Rendszerváltás és az MTI

	A kivándorlásról
(Szép Zoltán) München, 1989. március 31. (SZER, A hallgatóé a szó) - Boros József vagyok Aschauból. Egy kérdést szeretnék feltenni. - Igen. - Hallgatom az adását két éve - még annyit szeretnék elmondani, hogy két éve élek itt. Feleségemmel, kisfiámmal vagyunk itt, és feltettem egy kérdést két hallgatónak is. Az egyik egy hölgy, a másik egy férfi, hogy ha a magyar állam garantálná azt, hogyha sértetlenül, tehát nem lenne semmi bántódása annak, aki visszamenne Magyarországra, hogy vissza mennének-e? - Igen. Mind a kettő azt mondta, hogy nem. - Igen. Mind a kettő. Azt mondta, hogy a villamos alá ugrana. - Igen. Az úr azt mondta, hogy a villamos alá ugrana, a hölgy pedig szintén azt mondta, öt gyerekkel van kint. Na most én csak ezt tovább szeretném folytatni ezt a kérdést. Tehát, hogy ha valaki azt mondta volna, hogy igen. Mert én "azilos" (menekült)vagyok, de hogyha Magyarországon itt a helyzet úgy változik, hogy lehet már hinni, így fogalmazok, hogy lehetne már hinni, akkor azt hiszem, hogy én például visszamennék, a feleségem is, mert... Mert úgy érzem, ezt az országot újjá lehet építeni és akkor szüksége van arra, tehát - szüksége van az emberekre, akik úgy érzik, hogy ott van a helyük. Na most én csak azt szeretném kérdezni, Önnek van-e olyan információja esetleg, vagy hallott-e olyat, hogy akik "azilisok" és esetleg hazatérnek, hogy lesz-e bántódásuk? - Nézze, én ezt a műsort azért csinálom, hogy lehetőleg a leghitelesebb információkat tudjam a műsor segítségével az emberek között terjeszteni. Például ennek a kérdésnek tisztázása érdekében szándékomban áll illetékes magyar szervek, illetékes vezetőit felhívni. Ugyanúgy rögzíteni a velük folytatott beszélgetést, mint rögzítettem az előbbi emberekkel, akiket már idéztünk a műsorban, és le fogom játszani. Szeretnék nagyon hiteles információkat beszerezni úgy, hogy a Belügyminisztérium, a különböző kivándorlásügyi szervek esetleg maga a Minisztertanács illetékesét megkérdezem; mondja meg a hallgatóknak, a Szabad Európa Rádió segítségével, mire számíthatnak ha visszatértek. - Mert ugye az a megdöbbentő, hogy ott a munkásemberek vesztették el a hitüket, ha szabad így fogalmaznom, az értelmiség is gondolom, de a munkásosztály, akire a Magyar Kommunista Párt támaszkodott, akinek szólt ez a 40 év alatt eltelt szép, sok zengzetes akármi- Nem tudom, hogy a jelenlévő hölgy, vagy úr munkásosztályba tartozott-e vagy az értelmiségbe, de engem megdöbbentett a nyilatkozatuk. Hogy ennyire hitét és hazát vesztett emberek,ez borzalmas. Ez borzalmas. Én azilos vagyok, itt tehát tulajdonképpen így fogalmazhatunk, ahogy mondja a nagy tömeg, nekem már nem járhat a szám itt. De én úgy érzem, nekem hazám csak egy lehet, az Magyarország. És én szeretnék is visszamenni oda, tehát visszatérni oda és ha csak csavar is lehetnék, de az új rendszerbe, akinek már hihetünk. Igen, hát akkor szeretnék egy csavar lenni. A hallgatóé a szó. - Szeretnék név nélkül kérdezni öntől valamit. - Tessék. - Itt élek az NSZK-ban már lassan négy éve. A HVG március 18-iki számában olvastam, hogy a Szűrös Mátyás, a parlament elnöke sajtótájékoztatót tartott, ahol egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy várható, egy úgynevezett magyarság törvény alkotása, amely kimondaná az ország szabad elhagyásának jogát és ez a jogszabály szól a visszatérés lehetőségéről is. Tudnak-e