|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (1. rész)
|
1989. március 13., hétfő - Az MSZMP egyelőre maradjon a munkahelyeken. Nem a munkahelyről való kivonulás, hanem a bentmaradás stratégiájára van szükség. A pártszervezet úgy épüljön be a vállalati-intézményi mechanizmusba, hogy képviselőjének jelenléte természetes legyen - foglalt állást hétfői kibővített ülésén az MSZMP Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson - amelyen Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökölt - részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A testület Jassó Mihály előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság március 7-ei üléséről. Ezt követően a pártbizottság Steiner Arnold titkár előterjesztésében - a pártviták nyomán - megvitatta és elfogadta a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól szóló előterjesztést, és állástfoglalt a politikai rendszer reformjának néhány kérdésében.
A testületi ülésen tizenöten fejtették ki véleményüket az első napirendi ponthoz kapcsolódóan. Elhangzott: az a tapasztalat, hogy a párttagság a pártviták fórumait használta fel arra, hogy kifejtse véleményét az áremelésekről, az életszínvonalat kedvezőtlenül befolyásoló folyamatokról, a párt felső vezetőinek megnyilatkozásairól, időszerű politikai eseményekről. Az MSZMP KB vitaanyagát a kommunisták nagytöbbsége elnagyoltnak tartotta. Véleményük szerint a párt átfogó programja, szerepének, feladatvállalásának tisztázása nélkül meddő dolog részkérdésekben állást foglalni. A viták tapasztalatai is alátámasztják, hogy az alapszervezeti pártmunkában olyan koncepcióváltásra, gyakorlatra van szükség, amelynek lényege: a párt politikáját jobban összhangba kell hozni a helyi igényekkel, reálfolyamatokkal. Végigvonult a vitában - a múlt tisztázása igényének fenntartása mellett - az előretekintés fontossága, az, hogy az MSZMP helyezze munkájának középpontjába az új politikai rendszerrel járól feladatokat. Többen a gazdasági és a politikai reform szerves egységének hangsúlyozásával együtt a gazdaság fontosságát emelték ki, megállapítva, hogy szükség van a gazdasági program megalapozására, kidolgozására, illetve mai időszakra vonatkozó aktualizálására. (folyt.köv.)
1989. március 13., hétfő 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (2. rész)
|
A lakóterületi pártmunkával összefüggésben hangzott el az a megállapítás, hogy a párttagoknak, a pártszervezeteknek ott kell lenniük, ahol a politikai közélet zajlik. A párt tagjai a lakóterületükön is vállaljanak közéleti megbizatást, aktívan vegyenek részt a társadalmi vitákban, a választások előkészítésében. Ennek érdekében minél előbb létre kell hozni a lakóterületi politikai központokat, biztosítani a körzeti pártalapszervezetekben folyó munka személyi és tárgyi feltételeit. A tanácskozáson - a pártviták tapasztalatait is figyelembe véve - szorgalmazták a párt választási rendjének korszerűsítését, a közvetlen választás, delegálás és ajánlás módszerét, a megválasztottak szoros függőségét választóiktól. A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről szóló állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban - egyetértve a dokumentumban megfogalmazott helyzetértékeléssel - többen hangsúlyozták, hogy a társadalmi fejlődésben a gazdasági és politikai reformfolyamatok egységének kell érvényesülni. Egyetértés alakult ki abban is, hogy - a realitásokat tudomásul véve - a hatalom gyakorlása a többpártrendszer keretei között valósulhat meg. Fontosnak ítélték, hogy a többpártrendszerre történő átmenet fokozatosan, kiszámítható politikai folyamat eredményeként valósuljon meg. Ebben az MSZMP-nek kezdeményező és meghatározó szerepre kell törekednie. Ehhez szükség van más politikai erők alkotmányos alapon álló, felelős szerepvállalására is. E nagy horderejű változáshoz a pártnak elsősorban önmagát kell megújítania. A testületi ülésen is kitünt, hogy a főváros kommunistái a párt akció- és cselekvési egységének erősödését, a tömegtámogatás növekedését várják a rövidebb időszakot átölelő, világos, közérthető politikai programtól. Ugyancsak a politikai rendszer reformjával kapcsolatban vetődött fel egy rendkívüli munkakongresszus esetleges összehívása. Többen úgy foglaltak állást: ez károkat okozna a reformfolyamatoknak, hiszen a párttagság jelentős része szellemi mozgásban van, a viszonyok újragondolása folyik. Mások azt hangsúlyozták, hogy mivel még nem lehet a párton belül közmegegyezést teremteni, eredményesebb lehet egy pártértekezlet jellegű tanácskozást tartani, amely lendületet adhat a párt felső vezetése számára, az MSZMP átalakítására. Mint megfogalmazták: az MSZMP így tudna valójában a folyamatok élére állni, s nem ,,követő,, módon dolgozni. Javaslat hangzott el arra is, hogy ezentúl ne határozzák meg előre a kongresszusok időpontját, hanem az igényeknek megfelelőn hívják össze a párt legfelsőbb fórumát. (folyt.köv.)
1989. március 13., hétfő 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
Az ülésen áttekintették a főváros politikai hangulatának főbb jellemzőit. Barabás János titkár, a napirend előterjesztője utalt arra, hogy a Budapesti Pártbizottság ezentúl évente összegzi a fővárosban érzékelhető társadalmi, politikai folyamatokat, a közhangulat változásainak főbb elemeit. A mostani áttekintés elsősorban a budapestiek életkörüleményeiben és életszínvonalában bekövetkezett - zömében romlást mutató - jeleket tárta fel. Az előadó megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a hangulatok, vélemények alakulására a legkedvezőtlenebb hatást az anyagi életviszonyokban érzékelhető változások okozták. Az információs jelentések is jelzik, hogy a reformot általában igénylik a kommunisták, de a többség úgy véli: a politikai intézmények változása gyorsabb a kelleténél, míg a gazdasági reformok kevés kézzelfogható eredménnyel jártak. Nehezíti a reformmal való azonosulást, hogy a fogyasztás visszaszorítását - több drasztikus áremeléssel, az adórendszer bevezetésével - továbbra is a reform számlájára írják. Ugyancsak nehézségeket okoz, hogy a gazdaságpolitika szándékaiból mindeddig elsősorban az egyensúly-javító intézkedések váltak láthatóvá, a pozitív elmozdulás, a növekedés jelei váratnak magukra. A politikai kérdésekről alkotott véleményekből kitűnt, hogy az alapszervezetekben úgy érzik: magukrahagyottan dolgoznak, nincs határozott állásfoglalás, és tartanak a vezetőszervek gyakori véleményváltoztatásaitól is. Kifogásolták, hogy fontos kérdésekben a pártvezetés - ígérete ellenére - továbbra is a tagság véleményének megkérdezése nélkül, a párt nevében nyilatkozik. Utaltak többek között a többpártrendszerrel, 1956 megítélésével, a május 1-jei nagygyűléssel, március 15-ével és november 7-ével kapcsolatos állásfoglalásra. Barabás János végül felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi kommunisták és a közvélemény szélesebb csoportjai nehezen képesek követni a felgyorsult politikai változásokat, gyakran értetlenül szemlélik az eseményeket. A pártról úgy vélekednek, hogy az politikailag megosztott, szervezetileg meggyengült. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nincs kialakult elképzelés, egyetértés abban: hogyan lehetne újjászervezni a pártéletet. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a budapesti pártmozgalom ez évi költségvetését, amely a szükségesnél mintegy 30 százalékkal kevesebb. Ezért szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe; többek között csökkenti a fővárosi pártapparátus létszámát. (MTI)
1989. március 13., hétfő 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|