Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 31.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Pályázati felhívás

"Kövi Pál, több gasztronómiai mű (így: az ,,Erdélyi lakoma,,) szerzője, a New York-i ,,Four Seasons,, étterem társtulajdonosa KRUDY GYULA EMLÉKALAPÍTVÁNY-t hozott létre, amelyet a Művelődési Minisztérium jóváhagyott. Az Alapítvány célja: a gasztronómiai kultúra támogatása."
SZER, Világhíradó:

KB-ülés - a függetlenítettek

"Ha összeadható lenne a teljes stáb, bizonyosan jóval meghaladná a 200 ezret, és hol van akkor még a munkavégzés költsége? És a pártérdekből igénybe vett épületek, hivatali szobák, egyéb helyiségek fenntartási, működtetési kiadásai, a pártrendezvények anyagi fedezete, a párt védelmét ellátó fegyveres testületek költségtényezői?"

Kárpátaljai magyarok

A kárpátaljai magyar Vatikáni Rádió
keresztények helyzete Vatikán, 1989. május 11.
--------------------- Leírva: 1989. május 12.


    Az Új Ember tavaly november 27-iki száma jelentette, hogy Paskai
László bíboros most tavasszal Kárpátaljára látogat. A szovjet
pártvezető, Jakovlev személyesen kereste fel a prímást Esztergomban,
és közölte vele: látogatásához válassza ki a megfelelő időpontot,
szeretettel várják.

    Paskai László bíboros-érsek a napokban levélben hozta
tudomásunkra, hogy május 19-ikén indul Kárpátaljára. Kíséretéhez
tartozik három pap: Horváth Miklós, Boán Béla és páter Hidász
Ferenc, mint tolmács.

    A terv szerint szentmisét mutat be Munkácson, Ungváron és
Beregszászon. Ez utóbbi városban meglátogatja Forgon Pál református
püspököt és az ortodox püspököt, valamint találkozik a magyar
papokkal és a hatóságok képviselőivel.

    Magyar kereszténység Kárpátalján - helyzetfelmérés Paskai László
bíboros prímás látogatása előtt. Ezzel a címmel és alcímmel közölt
tájékoztatót Skultéthy Csaba, a Rómában megjelenő Katolikus Szemle
ezévi első számában. A magyar egyházfő május 19-ikén kezdődő
látogatására készülve rövidítve ismertetjük a cikk második részét,
amely konkrét adatokat nyújt a kárpátaljai keresztények helyzetéről.

    A Szovjetunióban tartott 1979. évi népszámlálás adatai szerint a
birodalomban 171 ezer személy vallotta magát magyarnak. Ebből
Ukrajnában 164 ezer, magában az Ukrajnához tartozó, annak Kárpáton
túli körzetét alkotó Kárpátalján 158 ezer. Budapesti és nyugati
szakértők a kárpátaljai magyarság tényleges létszámát általában 200
ezerre becsülik. Ehhez hozzáveendő a többször 10 ezer russzin -
hivatalosan ukrán - aki tud, vagy legalábbis ért magyarul. (folyt.)


1989. május 11., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 1. folyt.

A népszámlálási ívekben a vallási hovatartozás kérdése nem
szerepel, így e tekintetben csak becslésekre lehet támaszkodni. Ezek
szerint az ott élő magyarság kétharmada református, egynegyed része-
egyharmada katolikus, a többi evangélikus, továbbá baptista,
ádventista és jehovista szórvány. A kevés zsidó, aki túlélte a
deportálást, Magyarországra települt vagy kivándorolt. Hívő és
gyakorló izraelita családról csak elvétve hallani.

    Négy és fél évtizedes, előbb totális, majd valamivel lazább
állami erőfeszítés, a külvilágtól való elszigetelés, vallásos
irodalom bevitelének a meggátlása, végül annak minimális megtűrése -
mindez nem tudta elfojtani a kárpátaljai magyarság keresztény
hitéletét. Szervezete és történelmi intézményei romokban, létszáma
megritkult, de a szűk keretek, mostoha adottságok között is fennáll
és működik.

    Hogyan fest ez a keresztény élet Paskai prímás látogatásának a
küszöbén? - teszi fel a kérdést Skultéthy Csaba.

    - A többségi református egyház helyzete viszonylag kedvezőbb,
hamarább lett megtűrt a katolikusnál - amit budapesti
sajtójelentések is kellően tanúsítottak. 81 gyülekezetet számlált,
ugyanannyi templommal. Ezekben a szolgálatot 21 lelkész látja el,
közülük tizen 70 éven felüliek.

    Az egyháznak a 75 esztendős Forgon Pál beregszászi lelkész
személyében immár több mint egy évtizede püspöke is van. Forgon 1979
óta a budapesti Református Teológiai Akadémia díszdoktora. 1987.
őszén három új lelkészt iktathatott be, Magyarországra áttelepült
két esperes helyébe újakat helyezhetett. (folyt.)


1989. május 11., csütörtök


Vissza »


A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 2. folyt.

Ez év elejétől két kárpátaljai fiatal teológus hároméves
ösztöndíjjal a budapesti Ráday Kollégiumban készülhet jövendő
feladatára. Ez az első eset szovjet állampolgár keresztény teológus-
jelöltek magyarországi tanulásának az engedélyezésére. Eddig csak
néhány zsidó fiatalember részesült a kedvezményben, hogy a budapesti
rabbiképzőben - amely az egyetlen Európa keleti felében - végezhesse
el teológiai tanulmányait.

    A kárpátaljai református gyülekezetek számára sikerült még
1987-ben kieszközölni, hogy ezer énekeskönyvet és ugyanannyi Bibliát
kaphassanak ajándékba a magyarországi egyháztól.

    Mindez igen szerény eredmény. A kárpátaljai magyar katolikusok
számára azonban eddig ennyi lehetőség sem nyílt. A vallásellenes
agitáció kezdettől fogva a katolikus - azon belül a görögkatolikus
egyházat - tekintette fő céltáblájának. Ennek két oka volt,
mindkettő ma is ingerültséget okoz a pártszerveknek.

    Az egyik: a helyi katolikus egyházszervezeteknek - tehát
1949-ig, az addig hivatalosan fennálló görögkatolikusnak is - az
országon kívüli hatóságtól, Rómától való függése, ami megnehezíti a
vele szembeni fellépést. A látszólagos előnyért a Vatikán
ügynökeinek a többiekénél nagyobb árat is kellett fizetniük.

    A másik az a tény, hogy a görögkatolikus egyháznak az ortodoxba
történt beolvasztását a hívek nagy része máig sem fogadja el. A
görögkatolikusok többsége ruszin, csak a kisebbség magyar. Tény,
hogy sok ruszin görögkatolikus ma sem hajlandó ortodox
istentiszteletre járni, mivel pedig a római katolikusok
gyakorlatilag mind magyarok, ezek a ruszinok magyar misére járnak,
hallgatólagosan növelve ezzel a római katolikus hívők számát.
(folyt.)


1989. május 11., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 3. folyt.

A pártagitáció szinte mindennapos virtusához tartozik az olykor
fasisztának is bélyegzett unitusok, vagyis a római katolikusokkal
való egységhez ragaszkodó görögkatolikusok elleni kirohanás.

    A lappangó feszültség kifejezésre jut a mindennapos látványban,
amikor a római katolikus templomokban egyes imádkozók keletiesen
vetnek keresztet. Tragikusan furcsa helyzetbe került ugyanakkor
néhány beregi és ugocsai falu - mivel görögkatolikusok - templomuk
1949-ben pravoszláv lett. Később annyit megengedtek nekik, hogy a
templomi szertartásukat ószláv helyett magyarul végezhessék.

    A reformátusokénál még súlyosabb a római katolikus egyház
paphiánya. A szovjet egyházpolitika a kárpátaljai katolikusággal
szemben mindeddig következetesen a kihalási elvet követte. 1944 -
tehát 45 esztendő óta - Kárpátalján egyetlen újmisés pap sem volt. A
korábbi 41 római katolikus plébániával szemben ma 31 működik kilenc
pappal. Ezek tőlük telhetőleg látják el az egymástól sok esetben
távol fekvő plébániákon a szolgálatot. Korukat és egészségi
állapotukat tekintve, már régóta megszokott dolog volt, hogy egy-egy
idős és megrokkant pap a lakásán, ágyban fekve szolgáltatta ki a
szentségeket, a templomban pedig, ahová bevitték ülve misézett.

    A jelenlegi egyházi közigazgatási beosztás szerint Kárpátalja a
Baltikumhoz tartozik. Lennének fiatal papjelöltek, de ezek
Magyarországon, Egerben szeretnének képesítéshez jutni - ezt azonban
mindeddig nem engedélyezték. Így történt, hogy az egyetlen frissítés
Rigából jött, egy 28 éves lengyel pap, aki nem tud magyarul.
(folyt.)


1989. május 11., csütörtök


Vissza »


A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 4. folyt.

A templomok látogatottságát illetően nehéz általános képet
kapni, arra járó külföldiek mégis többnyire azt tapasztalják, hogy
az istentiszteleteken a templomok tele vannak, nagyobb ünnepeken
zsúfoltak is. Ahol ilyen kevés a pap, és ennek megfelelően a hívők
szolgálata is, egy-egy egyházi szertartásnak eleve más az értéke.

    Húsvéti idő van. A templomban sorbanállnak a gyónók.
Sztálin-képes autóból is befelé tart egy fejkendős néni olvasóval a
kezében - írta Ungvárról két évvel ezelőtt a kecskeméti Forrás
munkatársa. A beszámolók általában megállapítják, hogy a miséken,
istentiszteleteken az idősebb nemzedék van túlsúlyban, ami viszont
már nem sajátosan kárpátaljai vagy szovjetunióbeli jelenség.

    Ugyanakkor egy-egy felújított templom felszentelése kimagasló
esemény, míg egyes helyeken gaz növi be az elhagyatott állapotba
süllyedt templom omló vakolatát, másutt a falu népének anyagi
áldozatával és munkaerejével, kivételesen külföldről jött adomány
segítségével is a felújított istenháza a hívők nyíltan vállalt
büszkesége. Néhány középkori templom is így született újjá. A
beregszászi gótikus falak és ívek szakszerű restaurálásáról a
budapesti műemlékvédelmi folyóirat is részletes beszámolót közölt.

    Súlyos gond a lelkészek és a szellemileg igényesebb hívők
továbbképzése, vallásos irodalommal való ellátása. A szovjet állam
türelmessége a reformátusok számára engedélyezett fentebb említett
énekeskönyveken és Bibliákon túl nem terjedt. Nyugatról küldött
egy-egy folyóiratszám a címzett ismeretlen megjelöléssel érkezik
vissza a feladóhoz. Nagy a szomjúság színvonalas, spirituális
olvasmányok iránt. (folyt.)


1989. május 11., csütörtök


Vissza »


A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 5. folyt.

Kárpátalján minden magyar - de vele együtt sok nem magyar is -
délnyugat felé, Magyarországra tekint. Lényeges különbség a
szomszédos Erdéllyel - és azon belül a még elszigeteltebb
Székelyfölddel - szemben, hogy viszonylag gazdag választékban
hozzájut magyarországi újságokhoz, folyóiratokhoz, könyvekhez,
nézheti a budapesti televízót, hallgathatja a budapesti rádiót, és
természtesen a nyugatiakat.

    Mint mindenben eddig elfojtott és éppen csak megtűrt hitéletében
is Magyarországról, a magyar egyháztól várja a segítséget. +++


1989. május 11., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Az újonnan megválasztott Intéző Bizottság már ülést tartott és lényeges határozatokat hozott, amelyről tájékoztatta az MSZMP-t, a kormányfőt, a Hazafias Népfront elnökét és az MTI-t. Létrehozott egy nyolctagú operatív bizottságot is jelentős hatáskörrel. Kiküszöbölte azt a hibát is, hogy a korábban négy kizárt és kellő politikai tapasztalattal rendelkező személy háttérbe szoruljon, mert megengedte, hogy az OB munkájába esetenként más párttagokat is bevonhasson."
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 1. oldal


III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 2. oldal


MTV2 nézői telefonok:

"- Ányos Katalin 341-836: - nézte a reflexológiáról szóló műsort. Szeretné tudni, hogy Sára Gáborral hogy lehetne kapcsolatot teremteni, mert pl. ebbeli képzésről szeretne éredklődni. Nagyon megköszönném ha visszahívnának. - Dr. Udvardi Katalin Miskolc 84-499: - visszahivást kérnék. Köszönöm. - 682-189: - szeretném ha visszahívnának és megmondanák Rózsa György cimét vagy telefonszámát, mert szeretnék a Leg...leg..-be szerepelni. Nagyon Köszönöm. - 56o-o77 Szabó Lászlóné: - javaslatot szeretnék tenni, hogy a tegnap későn leadott romániai ügyekkel kapcsolatos beszélgetést, melynek műsorvezetője Déri János volt, egy előbbi időpontban, amikor nagyobb réteg nézi még a TV-t, meg kellenne ismételni. Hozzáteszem, nekem nincs semmilyen rokonom vagy ismerősöm Romániában."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD