|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Pályázati felhívás
"Kövi Pál, több
gasztronómiai mű (így: az ,,Erdélyi lakoma,,) szerzője, a New York-i
,,Four Seasons,, étterem társtulajdonosa KRUDY GYULA
EMLÉKALAPÍTVÁNY-t hozott létre, amelyet a Művelődési Minisztérium
jóváhagyott. Az Alapítvány célja: a gasztronómiai kultúra támogatása."
SZER, Világhíradó:
KB-ülés - a függetlenítettek
"Ha összeadható lenne a teljes stáb, bizonyosan
jóval meghaladná a 200 ezret, és hol van akkor még a munkavégzés
költsége? És a pártérdekből igénybe vett épületek, hivatali szobák,
egyéb helyiségek fenntartási, működtetési kiadásai, a
pártrendezvények anyagi fedezete, a párt védelmét ellátó fegyveres
testületek költségtényezői?"
|
|
|
|
|
|
|
A felsőoktatásról
|
München, 1989. március 31. (SZER, Magyar híradó) - Következik egy budapesti jelentés. Nagy András egy találkozóról számol be, amely Felsőoktatás a pluralizmusban, pluralizmus a felsőoktatásban címmel rendeztetett meg tegnap. Nagy András jelentését olvassuk fel: - A TDDSZ, tehát a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, mely rendezvényein már eddig is számos égető társadalmi problémára irányította rá a figyelmet, tegnapi Kossuth klubban tartott fórumán a magyar felsőoktatás helyzetét tűzte terítékre. A vitavezető Vidos Tibor olyan közismert személyeknek adhatta meg a szót, mint Pongor Ernő vegyészprofesszor, akadémikus, Stark Antal művelődésügyi államtitkár, Daróczy Zoltán a Debreceni Tudományegyetem rektora, vagy éppen Gazsó Ferenc, a közelmúltban lemondott helyettes kultuszminiszter. A vitafórum eredeti címe: Felsőoktatás a pluralizmusban, pluralizmus a felsőoktatásban. Hamar kiderült azonban, hogy igazából nem ez a kívánatos jövőállapot foglalkoztatja. Ma és még jóideig az lesz az egyetemek és a főiskolák, vagyis a fiatal értelmiségiek legfőbb gondja, hogyan és hová meneküljenek a poszt sztálinista örökség ölelő karjai elől. A fordulat éve után Magyarországon az élet minden területén, így a felsőoktatásban is a szovjet modellt vezették be. A tudományos kutatást és magukat a kutatókat az egyetemektől elkülönített intézményekbe tömörítették. ily módon mind a kutatást, mind az oktatást szellemileg sterilizálták. A felsőoktatás centralizált, bürokratikus ágazati irányítás alá került, mely iparszerű, mennyiségi teljesítménymutatókkal árasztotta el az alárendelt iskolákat. Az intézmények belső életét hierarchikus, poroszos, belterjes,, tekintélyelvűség hatotta át. Ez utóbbi nem kizárólag sztálini vívmány, hanem a magyar múltban is megfelelő fogódzókat találhatott az ötvenes évektől kezdve, miközben szinte évente jelentettek be oktatásügyi reformokat. Lényegében a sztálini iskolarend némileg oldottabb változatát konzerválták. Konzerválódott az a felfogás is, hogy az oktatásnak, mint nem termelő szektornak kevés pénz jár az állami költségvetésből. A tegnapi vita résztvevői államtitkárostul egyetértettek abban: ez így nem megy tovább; sem pénzügyileg, sem szervezetileg, sem pedig ideológiailag. A régi fajta egyetem, főiskola és oktatásügy sokszorosan túlélte önmagát. A többség abban is egyetértett, hogy a kiutat jelentő példákat az angolszász, skandináv, vagy a hozzájuk hasonló nyugati iskolarendszerekben kell keresni. Az egészet és a részletet egyaránt liberalizálni kell, hogy legyen bizonyos piacszerű verseny az oktatásban. Álljon vissza jogaiba az egyetem régi belső autonómiát előíró fogalma, szűnjön meg a hatóság folytonos jelenléte és beavatkozása. Körülbelül eddig jutott el a vita, amikor az egyik TDDSZ aktivista felolvasta Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes ez év március 7-i keltezésű, és a Műegyetem rektorához elküldött levelét. A levél tartalma nagyon is érinti az egyetemi pluralizmust és autonómiát. A miniszterhelyettes politikai instrukciókat nyújt az egyetemi vezetőknek, hogyan kezeljék az intézményeikben megjelenő alternatív szervezeteket és érdekképviseleti szervezeteket. A TDDSZ persze azonnal tiltakozott az ügyek ilyen fajta elrendezése ellen. A tanulság azonban általánosabb és érinti a felsőoktatás egészét. A vezetők, ha manapság autonómiát és pluralizmust mondanak is, ez alatt egészen mást értenek, mint a beosztottjaik. Ezért is van szükség a TDDSZ-hez hasonló beosztottak képviseletét ellátó szervezetre, ez majd a nem nagyon közeli jövőben elvezethet a valódi felsőoktatási pluralizmushoz. +++
1989. március 31., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az újonnan megválasztott Intéző Bizottság már ülést tartott és lényeges határozatokat hozott, amelyről tájékoztatta az MSZMP-t, a kormányfőt, a Hazafias Népfront elnökét és az MTI-t. Létrehozott egy nyolctagú operatív bizottságot is jelentős hatáskörrel. Kiküszöbölte azt a hibát is, hogy a korábban négy kizárt és kellő politikai tapasztalattal rendelkező személy háttérbe szoruljon, mert megengedte, hogy az OB munkájába esetenként más párttagokat is bevonhasson."
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 1. oldal
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 2. oldal
MTV2 nézői telefonok:
"- Ányos Katalin 341-836: - nézte a reflexológiáról szóló műsort. Szeretné tudni, hogy Sára Gáborral hogy lehetne kapcsolatot teremteni, mert pl. ebbeli képzésről szeretne éredklődni. Nagyon megköszönném ha visszahívnának.
- Dr. Udvardi Katalin Miskolc 84-499: - visszahivást kérnék. Köszönöm.
- 682-189: - szeretném ha visszahívnának és megmondanák Rózsa György cimét vagy telefonszámát, mert szeretnék a Leg...leg..-be szerepelni. Nagyon Köszönöm.
- 56o-o77 Szabó Lászlóné: - javaslatot szeretnék tenni, hogy a tegnap későn leadott romániai ügyekkel kapcsolatos beszélgetést, melynek műsorvezetője Déri János volt, egy előbbi időpontban, amikor nagyobb réteg nézi még a TV-t, meg kellenne ismételni. Hozzáteszem, nekem nincs semmilyen rokonom vagy ismerősöm Romániában."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|