Rendszerváltás és az MTI

	Kerekasztal és gazdaság (1.rész)
1989. március 30. (MTI-Panoráma) - A lengyel kerekasztal-tanácskozás talán új korszakot nyit a lengyel szakszervezeti mozgalomban, az ország belpolitikai életében- a pluralizmus intézményes kereteinek megteremtésével, ami egyben döntő lépés lesz a képviseleti demokrácián alapuló új társadalmi modell létrejötte felé. Kevésbé ígéretesek azonban eddig a kerekasztal gazdasági eredményei, vagyis e téren a várakozásnál is nehezebben bontakozik ki a közmegegyezés. Holott joggal lehetett reménykedni - és az ország vezetése is ebben bízott, - hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek egyetértése alakul ki a gazdasági reformok megvalósításával járó nehézségek közös vállalásában. A valóságban azonban a kerekasztalnál is csak nőtt a távolság a realitások és a társadalmi várakozás között. Az ellenzék, ezen belül a Szolidaritás az utolsó pillanatig kézzel-lábbal hadakozik a gazdasági felelősség ráeső részének vállalása ellen, sőt számos javaslatával maga is növeli a problémák számát. Nem lehet másképp értelmezni a szervezet erőfeszítéseit például arra, hogy az infláció ütemét követő automatikus bérkorrigációs rendszerrel, az úgynevezett bérindexációval kényszerítse ki a bérek reálértékének megőrzését. A nagy népszerűségnek örvendő elképzelést - nem kis mértékben saját befolyásának megőrzése érdekében - támogatják a törvényes szakszervezetek, az OPZZ vezetői is. A kormány a bérsztrájkok megelőzése lehetőségeként ugyancsak hajlik egyfajta béremelési automatizmus elfogadására, de attól a bérek ösztönző jellegét, a vállalati önállóságot és az infláció megfékezésére tett erőfeszítéseinek sikerét félti. Az egyéni bérek automatikus, egységes emelése helyett a vállalati bértömeg növelését javasolja, ami lehetővé tenné a teljesítményekkel arányos differenciálást, nem állítaná vissza a bérek központi meghatározásának elavult rendszerét. Akár így, akár úgy, a lengyel gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű kérdés megoldásában felül kerekedni látszanak a közhangulati, politikai tényezők - a gazdasági megfontolások rovására. Ezt nemcsak a gazdaságért változatlanul egyedül felős kormány látja, de a lengyel parlament jónéhány képviselője is. Legutóbb a lengyel gazdasági társaság közgazdászai birálták a Szolidaritás kötelékében a kerekasztal mellett ülő közgazdász társaikat, amiért az indexáció kierőszakolásával közgazdászi szakértelmüket feláldozták a politika oltárán. E testület véleménye szerint is: az indexáció Lengyelországban egyenlő a gazdasági öngyilkossággal. (folyt) 1989. március 30., csütörtök 12:16
Vissza » Folytatásokkal »