|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Vita a filmszemle alkotásairól - a társadalmi zsűri nyilvános ülése (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A XXI. Magyar Filmszemlén bemutatott dokumentumfilmekkel jelentős értékek születtek - ebben egyetértettek a társadalmi zsűri tagjai szerdai nyilvános ülésükön, ugyanakkor a vitát követően is csak találgatni lehetett a díjazott alkotásokat. A zsűritagok ugyanis személyes véleményüket fejtették ki a látott filmekről, s nem a kollektív döntés eredményéről számoltak be a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termét megtöltő hallgatóságnak.
Főként Sára Sándor Csonka-Bereg és a Böszörményi Géza-Gyarmathy Lívia alkotópáros Recsk 1950-53 című alkotásairól szóltak elismerően a zsűri tagjai. Egyezett a vélemény két játékfilm esetében is: Bereményi Géza Eldorádó, illetve Enyedi Ildikó Az én XX. századom című filmjeit emelték ki a méltatások a seregszemle mezőnyéből. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a zsűri elnöke egészében színvonalasnak ítélte a XXI. Magyar Filmszemlét, hozzátéve: figyelemre méltó, hogy a látott alkotások - dokumentum- és játékfilmek egyaránt - nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is politizálnak, mégpedig elsősorban a hatalom és az egyén, a politikai rendszer és személyiség viszonyát, konfliktusát állítva a középpontba. A tényfeltáró dokumentumfilmekről a zsűri elnöke kifejtette: ezek a múlt tisztázásának igényével született alkotások fontos szerepet töltenek be a dogmák leerombolásában, az előítéletek oszlatásában. Nagyra értékelte a szemle dokumentumfilmjeit Glatz Ferenc történész is. Mint mondta: ezek a filmek olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyekhez a történészek - jóllehet az ő feladatuk lett volna - mindezidáig nem nyúltak. Huszadik századi történelmünk bemutatásában előbbre tart a magyar film, mint a magyar történettudomány - állapította meg. Kéri László szociológus a külföldi vendégek, kritikusok szemszögéből próbálta megközelíteni a filmeket, és úgy vélekedett, hogy a nem magyar néző számára érthetetlen, szinte felfoghatatlan az a társadalmi szétesettség, amely a filmekből kiolvasható. Kéri László úgy vélekedett, hogy az ország 1973 utáni stagnálását, megmerevedettségét híven és nagy művészi erővel tükrözi Jeles András Álombrigádja. Emellett modellértékűnek tartotta a Felmentés nélkül című dokumentumfilmet, valamint az információs vetítésen bemutatott Kizárt a párt című videofilmet. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a filmszemle alkotásairól - a társadalmi zsűri nyilvános ülése (2. rész)
|
Konrád György író gátszakadásnak, a megnyilatkozások kezdetének nevezte a szemle dokumentumfilmjeit. E filmek révén - mondta az író - szemtanúi lehettünk annak a sorozatos megerőszakoltatásnak és folyamatos háborúnak, amely sajátságos módon a háború befejeztével sem ért véget. A szemle filmjeit értékelve megjegyezte: a pangás, a megfélemlítettség hosszúra nyúlt időszaka után jól érzékeltetik azt a történelmi változást, amelynek során megropppantak a cenzúra sáncai. A filmszemle vitájához kapcsolódott Lugosi László filmrendező bejelentése, miszerint létrehívtak egy alapítványt a magyar filmállomány megóvására. A Magyar Film Múltja és Jövője elnevezésű alapítvány célja a technikailag károsult, már-már megsemmisüléssel fenyegetett filmes közgyűjtemény megőrzése, illetve kutathatóvá, könyvtárszerűen használhatóvá tétele a jövő nemzedékek számára. (MTI)
1989. február 8., szerda 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|