|
|
|
|
Beszélgetés 3.
|
- Megyékre, megyei szövetségekre illesztett egységes működési szabályzat idővel kialakulhat-e? - Véleményem szerint azért nem, mert a megyék helyzete, adottságaik egymástól erősen eltérnek. Ezek más feladatot szabnak az édekvédelem számára Borsodban és mást Budapesten, vagy Baranyában és Békésben. Hiszen különböző e megyék gazdasági fejlettsége, struktúrája, eltérő a foglalkoztatás szervezete. A helyi alapszervezetek érzékelve - tehát élvezve vagy többnyire nyögve - megyéjük adottságait, közös törekvéseik megfogalmazásával hozhatják létre megyei szövetségük működési szabályzatát. Annak azonban egyedinek kell lennie. - Visszatérve a vitára kerülő alapokmány tervezetéhez, újdonság, hogy a szövetség pénzügyi alapját a tagsági díjakon túl a szakszervezeti vállalkozások bevételei hivatottak megteremteni és továbbra is szerepet szánnak a költségvetési támogatásoknak. - A megyei szervezeteknél maradva, megjegyzésére azt mondanám, hogy számukra sem kizárólagos pénzforrás a saját tagdíjuk. A tervezet függeléke rendelkezik arról, hogy a szakszervezetek megyei illetve budapesti szövetségeinek az alapfeladatok ellátására és vagyonuk megóvására központi forrásból is támogatást kell biztosítani. A további feladatokra már a munkahelyi szervezetek adják a konkrét megbízást, így ők gondoskodnak majd a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételekről. A vállalkozási bevételek kalkulálhatóságához az adórendszer további toleranciájára van szükség. Lehetetlen helyzet, hogy a tagdíjakból létrehozott Népszava Kiadó Vállalat ugyanolyan elvek szerint adózik mint egy ipari termelő vállalat. Társadalmi szervek saját vállalkozásainak jövedelme a világon sokhelyütt esik külön elbírálás alá. A költségvetési juttatásokat pedig "emelt fővel" vállaljuk, a világon mindenütt részesülhetnek a társadalmi szervezetek ilyesfajta bevételekből. Ez persze soha nem a működés költségeire fordítódik, hanem az állami - üdültetési és kultúrális - feladatok ellátását fedezi. Helyesebben szólva, nem elegendőek e támogatások, ez egyik oka a mozgalom gazdasági nehézségeinek. Például a kultúrális intézmények fenntartásához szükséges kiadásoknak csupán negyedét "állja" az állam. - A szakszervezeti gazdálkodás meghirdetett nyilvánosságának tükrében érdekes passzus az, amely szerint titkosan kezelik a "tagság védelmére, támogatására elkülönített alapokat". (folyt.)
1989. március 30., csütörtök 12:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|