 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ugyanakkor kiszámíthatóvá teszi mindenki számára azokat a
szankciókat, amelyek jogellenes sztrájk esetén alkalmazhatók. Az
alapkérdések közé sorolta annak eldöntését, hogy a
sztrájkkezdeményezés a dolgozók joga legyen, vagy a
szakszervezeteken keresztül érvényesüljön, valamint azt, hogy
lehessen-e vagy sem szolidaritási sztrájk.
Bognár József üdvözölte a munkások elemi jogának
gyakorolhatóságát, még akkor is, ha egyes vonatkozásokban ez
feszültségeket okozhat. Kovács András a sztrájktörvénnyel
kapcsolatban azt hiányolta, hogy a többségi elvnek nincs
alternatívája. A vitában felszólalt még Szabó Kálmán, Mészáros
Győző, Séra János (Komárom megye) és Görbe Ferenc (Pest megye).
A bizottság a Munka Törvénykönyve módosításával egyetértett,
mindössze egy passzus elhagyását javasolta. Ez a fejezet azt
fogalmazza meg, hogy a vezetés minden szintjén a vezetők
tevékenységét, továbbá előzetesen a munkaviszonyukkal összefüggő
lényeges intézkedéseket - alkalmazás, felmentés, minősítés,
kitüntetés - a dolgozók közössége véleményezze. A sztrájkról szóló
törvényjavaslattal kapcsolatban a testület leszögezte: a dolgozókat
munkaviszonyuk keretében, jogos érdekeik védelmére megilleti a
sztrájk joga. A törvény biztosítsa a szakszervezetek által
kezdeményezett szolidaritási sztrájk jogát. A bizottság
állásfoglalása szerint sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott
kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett
eredményre.
A bizottság végül a Budapest-Bécs világkiállítás
előkészületeiről tájékozódott. Több képviselő kételyeiről szólt a
világkiállítás hasznosságát illetően. Fontosnak tartották annak
tisztázását, hogy üzleti vagy politikai vállalkozásként tekinthető-e
a világkiállítás. Felvetették: ha ilyen mértékben növeljük
adósságállományunkat, miként tartható a kormány stabilizációs
programja. A vállalkozás kockázata felveti azt a gondolatot is, hogy
mai gazdasági helyzetünkben mennyire időszerű, egyáltalán
elviselhető-e ekkora teher vállalása. Szorgalmazták azt is, hogy már
az előkészítés szakaszában tisztázzák a személyi felelősség
kérdését. (MTI)
1989. február 20., hétfő 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|