önök erről valamit? Hogy ez valóban várható-e, és ha igen mikor? - Általánosabb szabályzás is várható, hiszen meg fog jelenni a közigazgatási törvény, létrehozzák a közigazgatási bíróságot, amelyik egyértelműen állampolgári ügyekkel kíván foglalkozni. Jelenleg az az elv érvényes Magyarországon, hivatalos elvként, hogy aki nem követett el bűncselekményt az elhagyni is jogosult az országot és visszatérni is, de ez nincs még egy összefoglaló törvényben, hanem különböző törvények foglalkoznak ezzel a dologgal. - Részletesebben többet mi se tudunk még róla, hiszen a bejelentést mi is ugyanúgy ismerjük mint ön. Most foglalkozom a Belügyminisztérium segítségével ezekkel a kérdésekkel, amennyiben hallgatja műsorainkat fog még találkozni a problémának sokoldalú megközelítésével továbbra is. - Ha én most haza akarok térni akkor nekem most ezt kérvényezni kell jelen pillanatban még. - Megvan az állampolgársága? - Nincs . - Bár a magyar megvan, de a német nincs. - A magyar megvan? - Igen. - Nézze, ebben az esetben, ha a Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatást - amiről ma hallható lesz - másak;, is komolyan veszik,akkor Önnek minden további nélkül haza lehet mennie. De én azért azt javaslom, hogy mielőtt ezt megtenné, írjon a magyar Belügyminisztériumnak egy levelet, jelentse be ezt a szándékot és kérdezze meg, hogy számíthat-e arra, hogy Magyarországra való visszatértekor valamilyen büntetésben részesítik-e? Ha azt válaszolják, hogy nem, azért az már egy dokumentum. - Igen. Tehát Magyarországra írjak, ne az itteni követségre. - Írhat a követségre is párhuzamosan, mind a kettőhöz. - Igen. Nagyon szépen köszönöm. A hallgatóé a szó. - Halló Belügyminisztérium? - Igen. - Csókolom kezeit! Kivándorlási ügyben szeretnék érdeklődni. Az illetékest, ha kapcsolná. - Jó, tessék várni, akkor adom! - Halló kezét csókolom! Kivándorlási ügyben illetékes? - Az vagyok. Tessék mondani. - Szép Zoltán vagyok a Szabad Európa Rádióból hívom önt. Nagyon sok kérdés érkezett kivándorlási üggyel kapcsolatban. A kérdezők egy része magyar állampolgár, aki külföldön él jelenleg. - Igen. - A kérdezők más része magyar állampolgár, aki Magyarországon él. A kérdések között nagyon sok a hasonló elem. - Közölnöm kell önnel, hogy a Belügyminisztérium sajtófőosztályát keresse meg a kérésével. - Tehát akkor kérem a sajtóközpontot. - Halló! Sajtóosztály? - Igen. - Csókolom kezeit! Szép Zoltán vagyok a Szabad Európa Rádiótól. - Parancsoljon! - Van egy műsorunk az a címe, hogy: A hallgatóé a szó, és nagyon sok kivándorlással kapcsolatos kérdést kaptunk mind külföldön élő magyaroktól, mind magyarországiaktól. Remélem, hogy a Belügyminisztérium segítségünkre lesz abban, hogy ezekre a válaszokra autentikus feleletet sikerüljön nekünk szerezni. Ezért keresnék valakit, akinek feltenném a hallgatóktól érkezett kérdéseket, és esetleg egy megbeszélt következő időpontban folytatnánk ezzel kapcsolatban a beszélgetést, tehát válaszokat kapnék. - Ebben az osztályvezetőnk tudna segíteni, de ő most lement ebédelni. Na most nem tudom, hogy tudna-e esetleg egy kicsit később telefonálni. - Őt hogy hívják különben? - Horváth János. - A központon keresztül hívjam őt? - Mondok egy városi számot. - Jó. - Horváth János urat keresem. - Jó napot kívánok én beszélek, tessék. - Üdvözlöm! Kivándorlási ügyekkel kapcsolatban vállalná-e azt, hogy én feltenném, nem szükséges, hogy most kapásból, de én feltennék kérdéseket, és erre autentikus válaszokat kapnánk, amit mi a rádióban leadnánk és ezzel eleget teszünk annak a hallgatói igénynek, hogy pontos válaszokat kapjanak, és ennek megfelelően tudjanak tovább cselekedni. - Nézze én a következőt tudom mondani, mint ahogy én is újságíró vagyok, mint ön. Itt a jogi dolgoknak egyrészt utána kell nézzem, másrészt meg azt hiszem, sokkal jobb lenne, hogy ha valaki olyan beszélne erről a dologról, aki ezzel a területtel foglalkozik. Mindenképpen vállalni fogom azt, hogy a kérdéseket vagy közvetítem, vagy ha úgy döntenek itt a Belügyminisztérium vezetői akkor én megválaszolom. - Most mit tart jobb módszernek? Elég sok a kérdés. Sajnos - mondom -, hogy elég sok. Az emberek mozgásban vannak. - Hát nézze a leggyorsabb az lenne, hogy ha most azokat, amik tényleg a legjellemzőbbek, és a legnagyobb érdeklődést keltenek önök szerint, azokat elmondanám most és akkor... - Mondanék akkor néhány jellemző kérdést most, és azt kérném öntől az egyszerűség kedvéért, hogy mondja azt, hogy most itt álljunk meg. Tehát akkor mondom ahogy a kérdéseket én megpróbáltam megfogalmazni. - Jó napot kívánok Horváth János vagyok. - Üdvözlöm Szép Zoltán vagyok, hát jelentkeztem. - Nézze a helyzetem az egyáltalán nem könnyű. Kénytelen velem megelégedni. - Térjünk rá akkor a lehetséges válaszokra? - És ha lehet abba a sorrendbe menni, ahogy. - Abba vagyok. - Akkor jó. - Éri-e hátrány azokat, akik Magyarországról hivatalosan szeretnének kivándorolni. így volt a kérdésem. - Igen. Mindenekelőtt tisztázni kellene egy fogalmi meghatározást, a kivándorlás és a külföldi letelepedés kérdését, ugyanis a kettő nem ugyanaz. Mert az én legjobb ismereteim szerint kivándorlást kérő az ugye, nem kéri a magyar állampolgárságból való elbocsátását, a külföldi letelepedést kérő pedig magyar állampolgár marad. Na most a konkrét kérdésre válaszolva pedig semmiféle jogkövetkezménye nincsen, sem az egyik, sem a másik kérésnek. Annál is inkább, mert ezt a magyar állampolgárok nagyon jól tudják, hiszen nagyon széleskörű tájékoztatást folytattunk az útlevélrendelet vonatkozó törvényerejű rendelet bevezetésekor, hogy ma már az útlevélkérő lapon nem is kérik még a munkáltató véleményét sem. Tehát semmiféle ilyen hátrányt nem szenvednek. - Mennyi időt vesz, igénybe általában az ügyintézés? - Az államigazgatási munkában 30 nap a határidő. Tehát 30 napon belül mindenképpen mindenkinek választ kell kapni. Most az esetek döntő többségében ez a válasz mindig érdemi, akkor van lehetőség meghosszabbítani az államigazgatási időszakot, amikor valami adat pontosítási vagy egyéb hasonló dolog merül fel, de mondom az esetek döntő többségében 30 napon belül megkapják az érdemi választ. - Következő: milyen esetekben utasítják vissza a kérelmet, és visszautasításkor melyik szervhez lehet fellebbezni, ide vettük azt, hogy melyik a leglegfelsőbb a sor végén. - Igen. Hát az útlevélről szóló törvényerejű rendeletet tudom idézni. Ez egyébként megjelent a Magyar Közlöny 87/61-es számában. - Tehát a Magyar Közlöny 1987 év 61-es számában. A hallgatók kedvéért ismétlem meg. - Igen. Itt az alapvető rendezőelv az, hogy olyan esetben van elutasítás, amikor olyan bűncselekmény miatt van folyamatban bűntető eljárás, amelynél a törvény 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel el, vagy akit végrehajtandó, szabadságvesztésre ítéltek, szigorított őrizetét rendelték el. Én azt hiszem, hogy ezek, amennyire én ismerem minden országban mint érvényes alapelvek, ezek az alapvető kizáró okok. Na most, ami pedig az esetleges elutasításra vonatkozó fellebbezést illeti, itt azt tudom mondani, hogy ez a mostani ez egy régi állapotnak az utolsó időszaka, fejezete. Hiszen bizonyára ön is ismeri, a magyarországi hallgatóink pedig még jobban kell, hogy ismerjék. Tényleg nagyon erőteljes folyamat van az igazi jogállam kialakítására, hogy így fogalmazzak és hát ez itt különböző törvények, jogszabályok, intézmények létrehozását jelzi. Jelenleg ez egy kifogásolt, jogosan kifogásolt pont. Jelenleg a legfelső fórum a belügyminiszter, ahová fellebbezni lehet. De az előkészítés alatt lévő közigazgatási bíróság fogja majd a létrehozása után ezeket a dolgokat elbírálni, tehát egy teljes normális polgári jogorvoslatnak lesz helye. - Az a kérdésem, hogy fordulhat-e bírósághoz? - A magyar joggyakorlat szerint ebben a pillanatban még nem. - Még nem. De miután ez egy előkészület alatt álló, rendezés alatt álló dolog. Tehát azt jelenti, amint a közigazgatási bíróság is működni kezd és a... - Akkor ő fogja átvenni ezeket a feladatokat. - A fellebbezési fórumban ő is beépül, akkor ő nála lehet fellebbezni. Tehát bírósági döntés is születhet adott esetben az elutasítás megszüntetéséről. - Erről folynak most az előkészületek. - Ezt inkább kuriózumként kérdeztem, hogy van-e tudomása, hogy egyáltalán eddig valaki fordult-e bírósághoz? - Nem. Nekem nincsen, miután elképzelhető, hogy fordul, de hát amennyire én ismerem a magyar főjoggyakorlatot nem is tudnak vele foglalkozni. - No, tehát nyilván nem járt volna eredménnyel, ha valaki bírósághoz fordult volna. Még visszautalnék egy kérdésemre. A letelepülés és a kivándorlás, amit nagyon helyesen külön választottunk. Abban az esetben ha valaki külföldi letelepedési célból menne ki, arra más nyomtatványt kell kérnie, mint aki kivándorolni szándékozik? - Külföldi letelepedés céljából olyan útlevelet adnak, ami régi értelmezésbe vett konzuli útlevél. Ez a pontos. - No és Magyarországon magyar állampolgár kérhet. - Ezt minden olyan állampolgár kérheti, aki nem kérte ezt korábban, vagy akit nem bocsátottak el a magyar állampolgárság kötelékéből. Tehát teljesen mindegy, hogy New Yorkban él vagy Budapesten. - Igen. Tehát bármely magyar állampolgár, aki magyar állampolgársággal rendelkezik és az útlevéltörvényben kifogásolt büntetőjogi aktus alatt nem áll, kérhet. - Így van. - Nem gondolja azt, hogy Magyarországon, nagyon sokan pontosították magukban, ezt a két fogalmat, miután elég sok hallgató fordul hozzánk. Gyakran úgy gondolom, hogy aki kivándorlásról, vagy kivándorlási igényről beszél, az valójában csak letelepedni szeretne külföldön. - Így van, valószínűleg ez az ok az emberek körében elterjedt szóhasználatnak az oka. Holott itt jogilag egész más dolgokról van szó. - Igen és nem tudom, nem volna-e helyes önöknek is ezt jobb. Én propagálni, ha már a kérdés végül is létezik, és azzal, hogy hallottunk róla, nem tudjuk megkerülni. En is sokáig tűnődtem, hogy ebbe a kérdésbe belemenjünk-e mert, sokan fognak nyilván majd reflektálni. De szerintem kell róla beszélni, hogy az emberek megtudják például azt a különbségtételt. - Nézze, itt egy picit vitatkoznék önnel, mert végül is erről mi nem hallgatunk, hát semmi okunk nincs, hogy hallgassunk róla. - Nem azt mondtam.. Csak mondom, hogy kellene róla beszélni. - Megmondom őszintén. Ide hozzánk sem a Magyarországon megjelenő lapoktól, sem közvetlenül a lakosságtól ilyen jellegű kérés nem érkezett, holott különösen az útlevélről szóló törvényerejű rendelet megjelenése után rengeteg kérdést kaptunk, amit igyekeztünk is megválaszolni. De ebben a vonatkozásban ilyen konkrét különbségtételre nem érkezett. Én azt hiszem, hogy azért, mert jól lehet azt a szót használtuk "kivándorló", de alapelvében tisztában vannak azzal, hogy ők nem a magyar állampolgárság alóli elbocsátásukat kérik. - Igen. Bár nekem az a. benyomásom, mert sokat, legalább 10-12 hallgatóval beszélgettem ilyen kérdésekről. 0 keresett és mikor befejezték úgy a beszélgetést, az volt az érzésem, hogy ezek majdnem mindegyike letelepedni szeretne külföldön, szeretné a maga gazdasági helyzetét rendezni és legtöbbjük azt követően vissza is szeretne térni Magyarországra. - Persze. Tulajdonképpen erről van szó. De én nem hiszem, hogy itt a konkrét ügyintézés során ez problémaként merül fel, ezzel együtt hát nincs semmi akadálya, hogy erről beszéljünk. - Tudom, én tulajdonképpen azt akarom csak, hogy ne nagyon sok magyar állampolgár fogja magát és minden előkészület nélkül, kiváltképpen jogi tájékozottság nélkül nekivág a világnak arra gondolva, hogy ő otthonról úgyse kezdeményezhet egy ilyen megoldást. Tehát én most mondhatnám, hogy a Belügyminisztérium jó hírének javítása érdekében is beszélek pont önnel, illetve hát ENSZ segítségén keresztül azokkal akik erről tudnak. Mert azt szeretném, hogy a magyar állampolgár hallja éppen ebben a tónusban, ebben a megfogalmazásban, hogy a magyar Belügyminisztérium a partnerré válás viszonyát megkezdte az állampolgárokkal. - Igen. Hát én azt hiszem, hogy így minden további nélkül meg lehet fogalmazni, ezzel teljesen egyetértek. - Jó. Akkor a következő kérdést tenném fel. Hogyan egyeztetik össze a kivándorlásügyi gyakorlatot, azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyekhez Magyarország is csatlakozott? - Nézze, itt három dolgot kell alapvetően megemlíteni, mert egyrészt van az emigrációs kérdésekre vonatkozó felfogás, másrészt Helsinki záróokmány idevágó fejezetei, és harmadrészt pedig azok a kétoldalú egyezmények, amelyeket a Magyar Népköztársaság különböző országokkal megkötött. Én azt hiszem, hogy az első kettő vonatkozásában a most érvényben lévő szabályozás minden vonatkozásban megfelel azoknak az elveknek, amik a Helsinki záróokmányban például megfogalmazódtak. Ami pedig a kétoldalú egyezményeket illeti, ott pedig kötelesek vagyunk ahhoz tartani magunkat, amiben korábban az illető országokkal megállapodtunk. - Tehát megkérdezhetem azt, hogy az ön tudomása szerint ez idő szerint nemzetközi oldalról, tehát valamelyik Magyarországon kívüli ország, vagy szerv részéről nem érkezett se tiltakozás, se kifogás mostanában. - Nem. Nem érkezett ilyen jellegű. - Tehát talán ez bizonyítja, hogy az egyezmények funkcionálnak. - Ezt inkább megint csak az érdekesség kedvéért kérdezem. Hová egyszerűbb letelepedni szocialista vagy nyugati országba ügyintézési szempontból? - Az ügyintézési szempontból teljesen mindegy. - És van rá gyakorlat? - Már letelepedésre. . . - Igen, hogy szocialista országba való letelepedésre? - Van gyakorlat, mert nagyon sokan mennek férjhez olyan országba, ami közel van hozzánk Csehszlovákiába, aztán Lengyelországba, Szovjetunióba, NDK-ba vagy nősülnek oda. Tehát van ilyen gyakorlat. De a Belügyminisztérium ügyintézése szempontjából ez teljesen indifferens. Ezt azért egy félmondattal mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a külföldre való letelepedésnél nem egyedül a magyar Belügyminisztérium, aki mondjuk meghatározza, vagy eldönti az engedély megadását. Ugyanis bármennyire is jó szívvel mondunk mi igent bárkinek, hogy hozzájárulunk a külföldi letelepedéshez, ha az illető ország nem hajlandó befogadni. - Az illető országnak a befogadása, azokra vonatkozóan is érdekes, akik konzuli útlevéllel szeretnék a... - Természetesen persze. - Ott vízumra van szükség, vagy... - Egy elővízumra van szükség. - Tehát nem olyanra,mint amit a turista kér. - Igen. Egy elővízumra van szükség, amivel igazolja, hogy az illető ország, a mellékelt feltételek szerint engedélyezi az illető magyar állampolgár letelepedését. Azért is van ezekben az elvekben megfogalmazva, hogy a döntés, az alapvető szempont a családegyesítés egyenes ági rokonhoz történő letelepedés, mert az esetek más vonatkozásaiban nem engedélyezik a külföldi országok döntően az ilyen külföldi letelepedést. - Vagyis egy példával éljünk, mondjuk, vegyünk egy fiktív nevet, Tihanyi Elek azt mondja Ózdról, hogy ő szeretne kitelepedni Svédországban. Néki ott nem él senkije, még a nyelvet se beszéli, esetleg tud egy gyárost, aki neki munkát biztosítana. Hol romolhat el ennek a külföldön letelepedni akaró embernek az esélye? Magyarországon vagy Svédországban? - Nézze. Alapvetően Svédországban. Ez a döntő. Most a magyar jogszabályban van egy olyan passzus, ami úgy fogalmaz valahogy, hogy egyéb esetekben a családegyesítésen egyenes ági rokonhoz való letelepedésen kívül is lehet engedélyezni. Tehát mondjuk ebbe a kategóriába ez a Tihanyi Elek beleférne Magyarországon. De hiába fér bele, ha egyszer a svéd hatóságok azt mondják, hogy ezt külföldi munkavállalónak tekinti, mint inkább odatelepülőnek és ők erre nem tartanak igényt. - Igen és itt próbáljunk meg különbséget is tenni azért, hogy a hallgató jobban értsen minket. A külföldön letelepedni szándékozó és a külföldön munkát vállalni óhajtó emberek között megint van jogi differencia. Próbáljuk meg ezt úgy érthetően definiálni, hogy mi a különbség. - Hát ez egy teljesen más kategória. Külföldön bárki vállalhat munkát, de ennek az ügyintézése nem a Belügyminisztériumban kezdődik. - Igen. És a/külföldi munkavállaló ma már lehet egyén is. Tehát nincs rá szükség, hogy bármely... - Hát épp a közelmúltban volt itt egy nagyon érdekes vita pont Svédországban, ha jól emlékszem. - Igen, igen. - Ahol a svéd szakszervezet harcolta ki, hogy az ott munkát vállaló magyar építőmunkások ugyanolyan bért kapjanak mint a svéd kollégáik. - Ami viszont állítólag veszélyeztette a későbbi foglalkoztatásukat, nyilván a svéd vállalkozónak az volt az érdekes, hogy olcsóbb a magyar munkaerő. Hát akkor maradjunk a kettőnél, a kivándorló és települő. Most a kivándorlót kérdezem. - Ha kivándorol, akkor elveszti a magyar állampolgárságát nyilván úgy, hogy ő maga lemond róla, mert az elbocsátását kéri. Ha pedig letelepedni akaró, akkor magyar állampolgársága megmarad. Mi marad meg a magyar állampolgársága mellett? Illetve milyen jogot vészit mégis, például egy külföldön telepedő személy elveszíti-e a magyarországi nyugdíj jogosultságát? - Na ez az a kérdés, amire én magának nem tudok