989. március 15., szerda 14:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (6. rész) - Nagygyűlés - Nyers (1. rész)

- Honfitársak, barátaim


Egybegyűltünk, hogy tisztelegjünk 1848 március 15-ének
évfordulóján, hogy hitet tegyünk: a márciusi eszmék élnek és élni
fognak a holnapi Magyarországon. A dicső napot most új fény, a
politikai megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk
egészéhez, annak minden részéhez. Mostantól kezdve azon leszünk,
hogy március 15-e ne elkülönítő, hanem közmegegyezést formáló
erőként munkáljon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös
felelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás,
a felvilágosult nemzeti gondolkodás hívei.

    Velünk együtt milliók ünnepelnek és emlékeznek ma városokban és
községekben, Dunán innen és Dunán túl, Magyarország minden részében.
A nemzet emlékezésének az érhálózata fut össze itt, az ország
szívében, a főváros történelmi színhelyén, a Nemzeti Múzeumnál,
Petőfi, Kossuth és Bem tábornok szobránál. Minden egyes megemlékezés
közös irányba mutat: szembesít bennünket nemzeti létünk nagy
kérdéseivel, történelmünk tanulságaival, honi viszonyaink mai
állapotával, a világban való helyünkkel, az értékeinkkel éppen úgy,
mint a gyengéinkkel. Arra int bennünket: tanulnunk kell a világtól,
szót kell érteni egymással is azért, hogy nemzetként jobban
boldoguljunk. Tanulnunk kell a történelmi múltból és a közelmúltból
is úgy, hogy látásunk tisztuljon, el ne tévedjünk saját történelmünk
zavaraiban.

    1848 tavasza a népek ébredését hozta magával Európa nagy
részében. Népfelkelés, forradalom söpört végig a kontinensen:
Velencében, Rómában, Milánóban éppen úgy, mint Párizsban és Bécsben,
úgyszintén Berlinben és Prágában, színre léptek a márciusi ifjak itt
Pesten, és az országgyűlési reformerek ott Pozsonyban. A népfelség
eszméje hozta lázba akkor a tömegeket, alkotmányosságot akartak,
népjólétet és nemzeti kultúrát, önkormányzatot és állampolgári
jogokat. Rövid fellángolása volt ez akkor a szabadságvágynak, az
önkényuralom nemcsak nálunk, hamarosan mindenütt elnyomta a
népakaratot, jeléül annak, hogy az egyes nemzet sorsa akkor is
összefonódott, összekapcsolódott más nemzetek sorsával.

    A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nemzedék
örökölt, mi valamennyien. Hazánkban a néphatalmat új módon, jobban
és teljesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi
eszmék iránytmutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanultuk,
hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert
az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá
merevedhet. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 14:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (7. rész) - Nagygyűlés - Nyers (2)

A népfelség elvét a szabad választásokon alapuló képviseleti
demokrácia képes igazán megvalósítani a mai Magyarországon, ezen az
alapon működhet igazán felelős kormányzat. Ez felel meg a nemzeti
érdeknek, ez úton lehet a szocializmus eszméit is legjobban
alkalmazni honi viszonyainkra. Ma már nem idegenkedünk a
sokféleségtől a politikában sem. Igazat mondott Wesselényi a
reformkorban: ,,Ugyanazon célra több utak is vezetnek,,. A mi elvünk
és gyakorlatunk is ez lehet.

    Március figyelmeztetése intő számunkra ma is: a nemzeti lét csak
vegetál, ha nem alapozódik a függetlenség elvére, ha külső befolyás
nyomja el a többség akaratát, vagy ha külső nyomástól válik
akaratgyengévé a honi kormányzás. Történelmünk arra tanít, hogy a
nemzeti függetlenség nem függhet a körülményektől, az önmagában vett
érték és a hiányát nem menthetik a körülmények. Súlyosan
megszenvedtük azt, amikor az ország sorsát egykor Bécsből intézték,
vesztes háborúba sodortattunk általa. Megszenvedtük azt, mikor
Berlin egykori urai sugároztak agresszív befolyást a Szovjetuniótól
rettegő, akaratgyenge Horthy-kormányzatra, így sodródtunk bele a
második világháborúba. Megszenvedtük azt is, amikor 1948 és 1956
között Moszkvából távvezérelték a magyar politikát, s azt is, amikor
1968 után a brezsnyevi Szovjetunió a reform-ellenességet sugározta
szerteszét Kelet-Európában, megbénítani igyekezvén az önálló irányt
vett magyar reformpolitikát.

    A nemzeti függetlenségről sohasem gondolkodhatunk másként, mint
Kossuth Lajos, aki így figyelmeztetett: ,,Ha a kisebb nemzetek a
nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvatnak, Európában nem
lesz szabadság.,, De az óvás, a védelem önmagában kevés. Pillanatra
sem feledhetjük kelet-középeurópai kötelességünket és
felelősségünket, nem szűnhetünk meg együttérezni a határokon túl élő
magyarsággal. Ugyanakkor jövőnket a nemzetek közösségében
gondolkodva építhetjük sikeresen.

    Azt sem feledhetjük, hogy a politika, a gazdaság, a műveltség
édestestvérek a nemzeti létezésben, sorsuk egymáshoz kötődik. Vagy
előrehaladást mutatnak, vagy egyhelyben topogást, de mindig együtt
vannak, és csak együtt boldogulhatnak a korszerűsödés útján. A
politikai cél nem versenghet a gazdasági céllal, egyik sem előbbre
való a másiknál, de egyik sem hátrébb való, mint a másik, s
mindkettő függő viszonyban van a műveltséggel. A három nyomvonalon
együtt juthatunk előre. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 14:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (8. rész) - Nagygyűlés - Nyers (3)

Mostani megújulásunkat - a törvényhozást, a cselekvést és a
gondolatformálást - egyidőben, egymáshoz kapcsolódva kell
végbevinnünk az országgyűlésben és az önkormányzatokban, de a
gyárakban és a földeken is, az iskolákban és a műveltség házaiban.
Akkor lesz, akkor lehet osztályrészünk a siker, ha demokratikus
politikánkból gazdasági erőforrást is nyerünk, ha gazdaságunk
haladását politikai üggyé tesszük, ha művelődésügyünket pedig a
felvilágosult politika és a modern gazdaság táptalajaként
hasznosítjuk.

    Mai reformpolitikánkkal új utat vágunk a történelmi magyar jövő
felé, számolva azzal, hogy az úttörés során sok-sok nehézséggel kell
megbírkózni. Erős lélekre van szükségünk, jó politizálásra ahhoz,
hogy az érdekek és a nézetek sokféleségéből egyirányú cselekvés
formálódhasson. Fel kell ismernünk, hogy sok mindenben nem léptünk
még igazában a boldogulás útjára, még a válságok buktatóin
igyekszünk átjutni, a bürokrácia bozótján is át kell küzdeni
magunkat, hogy odajuthassunk.

    Mindez vitával jár, vitát igényel politikáról, társadalomról. A
felelős vita meggyőződésünk szerint előrevisz, de vigyázzunk, hogy
ne váljék viszálykodássá, célja és értelme a közjó keresése legyen.
A reformok politikája nemzetünk fejlődésének a hajtóereje ma, és még
sokáig az lesz. Sokáig, mert sok a tennivaló, mert végesek, nem
határtalanok a lehetőségek, mert igazán szabadok ezután is csak az
idő kiterjedésében, a jövő formálásában lehetünk. Hosszú
reformmenetelésre kell tehát készülnünk, elindulni is újabb
reformokkal tudunk, ezek azonban gyakran úgy szolgálják a jövőt,
hogy egyúttal megzavarják a mindennapokat. Így is vállalnunk kell
ezt az ügyet, ami hitünk szerint jóra vezet. De közben az adott
valóságot sem téveszthetjük szem elől, az ország szekerének
egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy előrehaladhassunk. A reformok
útjára lépni és ott szüntelen új vállalkozásba fogni nem lehet a
reformerek élcsapata nélkül, a veszélyektől és zavaroktól megóvni
magunkat viszont nem tudnánk a reálpolitikusok derékhada nélkül. A
reformkezdeményezés és a reálpolitika ötvözete a legjobb megoldás
akkor, ha a megújulás hajtóerői már működnek a társadalomban. Ilyen
helyzet van manapság Magyarországon. Becsüljük hát ennek a sajátos
ötvözetnek mind a két alkotóelemét.

    Fogadjuk meg Széchenyi egykori tanácsát a reformerek okulására:
,,Mindig tudni, mikor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni, s
mikor horgonyt vetni,,. Haladjunk most felhúzott vitorlával, mert
ennek van itt az ideje, közben vigyázzunk arra is, hogy hajónk jól
feküdjön a vizen és jól vegye a kanyarokat. (f.k.)


1989. március 15., szerda 14:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (9. rész) - Nagygyűlés - Nyers (4)

És minél többen legyünk, akik a jót akarjuk, akik a küzdést is
vállaljuk érte


    A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány együttműködésre,
szövetségre hívja a magyar haladás minden hívét és támogatóját.

    Együttműködésre a válság elhárításáért


    Együttműködésre a távlatos reformok sikerre viteléért


    Együttműködésre a gazdasági és társadalmi fellendülésért


    Együttműködésre a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus
szocializmusért


    Vállaljuk tiszta szívvel a márciusi örökséget
Éltesse azt a
szív, a gondolat és a tettek sokasága - zárta ünnepi beszédét Nyers
Rezső.

    A nagygyűlés végén felcsendült a Szózat, majd a Hazafias
Népfront, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a független kisgazdapárt,
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom, a Magyar
Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a
Római Katolikus Egyház, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa,
a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a fegyveres erők és testületek,
a Münnich Ferenc Társaság, a Petőfi Társaság és az Eötvös Loránd
Tudományegyetem vezetői képviselői megkoszorúzták a Múzeumkertben
lévő emléktáblát. Elhelyezték a megemlékezés virágait a főváros és
Pest megye lakói is. A nagygyűlést követően az érdeklődők sokasága
átvonult a Petőfi szoborhoz. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 14:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (10. rész) - A független szervezetek rendezvénye a Petőfi szobornál

Tizenkét órára, a déli harangszóra a Március 15-e tér, az
Erzsébet híd pesti hídfője és a Duna korzó zsúfolásig megtelt az
ünneplőkkel, akik a 31 független szervezet megemlékezésére jöttek a
Petőfi szoborhoz.

    A harangszót követően a tömeg elénekelte a Himnuszt. A magyar
reformkor és a szabadságharc nagy alakjainak, köztük Petőfi
Sándornak, Széchenyi Istvánnak a szavait idézte az ünnepi beszédben
Filó Sarolta színművész. A nemzet fejlődéséhez hozzájáruló célok
1848-49-ben hasonlóak voltak a ma demokratikus Magyarországának
megteremtésére kitűző feladatokhoz. Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky
Endre Baráti Társaság elnöke, a társaság névadóját idézte többek
között, aki 1931-ben mondott ugyanitt beszédet. Mécs Imre, a
Történelmi Igazságtétel Bizottság képviseletében rámutatott arra,
hogy a fiatalság igazságos célja érdekében mindig hangot tudott adni
békés demonstrációval forradalmi lendületének. Arra a kérdésre
válaszolva, hogy miért nem ünneplik együtt a hazai politikai erők,
csoportosulások, pártok és mozgalmak március 15-ét, így fogalmazott:
,,külön ünnepelünk, de nem egymás ellen,,.

    A beszédeket követően az ünneplő tömeg nemzeti színű zászlók
alatt a Szabadság térre vonult. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 15:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (11. rész) - Független szervezetek (2)

A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több
tízezren érkeztek a Szabadság térre.

    A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi
György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt
12 pontot.

    Mit kíván a Magyar Nemzet? Szabad, független demokratikus
Magyarországot
- olvasható a felhívás elején. Megfogalmazzák a
követelmények között a valódi népképviseletet és többpártrendszert,
a választások szabadságát és tisztaságát; az emberi jogok
érvényesülését és a bírói függetlenséget, valamint a rendőrállam
helyett jogállamot. Követelik a szólás-, sajtó-, lelkiismereti és
oktatási szabadságot, a hírközlés állami monopóliumának
felszámolását és az Állami Egyházügyi Hivatal feloszlatását. Az
érdekvédelem, a követelés és a szolidarítás szabadságát ne
korlátozzák, jogot a sztrájkra
- mondják ki majd a méltányos
közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését, az egyéni
és csoportos kiváltságok megszüntetését, az emberhez méltó élet
alapfeltételeinek megadását sürgetik. Szerepel az ésszerű
gazdálkodás, a működő piac, s a tulajdonformák egyenjogúsága, amihez
hozzátették: állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító
nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok
támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság
megsarcolásának. Igénylik a bürokrácia és az erőszakapparátus
leépítését, a Munkásőrség és az Ifjúgárda feloszlatását, Kelet- és
Közép-Európa népeinek szabadságot és önrendelkezést, s azt, hogy
szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.
Semleges, független Magyarországot kívánnak, a szovjet csapatok
kivonását hazánk területéről, s november 7. törlését a magyar
ünnepek sorából. A kormány lépjen fel a nemzetközi fórumokon a
magyar kisebbségek védelmében, szűnjék meg a rendőri szemlélet és a
jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében; felelős
kisebbségi és menekültpolitikát szorgalmaznak, s azt is
megfogalmazták, hogy a történelemhamisításnak véget kell vetni, a
nemzetnek vissza kell adni címerét, s általában nemzeti önbecsülést
követelnek. Igazságot 56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak
és nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át - ezzel fejeződik be a
független szervezetek 12 pontja. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 15:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (12. rész) - Független szervezetek (3)

Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének
tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai
szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar
Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is
érvényesíteni kívánják. Önálló műsorokat követelnek a független
pártoknak, mozgalmaknak és szakszervezeteknek.

    Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar
televízió
fölíratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a
televízió jelképes elfoglalását. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 15:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (13. rész) - Független szervezetek (4. rész)

A Szabadság térről a tömeg egy része közvetlenül a Kossuth térre
ment. Mások előbb a Batthyány-örökmécseshez vonultak, ahol
nemzetiszínű, Kossuth-címeres zászlók díszsorfala között elhelyezték
az emlékezés, a kegyelet virágait.

    A különböző szervezetek nevét és jelszavait hirdető
transzparenseket magasra emelve, folyamatosan érkeztek a
Kossuth-térre az ünneplő csoportok. Elénekelték a Himnuszt, majd
félperces némasággal, meghajtott zászlókkal emlékeztek meg azokról,
akik 1956. október 25-én vesztették életüket a Kossuth téren.

    Ezután Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének
képviselője tartott beszédet. Kétségét hangoztatta a hatalom
őszinteségét illetően, és ezzel indokolta, hogy a FIDESZ nem volt
hajlandó a közös ünneplésre. ,,Mi csak magunkban bízhatunk. Abban
hiszek, hogy közös akarattal, képesek vagyunk békés úton
visszavezetni Magyarországot 1848 eszményeihez,, - mondta. Követelte
egyebek között a szabad választásokat, az egyenlő gazdasági és jogi
feltételek megteremtését a politikai szervezetek működéséhez, a
Munkásőrség feloszlatását.

    A másik Kossuth-téri szónok Kis János, a Szabad Demokraták
Szövetségének képviselője volt. ,,Békés átmenetet akarunk, nem újabb
nemzeti katasztrófát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be,, -
hangoztatta. Szerinte a válságból csak nemzeti összefogással
lábolhat ki az ország. Szorgalmazta, hogy előbb teremtsék meg ,,a
demokratikus pártok és mozgalmak koalícióját, hogy az MSZMP-nek
erős, megkerülhetetlen vetélytársa és tárgyalófele legyen,,. A Kis
János beszédét záró jelszót - Szabadságot, demokráciát
- hosszasan
skandálta a tömeg.

    A beszédek után - azok nevében és azok helyett, akik nem
ünnepelhetik szabadon március 15-ét - a jelenlévők elénekelték a
Székely-himnuszt. A Kossuth-téri megemlékezés a Szózattal zárult.
Ezután a menet - az Alkotmány utca, a Bajcsy-Zsilinszky út, a
Szent-István körút és a Margit-híd érintésével - elindult a Bem tér
felé. (folyt. köv.)


1989. március 15., szerda 16:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (14. rész) - független szervezetek (5. rész)

A Bem szobornál a Független Kisazdapárt képviselői felolvasták a
március 15-ét, illetve a forradalomra emlékező magyarságot üdvözlő
külföldi szervezetek táviratait. Így a Lengyel-Magyar Szolidaritási
Bizottságét, a Lengyel Független Diákmozgalomét, a Szolidaritás
szakszervezetét, valamint az Észt Népfront, az Ukrajnai Demokratikus
Unió és a Charta 77 köszöntő sorait.

    A Független Kisgazdapárt nevében Bába Iván üdvözölte az
egybegyülteket. Beszédében a közép-kelet-európai népeknek - a közös
történelem során kovácsolódott - összetartozását hangsúlyozta, s a
történelmi tapasztalatokra utalva kijelentette: a régió népeinek
együtt kell küzdeniük a jelenlegi politikai, gazdasági és erkölcsi
válságból való kilábalásért.

    Fónay Jenő - aki a Politikai Foglyok Szövetsége nevében szólalt
fel - az 1956 utáni ítéletekre emlékeztetett. A megbékélés, a
közmegegyezés - melyet az egész magyar társadalom kíván - nem
képzelhető el az 1956-ban történtek tisztázása és az igazságtétel
nélkül - hangsúlyozta a szónok.

    A megemlékezés a Bem szobornál a Himnusz és a székely himnusz
eléneklésével zárult. Ezt követően a felvonulók lerótták
tiszteletüket a Batthyány téri Kölcsey szobornál, elhelyezve az
emlékezés virágait és koszorúit.

    A független szervezetek március 15-i ünnepsége Budán a Várban a
Magyar Demokrata Fórum budai szervezeteinek fáklyás felvonulásával
folytatódott. A résztvevők megkoszorúzták az egykori börtönépületben
Kossuth Lajos és Táncsics Mihály emléktábláját, ahol Pálmány Béla,
az MDF országos választmányának tagja emlékezett meg Kossuthról és
Táncsicsról, valamint a politikai foglyokról. (folyt.köv.)


1989. március 15., szerda 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Március 15-i ünnepségek (15. rész) - független szervezetek (6. rész)

A Magyar Demokrata Fórum budai szervezetei a Táncsics szobortól
a Dísz térre vonultak, ahol ünnepi műsor köszöntötte a jelenlévőket.
Az ünnepi szónok, Kulin Ferenc, a Magyar Demokrata Fórum
elnökségének tagja többek között hangsúlyozta: március 15-e példája
éppen arra tanít, hogy a reformokat érlelő hosszú folyamat
eredményeit csak egy forradalom szentesítheti. Az 1848-as forradalom
arról győz meg, hogy eljön az a nap, amikor el kell válnia a jónak a
rossztól, az életképesnek az életképtelentől, s amikor minden
igazságtalanság, mindenfajta politikai erkölcstelenség és az
előrehaladás minden akadálya törvényen kívül helyeztetik. Az igazi
forradalom évtizedekig érlelődik a lelkekben, s ami ebből a
politikai élet felszínére tör, az az összegezés - mondotta.

    A Disz-téri honvéd emlékművet megkoszoruzták a budai MFD
-szervezetek képviselői. Az ünnepi műsorra közben odaérkeztek a
fiatal Demokraták Szövetségének és a Szabad Demokraták Szövetségének
tagjai, akik a Roosevelt téren gyülekeztek és fáklyás menettel
jöttek a Lánc hídon át Budára.

    Az SZDSZ és a FIDESZ fáklyás felvonulóinak gyülekező helyén, az
Eötvös szobornál Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívő testületének
tagja mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: az új
szervezeteknek ideje lenne felhagyniuk az ellenségeskedésekkel, hogy
felkészüljenek az építésre. Kiemelte: a független szervezetek célja
az alkotmányos demokrácia és a nemzeti függetlenség.

    Magyarország március 15-én, a 141 évvel ezelőtti nap történelmi
örökségéhez máltóan, békésen ünnepelt. (MTI)


1989. március 15., szerda 20:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD