|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - Trianon
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. június 5. kedd (MTI-tud) - A trianoni
szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román
nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti
adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti
történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi
békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni
békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem
történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek
alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése
volt.
Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták, hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást, mert az ideológiai előítélekre épült, mégis egyértelműen kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban Romániára rákényszerítették a nemzetiségi előírásokat, de értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott nemzetiségi jogokra.
A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést. Rámutattak, a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt testvériségbe.+++
1990. június 5., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|