válaszolni. Mert ezek egyrészt az Értékforgalmi Banknál, másrészt a társadalombiztosítási intézménynél csapódnak le. Én tudnék magának mondani saját ismereteim szerint valamit, de véletlenül se akarok félrevezetni egyetlen hallgatót se. - Folytathat-e jogvitát magyar bíróság előtt egy külföldön letelepedett személy? - Ez sem a mi kompetenciánk, de úgy tudom, hogy igen. - Igen, ez azt hiszem az Igazságügy Minisztériumhoz tartozik. Fogadhat-e hivatalosan magyar ügyvédet? És azt hiszem eddig jutottunk el múltkor a kérdésekben ugye? - Igen. - Még akkor megterhelném a türelmét egy felvetéssel. Szintén konkrét eset csak a nevet nem mondom hozzá. Négy gyermekes magyarországi család él Ausztriában. Ók szépen átlépték turista útlevéllel a határt és Ausztriában menedékjogért folyamodtak. Természetesen a menedékjog-igényük az osztrák hatóságokat nem győzte meg arról, hogy ő nekik menedéket kell adni, most az, hogy "természetesen" ezt azért használtam, mert már ez igen gyakori, és következik az ő jelentkezése melyben előadja, hogy - itt vagyok négy gyerekkel, illegálisan vagyok Ausztriában, magyar turista- útlevéllel jöttem. Na most mit csináljak? - En nekem az volt a válaszom, hogy ha ilyen kilátástalan a helyzete akkor menjen vissza Magyarországra. De hogy őt akkor lecsukják, megtorolják stb. Ezért is kérdeztem nyomatékosan az elején, hogy mi történik azokkal, akik valamely szándékból külföldre mennek. - Kérdezem, ha a gyerekes család visszamegy Magyarországra, akkor mi az a törvényes dolog, ami vár rá? - Én a következőt tudom erre mondani. Úgy tudom, hogy szabálysértési eljárás. Tehát maximum pénzbüntetés. De azt tudnám tanácsolni, hogy hívja fel a konzult Ausztriába, ők ezeket pontosabban meg tudják mondani. i - Na most még, ennél a családnál csak azért, mert ilyen kérdés vagy öt darab bejött. Ha ezek visszamennének Magyarországra, de gazdasági meggondolásból, vágy más okból mégis szeretnének végül is külföldre kerülni, attól függetlenül, hogy megkísérelték ezt a módját a helyváltoztatásnak, beadhatnak-e kivándorlási vagy letelepedési igényt a jogszabályok meghatározta módon és céllal? - Természetesen semmiféle ilyen megkötöttség nincs. Mondtam, hogy csak arra vonatkozik a megkötöttség, akire három évnél hosszabb szabadságvesztést szabott ki a bíróság,. - A Magyarországra átment romániai állampolgárok - azért fogalmazok így, mert most nemcsak a magyarokra gondolok. Ha akár letelepedési, akár kivándorlási céllal Magyarországról tovább akarnak menni kapnak-e segítséget ehhez az illetékes szervektől? - Mi különösebb Segítséget mi nem tudunk adni, mert mi annyi segítséget tudunk adni... - Jogira gondolok. - Én azt hiszem, hogy ez nem jogi kérdés. Mert amennyiben igazolják, hogy őket befogadja "X" ország akkor, innen minden további nélkül továbbmehet. - Tehát a befogadó ügynevezett, elővízum kell akkor nekik. Értem. Horváth úr! Én nagyon elégedett vagyok beszélgetésünkkel, még megkérdezem, mert mindenkitől megkérdezem akivel beszélek, hogy felhasználhatom-e a beszélgetésünket adásban ezzel a céllal, hogy felvilágosítsuk a hallgatókat. - Nézze ennek különösebb akadálya nincsen. De viszont "ha visszajátszana nekem a megvágott anyagot azt megköszönném. - Nagyon köszönöm, hogy vállalkozott a beszélgetésre. - Kérem szépen. Most már lehet azt mondani, hogy természetesen. +++ 1989. március 31., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »