Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 01.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz

"A költségek messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás megrendezésében."
SZER, Világhíradó:

Ki a gátra!

"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra hétfőn, április 3-ikán. Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10 és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8 kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez mentek."

Az első szabad tavaszra emlékezve (1. rész)

1989. április 1. szombat (MTI) - A felszabadult Magyarországon a
sportélet is uj alapokra helyeződött. Versenyzők és szakemberek
óriási munkába kezdtek, éltette-buzditotta őket a bizonyitás vágya.
Az első igazán jelentős teljesitmény éve 1948, helyszine pedig a
londoni nyári olimpia volt, ahol tiz alkalommal hangzott el a magyar
Himnusz.

    Negyvennégy év nagy idő, ám azok, akik a felszabadulás utáni
hónapokra, évekre emlékeztek az MTI munkatársainak kérésére, örömmel
tették azt.

    Ujpesti futballsiker, 1945 (Szusza Ferenc)
    ------------------------------------------
    Szusza Ferenc (65) ugyan kijelentette, hogy góljaira, azaz
lényeges statisztikai adatokra nem nagyon emlékezik, de azért azt
pontosan tudta: 463 magyar bajnoki találkozón 397 gólt lőtt. Ezzel
ma is éllovas a hazai mezőnyben. Az első felszabadulás utáni
bajnokcsapat, az Ujpest egyik gólzsákja volt, remek csatár.

    - Lévén, hogy csak 1941-ben kezdtem el a futballt, az emlitett
majdnem 400 találatom zömét 1945, a felszabadulás után lőttem -
mondta az ujpestiek gólzsákja. - Amikor 1945 áprilisában ujjáalakult
a labdarugó szövetség, és kiirta az ugynevezett Budapest I. osztályu
bajnokságot, mi, ujpestiek is azonnal munkához láttunk. Komoly
edzésekről nem lehetett szó, a Megyeri uti stadiont árviz lepte el,
s ez igen lassan vonult onnan le. A hazai pályára kiirt
mérkőzéseinket ezért sokáig az ugynevezett Wolfner pályán
játszottuk.

    Akkoriban, a fővárost sujtó hatalmas pusztulás miatt több pálya
is használhatatlanná vált. És a háboru okozta emberveszteség? Az
ujpesti játékosállomány miként vészelte át a világháborut?

    - A világégésben Vidor József jobbösszekötőnk halt meg,
munkaszolgálatosként a fronton esett el 1942-ben. Ha kevés edzésünk
is volt, azért szerencsére együtt maradt a csapatunk. A bajnoki
csatározások előtt volt egy igen hangulatos összecsapásunk, amikor a
Gallowich Tibor szövetségi kapitány által összeállitott Budapest
válogatottját az Ujpest együttese kétvállra fektette. A IV.
kerületben rendezték meg ezt a mérkőzést, mert Ujpest viszonylag
kicsiny háborus kárt szenvedett. Megmaradtak a gyárak, a villamos is
járt. (folyt.köv.)


1989. április 1., szombat 11:58


Vissza »


Az első szabad tavaszra emlékezve (2. rész)

Felszerelés, étkezés, fizetés - mindezek elengedhetetlenek
lehettek akkoriban is egy futballista életében


    - Ami a felszerelést illeti, pórul jártunk. Az árviz az
öltözőben is károkat okozott. Ami megmaradt, azt tolvajok
tulajdonitották el. Emlékszem, az akkoriban kiváló erőt képviselő
ujpesti nagypályás kézilabda-csapat mezében és cipőiben játszottunk.
Élelmes sportolók módjára az étkezést is megoldottuk, nem
szenvedtünk hiányt semmiben sem. Néhány vezetőnk a környékbeli
gyáraknál dolgozott, illetve voltak ott jó kapcsolataik. Sokszor
olajat cseréltünk élelmiszerre. Fizetés? A kezdeti hónapokban
örültünk, hogy egyáltalán játszhattunk, s tisztességesen ehettünk.
Az 1945-ös bajnokságban 12 együttes küzdött a bajnoki pontokért,
csakis fővárosiak. Az utazás igy sem volt egyszerü, főleg nem
Csepelre.

    Mi adta az erőt az ujjákezdéshez?

    - Fiatalok voltunk, ujra mezbe öltözhettünk - - mi kellett még?
Szerencsés voltam, góllövőképességem mit sem változott a háboru
alatt. Az 1945-ös bajnokságban a Ferencváros és a Csepel volt a
legnagyobb ellenfél. Végül mi nyertünk 37 ponttal a zöld-fehérek
előtt, ők 34-et gyüjtöttek, a vasgyáriak pedig 32 ponttal vitték el
a bronzérmet. Az Ujpest a 22 bajnoki találkozó közül 18-at megnyert.
Soha nem feledem: a Csepelt 10:1-re vertük. Akkori csucsnak
számitott 16:0-ás, az utolsó, a 12. helyen végzett Nemzeti elleni
győzelmünk. Gólkülönbségük több mint feltünően jó volt: 125 adott,
27 kapott találat.

    - Zsengellér Gyulával különversenyt vivtunk a gólkirályi cimért.
Akkor megelőzött, de inkább azt fájlaltam, hogy a csepeli Keszthelyi
Mihály közénk furakodott, igy harmadik lettem.

    Szusza Ferenc ma is elnökségi tag az ujpesti labdarugó
szakosztálynál, de a lila-fehér szinek valahogy fakóbbak manapság...

    - Azért, mert a kiesés ellen kell harcolnia az U. Dózsának,
elsősorban a rossz csapatépitési koncepció ,,felelős,,. Kiváló
védőink, középpályásaink vannak, csatáraink viszont alig. És ők is
sérülékenyek. Utánpótlás dolgában jól állunk. Megjegyzem: a mi
időnkben sokkal inkább pedagógus volt egy tréner, mint edző. Azzal
kezdte, hogy rendes embereket akart nevelni. A futballtudomány
okitása terén sem az erőnléttel kezdte, hanem a tökéletes technikát
oktatta. Ma éppen forditva van, amit nem helyeslek.
    x x x
(folyt.köv.)


1989. április 1., szombat 12:01


Vissza »


Az első szabad tavaszra emlékezve (3. rész)

A londoni győztes (Németh Imre)
-------------------------------
A magyar olimpiai csapat első aranyérme az 1948-as londoni
olimpián az akkor 31 éves kalapácsvető, Németh Imre nyerte.

    - Amikor Budapestre még bombák zuhantak, senki sem gondolhatta,
hogy néhány év múlva olimpia lesz, és azon mi magyarok, akik a
háború legnagyobb borzalmait is átéltük, sikeresen fogunk szerepelni
- kezdte visszaemlékezését Németh Imre (72). - Annak ellenére, hogy
az óvóhelyeken többnyire csak sárgaborsót ettünk, a hit bennem élt,
reméltem, egyszer ujra versenyezni fogok.

    Mi történt, amikor elhallgattak a fegyverek?

    - Amikor végre feljöhettünk a pincéből, rögtön az érdekelt:
vajon mekkorát tudok még dobni kalapáccsal? Amint lehetett, elmentem
a Városmajorba, ahol szovjet katonák állomásoztak, és elkezdtem
dobálni. A harmadik próbálkozásomnál a szer fennakadt egy fán, és
csak nagy nehezen tudtuk leszedni.

    Az első kísérletek?

    - Borzasztó gyengék voltak. A pincében eltöltött idő után
lefogyva, igen rossz kondícióban voltam, csak a hit hajtott előre.
Amikor nyilvánosságra hozták, hogy a legjobb sportolók Tatára
utazhatnak, és ott készülhetnek Londonra, madarat lehetett volna
fogatni velem is.

    A tatai helyszín kiválasztására éppen London klimatikus
viszonyai miatt került sor


    - Igen, ugyanis a tóparti, sokszor ködös időjárás hasonló
feltételeket kinált. A gondoskodás, a törekvés egyre jobb
lehetőségeket biztosított, és ennek meg is lett az eredménye.
1946-ban Európa-bajnoki negyedik lettem, de nekünk akkor csak az
olimpia számított, ezért az oslói EB csak előkészületi szereppel
bírt. Ennek ellenére persze mindenki igyekezett a maximumot
nyújtani. Az oslói győzelmet a svéd Bo Eriksson szerezte meg, aki
később is a legnagyobb ellenfelemnek számított.

    Az olimpia azonban már Németh Imre ,,igzai,, versenye volt.

    - A svéd vezetőedző, Göste Holmer előzetesen ugy nyilatkozott:
biztosan a 120 kilós Eriksson fog nyerni. Nem így történt, az első
sorozattól fogva vezettem, és nyertem. A szikrázó napsütés, valamint
a szakadó eső váltakozása valóságos gőzkatlant teremtett a
stadionban. Ráadásul a jugoszláv Gubijan egyik dobása közben
megcsúszott, és kalapácsa centiméterekkel a hasam előtt zúgott el.
(folyt.köv.)


1989. április 1., szombat 12:08


Vissza »


Az első szabad tavaszra emlékezve (4. rész)

Milyen volt a győzelem fogadtatása?

- Nagy ünneplésben részesültem a táborban, mert addig sehogy sem
tudtunk aranyérmet szerezni. Sikerem utat tört a többieknek, meg sem
álltunk a 10 aranyig
Holmer első helyemet a véletlennek
tulajdonította, pedig akkor már a világcsúcs is az enyém volt.
Később, miután meghívtak Svédországba, és ötből ötször én győztem,
elismerte: ,,Hibás véleményt mondtam eddig, Németh a legjobb
,,
Sikerem a technika diadala volt a puszta testi erővel szemben. Az
otthoni fogadtatás csodálatos volt. ,,Aranyvonattal,, érkeztünk
Budapestre, ahol az ünneplő tömeg a vállán hordozta a sportolókat

Óriási volt a kontraszt a romos város és az ünneplőbe öltözött
lelkes, boldog emberek között.

    Hogyan alakult a későbbiekben az élete?

    - 1950-ben meghívtak a Szovjetunióba, tanítgattam a fiatal
dobókat. A helsinki olimpián harmadik lettem. A sporttól a
későbbiekben sem tudtam elszakadni. 1953 április 1-jétől a
Népstadion igazgatójaként tevékenykedtem, egészen 1980 december
31-ig. Közben 1964-től 1974-ig a Magyar Atlétikai Szövetség elnöki
tisztét is betöltöttem. 1979-ben megkaptam a NOB érdemérem bronz
fokozatát. Fiam, Miklós 1976-ban Montrealban világcsuccsal olimpiai
bajnokságot nyert gerelyhajításban.

    Mivel foglalkozik mostanában?

    - Én terveztem a Budapest Sportcsarnok futópályáját, és sok
elemét. Tanácsokkal segítettem a BISH munkáját, és támogatom a
Siketek SC tevékenységét. Nemrégen Müllner Jenő, a Népstadion és
Intézményei főigazgatója megkért, segítsek neki, aminek szívesen
teszek eleget. Készítettem egy távlati fejlesztési tervet, amiben
még a világkiállítás is szerepel.

    Hogyan győzi ezt energiával?

    - Hetente kétszer tornázom, és minden nap úszom.
    x x x
(folyt.köv.)


1989. április 1., szombat 12:12


Vissza »


Az első szabad tavaszra emlékezve (5. rész)

Bemutatkozás, három aranyéremmel (Farkas Gizella)
-------------------------------------------------
A felszabadulás után újjáéledő magyar sportélet első
világbajnokai között volt Farkas Gizella (64) asztaliteniszezőnő. A
sportág kiemelkedő alakja az 1947-es párizsi világbajnokságon
mutatkozott be. Remekül: három aranyérmet szerzett (az vegyes
mellett a női és vegyespárosban lett a világ legjobbja.)

    A legendás hírű sportolónő a Diósgyőri MÁVAG, az Elektromos,
majd a Bp. Vörös Meteor játékosa volt. Pályafutása során 28
világbajnoki érmet, köztük 10 arany medált nyert. Egyéniben és női
párosban háromszor (1947, 48, 49, illetve 1947, 49, 53),
vegyespárosban négyszer (1947, 49, 50, 54) állhatott a VB-dobogó
tetejére. Európa-bajnoki aranyérmet 1958-ban vegyespárosban,
1960-ban csapatban szerzett. A 38-szoros magyar bajnok, 95-szörös
válogatott egykori asztaliteniszezőnőt bécsi otthonában telefonon
kérte rövid beszélgetésre, emlékidézésre az MTI munkatársa.

    Hogyan él ma, mivel telnek a napjai?

    - Sajnos, most ágyhoz vagyok kötve, ugyanis nemrégen operálták a
csipőmet. Ha felgyógyulok, következik a térdoperáció. Az évek során
elkoptak, elhasználódtak az izületek, de ezzel minden élsportolónak
számolnia kell. Én pedig több mint tiz évet töltöttem a zöld
asztalnál.

    Mit tud a magyar asztaliteniszezőkről, az utódokról?

    - Már nemigen ismerem az otthoni ping-pongot, a mai
versenyzőket. Itt, Ausztriában, a televizióban nemigen számolnak be
erről a sportról - az olimpiai közvetitésben például egyáltalán nem
volt asztalitenisz - s az ujságok csak a rangos versenyek első három
helyezettjét emlitik meg. Sajnos azok között ma már ritkán
találhatók a magyarok. Bizom benne, a most zajló dortmundi
világbajnokságon ugy szerepelnek a fiatalok, hogy eljutnak a
döntőig, s akkor láthatom játékukat. Egyébként számomra a legutolsó
nagy egyéniségek: Magos Judit, Jónyer István, Klampár Tibor. Tudom,
Klampár még ma is játszik, de ő is már inkább a mult, mint a jövő.

    Mennyiben változott a sportág az eltelt csaknem harminc év
alatt?

    - Ma az ázsiaiak uralják a mezőnyt, s nagyon nehéz közéjük
betörni. A sportágnak használt, hogy felkerült az olimpia müsorára.
Sajnos, mint emlitettem, Szöulból egyetlen mérkőzést sem láttam,
pedig végignéztem a közvetitéseket. Csodálatos élmény volt.
Különösen a magyar uszók szereplése ragadott magával. Mindig nagyra
értékeltem az olyan sportolók teljesitményét, akik olimpián, vagy
világbajnokságon, tehát a legrangosabb viadalokon jutottak el a
csucsra. (folyt.köv.)


1989. április 1., szombat 13:34


Vissza »


Az első szabad tavaszra emlékezve (6. rész)

Győzelmekben Önnek is számtalanszor volt része. Hogyan emlékszik
vissza az első világbajnokságra, amikor három aranyéremmel
mutatkozott be?

    - De régen volt... Már alig emlékszem rá. Bár először
szerepeltem világbajnokságon, mégsem volt meglepetés a három
aranyérem. Szinte el is várták tőlem, mert akkor már nemzetközileg
is elismert versenyzőnek számitottam.

    Egykori sporttársaival tartja-e még a kapcsolatot?

    - Jávor Károly is itt él Ausztriában, vele szoktam
találkozgatni. Terveztük, hogy összehivjuk a régi világbajnokokat,
de ez csak terv maradt. Pedig jó lenne ujból összejönni, felidézni a
multat, a sikereket.+++


1989. április 1., szombat 13:36


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD