|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
|
Az első szabad tavaszra emlékezve (1. rész)
|
1989. április 1. szombat (MTI) - A felszabadult Magyarországon a sportélet is uj alapokra helyeződött. Versenyzők és szakemberek óriási munkába kezdtek, éltette-buzditotta őket a bizonyitás vágya. Az első igazán jelentős teljesitmény éve 1948, helyszine pedig a londoni nyári olimpia volt, ahol tiz alkalommal hangzott el a magyar Himnusz. Negyvennégy év nagy idő, ám azok, akik a felszabadulás utáni hónapokra, évekre emlékeztek az MTI munkatársainak kérésére, örömmel tették azt. Ujpesti futballsiker, 1945 (Szusza Ferenc) ------------------------------------------ Szusza Ferenc (65) ugyan kijelentette, hogy góljaira, azaz lényeges statisztikai adatokra nem nagyon emlékezik, de azért azt pontosan tudta: 463 magyar bajnoki találkozón 397 gólt lőtt. Ezzel ma is éllovas a hazai mezőnyben. Az első felszabadulás utáni bajnokcsapat, az Ujpest egyik gólzsákja volt, remek csatár. - Lévén, hogy csak 1941-ben kezdtem el a futballt, az emlitett majdnem 400 találatom zömét 1945, a felszabadulás után lőttem - mondta az ujpestiek gólzsákja. - Amikor 1945 áprilisában ujjáalakult a labdarugó szövetség, és kiirta az ugynevezett Budapest I. osztályu bajnokságot, mi, ujpestiek is azonnal munkához láttunk. Komoly edzésekről nem lehetett szó, a Megyeri uti stadiont árviz lepte el, s ez igen lassan vonult onnan le. A hazai pályára kiirt mérkőzéseinket ezért sokáig az ugynevezett Wolfner pályán játszottuk. Akkoriban, a fővárost sujtó hatalmas pusztulás miatt több pálya is használhatatlanná vált. És a háboru okozta emberveszteség? Az ujpesti játékosállomány miként vészelte át a világháborut? - A világégésben Vidor József jobbösszekötőnk halt meg, munkaszolgálatosként a fronton esett el 1942-ben. Ha kevés edzésünk is volt, azért szerencsére együtt maradt a csapatunk. A bajnoki csatározások előtt volt egy igen hangulatos összecsapásunk, amikor a Gallowich Tibor szövetségi kapitány által összeállitott Budapest válogatottját az Ujpest együttese kétvállra fektette. A IV. kerületben rendezték meg ezt a mérkőzést, mert Ujpest viszonylag kicsiny háborus kárt szenvedett. Megmaradtak a gyárak, a villamos is járt. (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 11:58
|
Vissza »
|
|
Az első szabad tavaszra emlékezve (2. rész)
|
Felszerelés, étkezés, fizetés - mindezek elengedhetetlenek lehettek akkoriban is egy futballista életében - Ami a felszerelést illeti, pórul jártunk. Az árviz az öltözőben is károkat okozott. Ami megmaradt, azt tolvajok tulajdonitották el. Emlékszem, az akkoriban kiváló erőt képviselő ujpesti nagypályás kézilabda-csapat mezében és cipőiben játszottunk. Élelmes sportolók módjára az étkezést is megoldottuk, nem szenvedtünk hiányt semmiben sem. Néhány vezetőnk a környékbeli gyáraknál dolgozott, illetve voltak ott jó kapcsolataik. Sokszor olajat cseréltünk élelmiszerre. Fizetés? A kezdeti hónapokban örültünk, hogy egyáltalán játszhattunk, s tisztességesen ehettünk. Az 1945-ös bajnokságban 12 együttes küzdött a bajnoki pontokért, csakis fővárosiak. Az utazás igy sem volt egyszerü, főleg nem Csepelre. Mi adta az erőt az ujjákezdéshez? - Fiatalok voltunk, ujra mezbe öltözhettünk - - mi kellett még? Szerencsés voltam, góllövőképességem mit sem változott a háboru alatt. Az 1945-ös bajnokságban a Ferencváros és a Csepel volt a legnagyobb ellenfél. Végül mi nyertünk 37 ponttal a zöld-fehérek előtt, ők 34-et gyüjtöttek, a vasgyáriak pedig 32 ponttal vitték el a bronzérmet. Az Ujpest a 22 bajnoki találkozó közül 18-at megnyert. Soha nem feledem: a Csepelt 10:1-re vertük. Akkori csucsnak számitott 16:0-ás, az utolsó, a 12. helyen végzett Nemzeti elleni győzelmünk. Gólkülönbségük több mint feltünően jó volt: 125 adott, 27 kapott találat. - Zsengellér Gyulával különversenyt vivtunk a gólkirályi cimért. Akkor megelőzött, de inkább azt fájlaltam, hogy a csepeli Keszthelyi Mihály közénk furakodott, igy harmadik lettem. Szusza Ferenc ma is elnökségi tag az ujpesti labdarugó szakosztálynál, de a lila-fehér szinek valahogy fakóbbak manapság... - Azért, mert a kiesés ellen kell harcolnia az U. Dózsának, elsősorban a rossz csapatépitési koncepció ,,felelős,,. Kiváló védőink, középpályásaink vannak, csatáraink viszont alig. És ők is sérülékenyek. Utánpótlás dolgában jól állunk. Megjegyzem: a mi időnkben sokkal inkább pedagógus volt egy tréner, mint edző. Azzal kezdte, hogy rendes embereket akart nevelni. A futballtudomány okitása terén sem az erőnléttel kezdte, hanem a tökéletes technikát oktatta. Ma éppen forditva van, amit nem helyeslek. x x x (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 12:01
|
Vissza »
|
|
Az első szabad tavaszra emlékezve (3. rész)
|
A londoni győztes (Németh Imre) ------------------------------- A magyar olimpiai csapat első aranyérme az 1948-as londoni olimpián az akkor 31 éves kalapácsvető, Németh Imre nyerte. - Amikor Budapestre még bombák zuhantak, senki sem gondolhatta, hogy néhány év múlva olimpia lesz, és azon mi magyarok, akik a háború legnagyobb borzalmait is átéltük, sikeresen fogunk szerepelni - kezdte visszaemlékezését Németh Imre (72). - Annak ellenére, hogy az óvóhelyeken többnyire csak sárgaborsót ettünk, a hit bennem élt, reméltem, egyszer ujra versenyezni fogok. Mi történt, amikor elhallgattak a fegyverek? - Amikor végre feljöhettünk a pincéből, rögtön az érdekelt: vajon mekkorát tudok még dobni kalapáccsal? Amint lehetett, elmentem a Városmajorba, ahol szovjet katonák állomásoztak, és elkezdtem dobálni. A harmadik próbálkozásomnál a szer fennakadt egy fán, és csak nagy nehezen tudtuk leszedni. Az első kísérletek? - Borzasztó gyengék voltak. A pincében eltöltött idő után lefogyva, igen rossz kondícióban voltam, csak a hit hajtott előre. Amikor nyilvánosságra hozták, hogy a legjobb sportolók Tatára utazhatnak, és ott készülhetnek Londonra, madarat lehetett volna fogatni velem is. A tatai helyszín kiválasztására éppen London klimatikus viszonyai miatt került sor - Igen, ugyanis a tóparti, sokszor ködös időjárás hasonló feltételeket kinált. A gondoskodás, a törekvés egyre jobb lehetőségeket biztosított, és ennek meg is lett az eredménye. 1946-ban Európa-bajnoki negyedik lettem, de nekünk akkor csak az olimpia számított, ezért az oslói EB csak előkészületi szereppel bírt. Ennek ellenére persze mindenki igyekezett a maximumot nyújtani. Az oslói győzelmet a svéd Bo Eriksson szerezte meg, aki később is a legnagyobb ellenfelemnek számított. Az olimpia azonban már Németh Imre ,,igzai,, versenye volt. - A svéd vezetőedző, Göste Holmer előzetesen ugy nyilatkozott: biztosan a 120 kilós Eriksson fog nyerni. Nem így történt, az első sorozattól fogva vezettem, és nyertem. A szikrázó napsütés, valamint a szakadó eső váltakozása valóságos gőzkatlant teremtett a stadionban. Ráadásul a jugoszláv Gubijan egyik dobása közben megcsúszott, és kalapácsa centiméterekkel a hasam előtt zúgott el. (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 12:08
|
Vissza »
|
|
Az első szabad tavaszra emlékezve (4. rész)
|
Milyen volt a győzelem fogadtatása? - Nagy ünneplésben részesültem a táborban, mert addig sehogy sem tudtunk aranyérmet szerezni. Sikerem utat tört a többieknek, meg sem álltunk a 10 aranyig Holmer első helyemet a véletlennek tulajdonította, pedig akkor már a világcsúcs is az enyém volt. Később, miután meghívtak Svédországba, és ötből ötször én győztem, elismerte: ,,Hibás véleményt mondtam eddig, Németh a legjobb ,, Sikerem a technika diadala volt a puszta testi erővel szemben. Az otthoni fogadtatás csodálatos volt. ,,Aranyvonattal,, érkeztünk Budapestre, ahol az ünneplő tömeg a vállán hordozta a sportolókat Óriási volt a kontraszt a romos város és az ünneplőbe öltözött lelkes, boldog emberek között. Hogyan alakult a későbbiekben az élete? - 1950-ben meghívtak a Szovjetunióba, tanítgattam a fiatal dobókat. A helsinki olimpián harmadik lettem. A sporttól a későbbiekben sem tudtam elszakadni. 1953 április 1-jétől a Népstadion igazgatójaként tevékenykedtem, egészen 1980 december 31-ig. Közben 1964-től 1974-ig a Magyar Atlétikai Szövetség elnöki tisztét is betöltöttem. 1979-ben megkaptam a NOB érdemérem bronz fokozatát. Fiam, Miklós 1976-ban Montrealban világcsuccsal olimpiai bajnokságot nyert gerelyhajításban. Mivel foglalkozik mostanában? - Én terveztem a Budapest Sportcsarnok futópályáját, és sok elemét. Tanácsokkal segítettem a BISH munkáját, és támogatom a Siketek SC tevékenységét. Nemrégen Müllner Jenő, a Népstadion és Intézményei főigazgatója megkért, segítsek neki, aminek szívesen teszek eleget. Készítettem egy távlati fejlesztési tervet, amiben még a világkiállítás is szerepel. Hogyan győzi ezt energiával? - Hetente kétszer tornázom, és minden nap úszom. x x x (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 12:12
|
Vissza »
|
|
Az első szabad tavaszra emlékezve (5. rész)
|
Bemutatkozás, három aranyéremmel (Farkas Gizella) ------------------------------------------------- A felszabadulás után újjáéledő magyar sportélet első világbajnokai között volt Farkas Gizella (64) asztaliteniszezőnő. A sportág kiemelkedő alakja az 1947-es párizsi világbajnokságon mutatkozott be. Remekül: három aranyérmet szerzett (az vegyes mellett a női és vegyespárosban lett a világ legjobbja.) A legendás hírű sportolónő a Diósgyőri MÁVAG, az Elektromos, majd a Bp. Vörös Meteor játékosa volt. Pályafutása során 28 világbajnoki érmet, köztük 10 arany medált nyert. Egyéniben és női párosban háromszor (1947, 48, 49, illetve 1947, 49, 53), vegyespárosban négyszer (1947, 49, 50, 54) állhatott a VB-dobogó tetejére. Európa-bajnoki aranyérmet 1958-ban vegyespárosban, 1960-ban csapatban szerzett. A 38-szoros magyar bajnok, 95-szörös válogatott egykori asztaliteniszezőnőt bécsi otthonában telefonon kérte rövid beszélgetésre, emlékidézésre az MTI munkatársa. Hogyan él ma, mivel telnek a napjai? - Sajnos, most ágyhoz vagyok kötve, ugyanis nemrégen operálták a csipőmet. Ha felgyógyulok, következik a térdoperáció. Az évek során elkoptak, elhasználódtak az izületek, de ezzel minden élsportolónak számolnia kell. Én pedig több mint tiz évet töltöttem a zöld asztalnál. Mit tud a magyar asztaliteniszezőkről, az utódokról? - Már nemigen ismerem az otthoni ping-pongot, a mai versenyzőket. Itt, Ausztriában, a televizióban nemigen számolnak be erről a sportról - az olimpiai közvetitésben például egyáltalán nem volt asztalitenisz - s az ujságok csak a rangos versenyek első három helyezettjét emlitik meg. Sajnos azok között ma már ritkán találhatók a magyarok. Bizom benne, a most zajló dortmundi világbajnokságon ugy szerepelnek a fiatalok, hogy eljutnak a döntőig, s akkor láthatom játékukat. Egyébként számomra a legutolsó nagy egyéniségek: Magos Judit, Jónyer István, Klampár Tibor. Tudom, Klampár még ma is játszik, de ő is már inkább a mult, mint a jövő. Mennyiben változott a sportág az eltelt csaknem harminc év alatt? - Ma az ázsiaiak uralják a mezőnyt, s nagyon nehéz közéjük betörni. A sportágnak használt, hogy felkerült az olimpia müsorára. Sajnos, mint emlitettem, Szöulból egyetlen mérkőzést sem láttam, pedig végignéztem a közvetitéseket. Csodálatos élmény volt. Különösen a magyar uszók szereplése ragadott magával. Mindig nagyra értékeltem az olyan sportolók teljesitményét, akik olimpián, vagy világbajnokságon, tehát a legrangosabb viadalokon jutottak el a csucsra. (folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 13:34
|
Vissza »
|
|
Az első szabad tavaszra emlékezve (6. rész)
|
Győzelmekben Önnek is számtalanszor volt része. Hogyan emlékszik vissza az első világbajnokságra, amikor három aranyéremmel mutatkozott be? - De régen volt... Már alig emlékszem rá. Bár először szerepeltem világbajnokságon, mégsem volt meglepetés a három aranyérem. Szinte el is várták tőlem, mert akkor már nemzetközileg is elismert versenyzőnek számitottam. Egykori sporttársaival tartja-e még a kapcsolatot? - Jávor Károly is itt él Ausztriában, vele szoktam találkozgatni. Terveztük, hogy összehivjuk a régi világbajnokokat, de ez csak terv maradt. Pedig jó lenne ujból összejönni, felidézni a multat, a sikereket.+++
1989. április 1., szombat 13:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|