|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban (2.rész)
|
A Bechtel szakértői az észlelő-megfigyelő, úgynevezett monitoring rendszert is vizsgálják, hogy megfelel-e a követelményeknek. Az év végéig elkészülő tanulmányukban javaslatokat tesznek a környezetvédelmi szempontból optimális üzemeltetési módra is. Az MTI kérdésére Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója elmondta, hogy a Bechtel-tanulmány 170 ezer dollárba és 5 millió forintba kerül. Több más intézménytől is kértek árajánlatot, ezek a munkát ennél drágábban vállalták volna. A sajtótájékoztatót megelőzően a bős-nagymarosi beruházást ellenzők közül több százan tüntettek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium előtt; szóba került ez a kérdés is. Varga Miklós államtitkár kategórikusan visszautasította azokat a vádakat, hogy a minisztérium nem adott meg minden információt a beruházással kapcsolatban. Véleménye szerint a szakmai vitákat nem tüntetéseken kell lebonyolítani, hanem megfelelő fórumokon; ilyet a minisztérium számosat szervezett. Rámutatott arra: a minisztérium kormányszerv, amelynek teendőit elsősorban az Országgyűlés és a Minisztertanács határozza meg, továbbá az érvényes rendelkezések, nem pedig az ablakon bekiabált követelések. Maróthy László minisztertől a sajtótájékoztatón megkérdezték: hogyan reagál a tüntetők azon követelésére, hogy mondjon le. Maróthy László válaszában a Lánchíd megépítésének a történetét idézte, s azzal példálódzott, hogy Széchenyit is sokan támadták, amikor az építést szorgalmazta. Néhány ember követelésére nem mond le - hangsúlyozta -, márcsak azért sem, mert megeshet, hogy nála kevésbé toleráns ember kerül erre a posztra, aki nehezebben tűrné el az ilyesfajta elfajuló vitákat. (MTI)
1989. március 6., hétfő 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1989. március 6., hétfő - A soron következő IX. kongresszusra való előkészület jegyében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn a Parlamentben.
A testület elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztéről, s egyúttal döntött arról, hogy egyelőre nem jelöl új elnököt. Személyéről az előrehozott kongresszus határoz majd. Az ülés kezdetén ezenkívűl még egy személyi kérdésben foglaltak állást a testület tagjai: Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspököt megválasztották az országos tanács tagjává. Élénk vita kerekedett a Hazafias Népfront által kijelölendő két bizottságról. Az egyik - amely országgyűlési képviselőkből áll - a megüresedett országgyűlési elnöki posztra tesz javaslatot, míg a másik a Hazafias Népfrontnak az új alkotmánnyal kapcsolatos javaslatait, véleményét összegezi, s erről állásfoglalást terjeszt majd az országos tanács elé. A jelölő bizottságról szólva többen felvetették: az MSZMP részéről már elhangzott ajánlás az országgyűlés elnökére , s ezután vajon nem csupán látszat-feladat-e a népfrontbizottságé? Volt aki úgy vélekedett, hogy tisztázatlan mindkét bizottság jogköre. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára az észrevételekre reagálva elmondta: a jelölés teljesen nyitott, így a népfrontbizottság természetszerűleg az MSZMP-étől eltérő javaslattal is előállhat. A Központi Bizottság egyébként is csak ajánl, s ez nem kötelezi a jelölőbizottságot sem, s természetszerűen a parlamentet sem - tette hozzá. Ezt követően Huszár István a népfrontmozgalom megújulásának lehetőségeit taglaló Mit akar a Hazafias Népfront? című programtervezethez fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőként utalt arra, hogy a jelenlegi politikai változás sokkal gyorsabb, mint az akár csak néhány hónappal ezelőtt is előrelátható volt, így a népfront múlt év végi állásfoglalásai több ponton túlhaladottak. Nem véletlen tehát, ha a népfrontmozgalom - megélénkülő belső élete ellenére - bizonyos tekintetben késésben van. A főtitkár hangsúlyozta: a Hazafias Népfront olyan politikai rendszert támogat, amelyben - többpártrendszeri alapon - valóságos pluralizmus érvényesül. Ennek jegyében a népfrontmozgalomnak is tükröznie kell a politikai, a társadalmi tagoltságot. E politikai platform alapján a HNF teljes mértékben elhatárolja magát a sztálini társadalomszervezési modelltől, annak valamennyi intézményétől. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:09
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (2. rész)
|
A Hazafias Népfrontnak - folytatta a főtitkár - pártoktól független, önálló arculattal bíró társadalmi szövetségként kell működnie a jövőben. Mégpedig úgy, hogy alulról építkező nemzeti szövetségként elősegítse a partnerkereső erők közötti párbeszédet és együttműködést. Huszár István úgy vélte, hogy e feladathoz a népfrontnak szükséges levonnia tartalmi, szervezeti és személyi konzekvenciákat, az országos tanácsban és az elnökségben éppúgy, mint a helyi szervezetekben. A jövőbeni teendőkről szólva kiemelte: legfontosabbak a politikai reformmal összefüggő feladatok, amelyek terén a tömegmozgalom nemcsak kezdeményező, hanem egyfajta katalizátor is lehet. A Hazafias Népfrontnak ennek értelmében ösztönöznie kell az egypártrendszerből a politikai pluralizmuson alapuló demokratikus jogállamba való átmenetet. Ez azért is fontos - vélte Huszár István - mert a politikai differenciálódás még korántsem fejeződött be, sőt éppen most - a párttörvény elfogadását követően - új lendületet kaphat. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:12
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (3. rész)
|
Az ülésen megalakították az országgyűlés elnökét jelölő bizottságát, valamint a HNF OT alkotmánybizottságát. A vitában többen is foglalkoztak a programtervezetnek azzal a részével, amely szerint a népfront kezdeményezni kivánja - 1956 tanulságaként - hogy Magyarországon politikai tevékenységért halálbüntetés kimondására és végrehajtására soha többé ne kerülhessen sor. Pölöskei Ferenc például rámutatott, ez helyes célkitűzés, de önmagában kevés, a politikai bűncselekmény egész fogalomrendszerét kellene vizsgálat tárgyává tenni. Új Zoltán kifejtette, szélesebb körű garanciák szükségesek, így a jogállamiság, a bírói függetlenség és a halálbüntetés generális eltörlése. Pálinkó János is megerősítette ezt. Nemcsak bibliai megállapítás - mondotta - hogy ember embernek életét nem olthatja ki, hanem a humánum alapkövetelménye is. Ezt az elvet feltétlenül javasolja érvényesíteni az új alkotmányban. Pálinkó János egy javaslattal is élt: a népfront kezdeményezze, hogy legnagyobb ünnepünkön, március 15-én csak piros-fehér-zöld zászló lobogjon, ezen a napon ne tűzzék ki a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Legyen teljes így a március 15-ével kapcsolatos újabb rendelkezések sora, erősítve a magyarság nemzeti önbecsülését, azonosságtudatát, valamint tiszteletét 1848 hősei, eszméi iránt. Fekete Gyula arra figyelmeztetett, hogy sokan a visszarendeződés bázisának kívánják felhasználni a népfrontot. A programtervezet egy megállapításával vitatkozva rámutatott: rossz a sorrend. Ő nem a rendet, a munkát helyezné a megújulás, a boldogulás elé, mint ahogy a programtervezetben található. Szerinte megújulás, boldogulás nélkül nem lehet rendről és munkáról beszélni. Kanyar József megemlítette: mostanában sok szó esik arról, hogy a rátermettebb országgyűlési képviselőkre lenne szükség. A haladást szolgálná - mondotta - ha 40-50 képviselő önként lemondana, belátva oda nem való mivoltát. De erre az önvizsgálatra - figyelmeztetett - a Hazafias Népfront Országos Tanácsa házatáján is szükség lenne. István Lajos azt hangsúlyozta, hogy a népfront a különféle erőket integráló társadalmi szövetség legyen. Rámutatott, hogy még ez a többszörösen átdolgozott anyag is a tegnaphoz igazodik. Így nem szolgálhat a megújulás vezérfonalául. Helytelenítette a kongresszus októberi időpontját. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (4. rész)
|
A kongresszusi feladat- és ütemterv szerint júniusig tartanak a választások, az előkészületek. Ezt követően a három hónapos szünet feltétlenül lelassítja az addigra felpörgő ,,fordulatszámot,,. A jelenlegi helyzetben szerinte, ha elnököt nem is választ a népfront mozgalom, egy ügyvezető elnökségre feltétlenül szükség lenne. Mándi Barnabás azt fejtette ki, hogy a népfrontmozgalom többet foglalkozhatna a fiatalokkal. Az Országos Tanács fejezze ki nemtetszését - javasolta -, hogy az idősek helyzetén segélyezéssel kíván segíteni a kormányzat. Ez megalázó módszer. Az embereket állampolgári jogon illesse meg az alapvető életfeltételekhez elegendő nyugdíj. Chikász Csaba arról szólt, hogy a fogyatékosok, krónikus betegségben szenvedők támogatása érdekében legalább egy mondat szerepeljen a programtervezetben. Sok, sok embertársunkról van szó, akiknek egy sor akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy egyáltalán érvényesíthessék azokat az állampolgári jogaikat, amelyekről mostanában olyan sok szó esik. Huszár István zárszavában annak adott hangot: ha egy testület nem tudomásul veszi, hanem alakítja az elképzeléseket, az csak a mozgalom javát szolgálhatja. A javaslatokra reagálva megemlítette, hogy ügyvezető elnökség most csak tovább bonyolítaná az irányítást. Ha az Országos Tanács elégedetlen a mozgalom vezetésével, akkor ennek megoldása a személyek cseréje, s nem egy újabb vezetői szint kialakítása. A felszólalók többsége arra utalt - mondotta -, hogy a kongresszusi felkészülés az eredeti ütemterv szerint folytatódjék. A kongresszus júniusi megrendezését nem javasolta, hiszen addig már nincs elég idő az igényes elemzések elkészítésére, az alapos előkészületekre. Az ülés végén az elnöklő Márton János szavazatképtelenséget állapított meg, ezért a napirenden szereplő megújúlási programtervezetről nem dönthetett a testület. Az ülésen elhangzó vélemények figyelembe vételével, az érdemi javaslatokkal élő felszólalók bevonásával a dokumentumot ismét átdolgozzák s a március vége, április közepe között összehívandó OT ülés elé terjesztik. (MTI)
1989. március 6., hétfő 20:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|